- Kategória: Horizont
Megjelent: 2019. augusztus 14. Írta: Szűcs Katarina
Kedves Olvasó! Mindig elhangzik, hogy Budapesten mindig történik valami. Néha rejtélyes esetek is. A múlt hét két napján ismeretlen eredetű bűz volt érezhető Budapest több pontján. Az Országos Meteorológiai Szolgálat kutatása, mely főleg a légmozgást vizsgálta, az Érd–Pusztazámor–Felcsút–Szárliget–Tatabánya–Tardos–Lábatlan–Esztergom–Dobogókő–Csobánka települések közé eső területet jelölte meg a szag esetleges eredeteként. Az elmúlt hétvégén pedig a Campona bevásárlóközpont Tropicariuma előtt egy 130 centiméteres kajmán (aligátorféle) várta reggel a dolgozókat. A meglepetést tartalmazó dobozon többek között szerepelt a „Vigyázz ,harap!” felirat is. Nem tudják, ki rakta oda, de az biztos, hogy otthon illegális kajmánt tartani.
Végre eljött a nagy nap! Megyünk Észak-Macedóniába! Nagyon vártam már az izgalmasnak ígérkező tábort. Mi, szlovéniaiak reggel egykor indultunk az általános iskola parkolójából. Az utunk először is Szigetszentmiklósra vezetett minket, ahova egy picivel hamarabb is érkeztünk. Ott átszálltunk a kombinkból a buszra, később pedig a szigetszentmiklósiak és az erdélyiek is csatlakoztak hozzánk. Egy igazán hosszú útnak néztünk elébe. Észak-Macedónia felé felvettünk még csapatokat a Vajdaságból. Körülbelül este tizenegy óra lehetett, amikor megérkeztünk a diáküdülőhöz. Mindenki nagyon fáradt volt, amikor az ebédlőben fogadtak minket. Az üdvözlőbeszédet is rövidre fogták, majd gyorsan felosztottak minket csapatokba és egy-egy macedón gyerek felkísért minket a szobáinkba. Az utóbbiak nem voltak épp szépek, viszont kényelmesek és tiszták. Hamar elaludt mindenki.
Galič József újra itthon vizsgálja és gondozza bátyja, Galič István lepkegyűjteményét – mely a közép-európai térség talán legnagyobb ilyen kollekciója – a lendvai várgalériában. Tapasztalatainak rövid összefoglalására kértük.
Miután a békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa 1919. július 9-én a Muravidéket a délszláv királyságnak ítélte, a jugoszláv küldöttség néhány nappal később engedélyt kért annak megszállására. Párizsban augusztus 1-jén jóváhagyták a megszállást az elfogadott ideiglenes határvonalig. A belgrádi kormány augusztus 6-án kapott hivatalos értesítést a döntésről, miután a megszállás levezénylésével Smiljanić tábornokot bízta meg.
A göntérházi Jovanovič Nenad, vagy ahogy a legtöbben ismerik, Neno a helyi általános iskola gondnoka. Az élete akkor változott meg gyökeresen, amikor megvásárolta az első Danubia típusú motorbiciklijét. Ennyi elég is volt ahhoz, hogy egy olyan irányba induljon, ahonnan nincs visszaút – nem mintha szeretne letérni, á, dehogy! Egy szenvedélyes régiséggyűjtőhöz látogattunk el és merültünk alá a tárgyak tengerében.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban augusztus 2-án felavatták az első Kárpát-medencei magyar országgyűlésnek emléket állító Árpád és vezérei szoborcsoportot, Kligl Sándor alkotását. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ünnepi beszédében – amellyel egyben megnyitotta a VII. Magyarok Országos Gyűlését – kiemelte, hogy az egységes nemzetben gondolkodás mára már nem holmi különc filozófia, egy szűk csoport sajátos gondolkodásmódja, hanem egyre inkább általánosan elfogadott felfogás és tény.
