A Balázs azon kevés régi magyar keresztnevek közé tartozik, amelyek folyamatos népszerűségvesztésen mentek keresztül az évszázadok során, de mégsem tűntek el teljesen, hanem éppen ellenkezőleg, a 20. és a 21. században újra divatba jöttek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012-ben a 6., 2022-ben pedig a 17. volt a magyarországi legnépszerűbb fiú keresztnevek listáján, és az összlakossági listákon is az első húszban szerepelt.
Az Antal keresztnév népszerűsége – sok más magyar keresztnévhez hasonlóan – azt az utat járta be, hogy míg évszázadokon keresztül gyakran választott névnek számított, a 20. századtól (annak is leginkább a második felétől) egyre kevésbé nevezték el a szülők Antalnak gyermekeiket. Jelenleg már nem is tartozik a száz legnépszerűbb utónév közé, viszont ha az összlakossági statisztikákat nézzük, akkor még mindig az első ötvenben szerepel az elterjedtsége a nevek között.
Az Erzsébet keresztnév évszázadokon keresztül hagyományosan kedvelt választás volt a szülők körében, amikor lánygyermekük született. Sok más keresztnévhez hasonlóan azonban a 21. századra látványosan visszaesett a népszerűsége. A névgyakorisági listákat vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy 2000 után már egyszer sem került be még a legjobb százba sem Magyarországon az újszülötteknek adott nevek rangsorában.
A Dóra viszonylag kedvelt női keresztnévnek számít Magyarországon, viszont talán sokan nem tudják, hogy a név eredetileg a Dorottya név önállósult becézőjeként keletkezett, és a Dorottya az ősibb változat. A mai alkalommal tehát a Dorottya névvel kapcsolatos tudnivalókat járjuk körbe.
Előző alkalommal az Anna női keresztnévhez kötődő legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze, ezúttal pedig egy jól ismert férfinév, az András kerül sorra. Az András keresztnév gyakran felbukkan a magyar történelem lapjain, elég csak megemlíteni, hogy három királyunk is ezt a nevet viselte, az utolsó (III. András) ráadásul az utolsó Árpád-házi király is volt egyben.
A születésünkkor kapott nevünk identitásunk szerves részét képezi, hiszen ez az elsődleges információ rólunk, amely a beazonosíthatóságunkat lehetővé teszi. Nem véletlen, hogy amikor bemutatkozunk valakinek, akkor első helyen a nevünket említjük, és csak utána következik minden más információ. A névkutatás, a névtan (idegen szóval onomasztika) egy nagy múltra visszatekintő és sokak által művelt nyelvészeti diszciplína, amelynek középpontjában a tulajdonnevek (helynevek, személynevek stb.) vizsgálata áll.
Attól függetlenül, hogy valakit viccesen, kedvesen vagy akár sértő módon szeretnénk egy-egy szóval jellemezni, az emberi tulajdonságok leírására széles választék áll a rendelkezésünkre a szlengszavak köréből. Ez vonatkozik mind a külső, mind pedig a belső emberi tulajdonságokra. Ezúttal a külső jellemvonásokat leíró szlengszavakból gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.
A megjelenés, az öltözködés már a legősibb időktől kezdve fontos helyet foglal el az emberi társadalmakban. Szótárakat lehet megtölteni a különféle ruhák, cipők, kiegészítők stb. megnevezéseivel. No persze nem feltétlenül kell ragaszkodni a felsorolt termékkategóriák darabjainak hivatalos megnevezéseihez, hiszen érdekes (és egyúttal sokszor szellemes) szlengszavak állnak ebben a témában is a beszélők rendelkezésére.
Tetszik vagy sem, a legtöbben életünk egy nagyon jelentős részét munkával, a munkahelyünkön töltjük, és valószínűleg mindenkinek van olyan emléke, amikor számolta vissza a perceket, hogy mikor lesz már vége a munkaidejének. Nyilván vannak olyan szerencsések is, akik mindig örömmel és lelkesen mennek be dolgozni, de azért talán nem túl merész dolog kijelenteni, hogy a többség az egyéb, szabadidős tevékenységeit általában szívesebben végzi, mint a munkahelyi feladatait. A munka kiemelt fontosságából is adódhat, hogy nyelvünkben, amikor a munkáról akarunk megnyilatkozni, a standard szókincs mellett a szlengben is bőséges szókészlet áll a rendelkezésünkre.
A különféle használati tárgyaink életünk szerves részét képezik, hiszen szinte minden cselekvésünk valamilyen tárgyhoz kötődik, vagy éppen valamilyen tárggyal végezzük. Tárgyaink fontosságát jelzi az a tény is, hogy közülük rengeteget a standard megnevezésen túl szlengszavakkal is jelölünk.
A szerelem, a párkapcsolat az emberi létezés legalapvetőbb jelenségei közé tartozik. Nem véletlen, hogy a nyelv bővelkedik a témához kapcsolódó szavakban, és – noha ahogy mondják, a szerelem kortalan – a leginkább a fiatalok által használt szlengben is jónéhány példára bukkanhatunk.
A fiatalok nyelvhasználata, amit nevezhetünk ifjúsági nyelvnek is, erősen kapcsolódik a szlenghez, hiszen számos szó kerül be (egyébként oda-vissza) egyik nyelvváltozatból a másikba. Nem meglepő tehát, hogy ha fellapozzuk a szlengszótárt, akkor viszonylag nagy kategóriát képeznek benne az iskolához kapcsolódó szlengszavak.
A karácsony és az év vége időszaka legtöbbünknek – jó esetben – a rohanó hétköznapokból való kiszakadásról és a pihenésről szól. Noha ezt a nyugodtabb periódust már magunk mögött hagytuk, azért a lazításra, a pihenésre mindig érdemes egy kis időt szánni. Ennek a tevékenységnek és a hozzá kapcsolódó jelenségeknek a leírására pedig rengeteg szlengszó is a rendelkezésünkre áll, amelyek közül cikkünkben is összegyűjtöttünk néhányat.
Az evés az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet, ezért a hozzá kapcsolódó szavak a szókincs egy jelentős részét teszik ki minden nyelvben. Ha – a korábbi részekben már emlegetett – Parapatics Andrea-féle Szlengszótárat böngésszük, azt láthatjuk, hogy a „táplálkozás” kategórián belül szlengszavakat is szép számmal találhatunk.
Folytatjuk az előző hónapban megkezdett, a szlenggel foglalkozó sorozatunkat, melyben ismét egy konkrét témakörhöz kapcsolódó szlengszavakat gyűjtünk össze. Az utóbbi időszakban a pénz sajnos még a megszokottnál is központibb témája lett életünknek, hiszen a növekvő infláció, az általános drágulás mindenki számára szemmel látható. Lássuk tehát, hogy milyen lehetőségeink vannak, ha a pénzzel kapcsolatos gondolatainkat szlengszavakkal szeretnénk színesíteni!
