2°C
Részben felhos
Páratartalom: 79%
Szél: 14 km/h
Szlovénia teljes területe a narancssárga zónába tartozik, így a téli szünidő után az ország keleti részében is visszatérhettek a tantermi oktatáshoz az általános iskola tanulói az elsőtől a kilencedik osztályig, valamint az érettségiző diákok. Azonban már hétfőn egy lendvai osztálynak karanténba kellett vonulnia.
A Rába-vidék az utóbbi néhány évben egyre vonzóbb úticél. A helyiek felismerték, hogy a dimbes-dombos táj, az érintetlen természet, a nyugalom, a hagyományokra épülő gasztronómia és a helyi termékek olyan értéket képviselnek, ami fellendülést is hozhat. Amikor a szlovén mintagazdaság terve megszületett, már körvonalazódtak a célok és a lehetőségek. Mára pedig a felsőszölnöki „Kmetija” a térség turisztikáért felelős központja lett, fiatal ügyvezetője pedig nagy lehetőségeket lát a vidék jövőjében.
Szlovénia önállósulási folyamata hosszabb időszakra is visszavezethető, de történelmi távlatból nézve a kulcsfontosságú történések, „történelmi pillanatok” leginkább az 1991-es évben történtek. Sorozatunk ezen részében az említett fontos, „történelmi mérföldköveket” mégis 1990-ben történt eseményekkel kezdjük, természetesen ezúttal is kisebbségi, magyar prizmán keresztüli rátekintéssel.
A legfrissebb adatok szerint országos szinten továbbra is csökkenőben van a beazonosított fertőzöttek száma, hasonló trendet mutat a kórházi kezelésre szorulók és az elhunytak aránya is. Kedvezőbb volt a helyzet a hét elején a Muravidéken is, ahol az új fertőzöttek száma 40–55 között mozgott. A gyorstesztelésre jelentkezett személyek száma ugrásszerűen nő.
Budapesten, illetve vidéki helyszíneken szeptember 25-e és október 14-e között kerül megrendezésre az „Egy a természettel” vadászati és természeti világkiállítás, melyet 50 év után újra megszerveznek Magyarországon. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős magyar államtitkár kedden Ljubljanában tárgyalt Jože Podgoršek szlovén mezőgazdasági miniszterrel a világkiállítás kapcsán, majd Pártosfalván találkozott a vadászati vezetőkkel.
A február 14-én ünnepelt Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje. Amerikai ünnep – mondják sokan, ezzel bújva ki a feleslegesnek tartott ajándékozás alól. Pedig valójában az amerikaiak az európai, sőt keresztény kultúrából vették át az ünnepet.
Miután a Muravidék a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság részévé vált, a községek működtetése folyamatosan gondot okozott, mivel az új állami hatóság megszüntette a közjegyzői tisztséget, ugyanis a jegyzőket – magyar érzelemmel vádolva – az új állam veszélyes elemeinek tekintették. 1919 augusztusa előtt a Muravidéken 30 körjegyzőség működött. A jugoszláv érában a két város, Muraszombat és Alsólendva kivételével mindenütt nehézséget jelentett a falubírák járatlansága a közigazgatási teendők ellátásában, mivel korábban minden szakmai feladatot a jegyzők végeztek.
Az öngyilkosok himnuszaként is ismert Szomorú vasárnap című 1933-as keletkezésű dal két magyar szerző műve. Zenéjét Seress Rezső bárzongorista szerezte, szövegét pedig Jávor László költő és bűnügyi újságíró írta. A szövegét számos nyelvre lefordítottak és dallamát a világ minden táján ismerik, a mai napig készülnek a kortárs feldolgozások is. Most pedig nemzetiségi közbenjárással hivatalosan zöld utat kapott a muravidéki Marko Banda kétnyelvű szlovén–magyar remake-je is.
A hétfői adatok szerint Szlovéniában javult a járványügyi helyzet, a kórházi kezelésre szorulók számának hétnapos átlaga ezer alá csökkent, ezzel az ország a vörös zónából a narancssárga zónába léphet. A helyzet javulása további enyhítéseket hozhat.
A Balázs-napi szőlőmetszéssel szőlészeti, borászati egyesületeink „hivatalosan” is elindították az év első nagyobb munkálatát, a téli, koratavaszi metszés időszakát. Igaz, az előrejelzések szerint még igen komoly mínuszokkal tér vissza a tél, de már mégiscsak küszöbön a tavasz, és talán a következő időszakban is akadnak majd napszakok, amelyeket hasznosan tölthetünk a szabadban – erősítve a pluszt, dacolva a világ sok mínuszával, gondjával, bajával. Képünkön a világ legöregebb, maribori szőlőtőkéjének a lendvai várnál elültetett utódját metszik éppen a szőlészek. A napokban Kárpát-medencei összefogásban elkészült és palackozásra került az „Összetartozásunk bora” is, amelybe lendvai gazdák borai révén itteni ízek is kerültek.
A hagyománytisztelő európai közöségekben a II. világháború előtt az emberek életét ezer szállal átszőtte a vallásosság. A mindennapokban az emberek lépten-nyomon találkoztak az ezzel járó előírásokkal, cselekedetekkel és ábrázolásokkal. A parasztemberek többsége „Isten segedelmével” jól megtalálta saját életében a munka és a hit, a javak és az erkölcs, az anyagi és a szellemi világ egyensúlyát.
A nagy magyarországi gyűjtési hullám idején a Lendva-vidékre nem jutottak el a táncgyűjtők, így az 1960-as évekből csak népzenei gyűjteménnyel büszkélkedhet e vidék. Néptáncgyűjtésre a Muravidéken csak a 21. században került sor, amelyet a helyi néptáncegyüttes vezetői, Toplak Alenka és Toplak Rudolf kezdeményeztek, munkájukat pedig Gerlecz László néptáncpedagógus segítette. A 2007 és 2010 közötti gyűjtést 2017–2018-ban folytatták Balaskó Enikő helyi néptáncpedagógus kezdeményezésére, aki a gyűjtések felvételeit elemezte két szakdolgozatában.
Szlovénia önállósulásáról szóló sorozatunk előző, második részében közöltük a Népújság 1990-es évjáratának 27. számában megjelent, „Ankét Szlovénia szuverenitásáról” című körkérdésünket. Sorozatunk mostani, harmadik részében több mint 30 év letelte után újra megkerestük az akkor megszólított polgárokat – szerencsére jó egészségben találtuk őket – és újra megkérdeztük a véleményüket. Emellett a népszavazás eredményeiről, illetve 1991 első 3–4 hónapjának történéseivel foglalkozunk.
A Muravidék a hét eleji adatok szerint még erősen a vörös zónába tartozik a beazonosított Covid-fertőzöttek aránya szerint, így nem került sor újabb enyhítésekre. Megnéztük azt is, milyen intézkedések vannak érvényben, illetve milyenek lépnek hatályba a szomszédos országokban.
A Magyar Állami Népi Együttes megalakulásának hetvenedik évfordulóját ünnepli. Sorozatunkban felelevenítjük a nagy múltú társulat történetének legemlékezetesebb momentumait, s bemutatjuk azokat a meghatározó egyéniségeket, akik az elmúlt évtizedekben elért sikereinek kovácsai voltak. Az első írásban Mihályi Gábor Harangozó Gyula-díjas, érdemes- és kiváló művész, az Együttes vezetője emlékezik.