Viselettörténeti sorozatunk aktuális fejezetében egy, a hetési viseletben karakteres szerepet betöltő ruhadarabról, a mellényről lesz szó. E ruhadarabról úgy tartják a kutatók, hogy a középkorban még az alsóruházat részeként viselték azzal a céllal, hogy tartsa a nadrágot, és csak később önállósodott és lett belőle látható ruhadarab. A keleti öltözködési kultúrából került hozzánk, méghozzá több hullámban, több nép és több korszak formálta olyanná, amilyennek a 19. századi paraszti viseletekben megismertük. A lovas nomád népek öltözködésére voltak jellemzőek az olyan ruhadarabok, amelyek védték ugyan a testet, de a szabad mozgást kellő bőségüknek és különböző hasítékaiknak köszönhetően nem akadályozták, és ilyenek voltak a mellényfélék is.
Szentgotthárdon a Történelmi Napok fesztiválja a hétvégén gazdag programokkal várta a látogatókat. A szentgotthárdi csata emléke köré szervezett rendezvénysorozat minden korosztály számára kínált látnivalót, élményeket. A történelmi események ihlette programok a város utcáin, a várkertben, a színház környékén és a múzeumban zajlottak.
A Kárpát-medencei őshonos gyümölcsfajták gyűjteménye egy újabb kerttel bővült. Szombat délelőtt ünnepélyes keretek között adták át a szalafői Tündérkertet, amelyben főleg a településre jellemző gyümölcsfák – őshonos alma, szilva, körte és cseresznye - nevelkednek. 
A Prekmurje lendvai folklórcsoport, mely immár hagyományosan kapott meghívót az Izolafolk folklórfesztiválra, a hétvégén egész estét betöltő, négyrészes muravidéki koncerttel lépett a közönség elé. A csoportot háromtagú népi hangszeres együttes kísérte el a tengermelléki meghívásra, a programhoz illeszkedő vendéghívó pedig a fellépés folyamán az augusztusi lendvai rendezvényekre, a Halászléfőző Versenyre, a Bográcsfesztre és a Lendvai Szüretre is meghívta a nagyérdeműt. A hangulatos műsor végén a közönséggel együtt ünnepelt a lendvai csoport muravidéki gasztronómiai ínyencségekkel és Lendva-hegyi borokkal. A rendezvény a Köztársasági Kulturális Alap Lendvai és Izolai Egységének a szervezésében jött létre, melyet mindkét fél sikeresnek értékelt.
Magyarszombatfán 18. alkalommal szervezték meg a Nemzetközi Fazekasfesztivált és Vásárt. A programok idén is kellemes kikapcsolódást ígértek a látogatóknak.
Kedves Olvasó!
A muravidéki vadászegyletek szövetsége 12. alkalommal szervezte meg a háromnapos vadászati tábort, amely a korábbi évekhez hasonlóan idén is nagy érdeklődés mellett zajlott Pártosfalván a helyi vadászháznál.
Miután a francia Tardieu vezette Területi Bizottság, amely a békekonferencián a határok alakulása ügyében a Legfelsőbb Tanács elé terjesztett javaslatok előkészítésére volt hivatott, 1919. május 20-án elfogadta Douglas W. Johnson amerikai szakértő javaslatát a Mura menti határszakaszra vonatkozóan, az azt követő mintegy másfél hónapban a jugoszláv küldöttség szlovén tagjai azon fáradoztak (a többi határszakasz minél kedvezőbb alakulása érdekében kifejtett tevékenység mellett), hogy a Rába-menti szlovén falvak hovatartozása ügyében is megnyerjék a legbefolyásosabb döntéshozók jóindulatát.
A szlovén államigazgatás, a különböző minisztériumok, hivatalok, felügyelőségek és egyéb állami szervek internetes honlapjai, portáljai a közelmúltban nagy lépést tettek előre, ugyanis az eddig különböző címeken található portálok egy egységes címről, a 