A szleng a magyar nyelvben II.
Folytatjuk az előző hónapban megkezdett, a szlenggel foglalkozó sorozatunkat, melyben ismét egy konkrét témakörhöz kapcsolódó szlengszavakat gyűjtünk össze. Az utóbbi időszakban a pénz sajnos még a megszokottnál is központibb témája lett életünknek, hiszen a növekvő infláció, az általános drágulás mindenki számára szemmel látható. Lássuk tehát, hogy milyen lehetőségeink vannak, ha a pénzzel kapcsolatos gondolatainkat szlengszavakkal szeretnénk színesíteni!
A pénz megnevezésére az egyik leggyakrabban használt szlengszavunk a lóvé, de szintén azonos jelentéssel bírnak a della, dohány, lé, lovetta, zsé, zseton, zsozsó szavak is. Ha konkrétan a magyar fizetőeszközre, a forintra szeretnénk utalni, akkor a froncsi, rupó, ruppó szavakat szőhetjük bele mondatainkba. A világ legfontosabb valutája kétségkívül az amerikai dollár, nem csoda, hogy a magyar nyelvben is ellátjuk „nem hivatalos” megnevezésekkel, úgy mint: dezső, dolcsi, zöldhasú.
A pénz legfontosabb tulajdonsága valószínűleg annak mennyisége. Tudjuk vajon, mit jelent, amikor azt mondjuk, hogy Adj egy rugót!, vagy hogy Két lepedővel tartozom valakinek? Nos, az első mondatban a rugó a közmegegyezés szerint százat, a lepedő pedig ezret jelent. De szintén száz egység az értéke a kilónak és ezer a rongynak és ma már gyakran a rugónak is. Talán valamivel könnyebben felismerhető (a standard alakból visszafejtve), amikor valaki a millióra vonatkozó szlengszavakat használja, például: milka, milla, misi.
Az elmúlt 1–2 évtized utazási szokásainak megváltozása magával hozta az úgynevezett fapados légitársaságok népszerűvé válását. A fapados jelzőt amiatt érdemelték ki ezek a cégek, mivel viszonylag alacsony árak mellett, korlátozott szolgáltatásokat nyújtva reptetik az utasokat A pontból B pontba. A fapados jelzőt azonban a szlengben használhatjuk általában véve az olcsóság kifejezésére is. Ellenben, amikor valami nagyon drága, akkor arra azt mondhatjuk, hogy húzós ára van. Nem éppen a legszebb kifejezés, de gyakran hallhatóak olyan megjegyzések is, hogy például ezt vagy azt a dolgot szarért-húgyért adták el, ilyenkor arra kell gondolnunk, hogy a vevő nevetségesen olcsón jutott hozzá az adásvétel tárgyához. Amennyiben pedig anyagi ellenszolgáltatás nélkül, azaz ingyen szerzett be valaki valamit, akkor az ingyér esetleg ingyért volt. Magának a fizetésnek, a kifizetésnek a megtörténésére számos szlengszavunk van, úgy mint: delláz, kicsenget, kipenget, kiszurkol, kiköhög, perkál, tejel stb.
Lássuk végül az anyagi helyzetre vonatkozó kifejezéseket. A meggazdagodásra használt szavaink a kicombosodik, kaszál, megszalad, míg az elszegényedésre, az anyagi tönkremenetelre a beüt a krach vagy a legatyásodik vonatkozik. Ha általánosságban szeretnénk jellemezni a gazdag embereket, szóba jöhetnek a ki van tömve, vastag, zsíros, a szegényekkel kapcsolatban pedig a csóró, csóringer, le van égve, le van gatyásodva és a lepattant kifejezések.
