Farkas Zoltán: Kárpát-medence útikönyv, Kárpát-medence Intézet, Várpalota, 2020.A Kárpát-medencét egy kötetben bemutató, közel 500 oldalas, keménytáblás turisztikai kiadvány, amely az eddig a piacon lévő regionális útikönyvek eredményeit használta fel, megérte már a negyedik kiadást.
Sorozatunk előző részében az önállósulási háború Lendva Község területén történt eseményeivel foglalkoztunk, a jelen számban a kétnyelvű terület egyéb területeinek történéseit, leginkább a Hodos környékieket világítjuk meg. Beszélgetőtársunk Jónás Lajos nyugalmazott hodosi katonatiszt, a Szlovén Katonai Veteránszövetség tiszteletbeli elnöke, az akkori események aktív résztvevője.
A július 11-ei törvényhozó referendum elvetette a vízügyi törvénymódosítást: a keddi (lapzártai) adatok szerint 677.119 ellenszavazatot kapott, ami a leadott 781.912 érvényes voks 86,60 százalékát jelenti. A módosítás mellett 13,40 százalék szavazott. A népszavazási részvétel 46,15 százalékos volt, ami eddig a második legmagasabb arány Szlovéniában.
A szlovén önállósulásról szóló sorozatunk jelen részében a Lendva Község területén egyértelműen legfontosabb történést világítjuk meg: a hosszúfalui határátkelőért folyó küzdelmeket, amelyekkel szorosan összeköthető a muraszerdahelyi Mura-híd megvédése is. Írásunkban megszólaltatjuk a két helyszín kulcsembereit, a határátkelőhelyet védő alakulatok parancsnokát, Bagladi Ladislavot, illetve a Mura-hidat védő alakulatok parancsnokát, Stanič Živkót.
A Vid-napi alkotmány hatása, eltérő vélemények a muravidéki szlovén nyelvjárásról
Száz esztendeje, 1921 júliusában – a mostanihoz hasonlóan – pokoli meleg volt a Muravidéken, emellett – a Strausz fivérek által írt és kéziratban maradt történelmi áttekintő szerint – június 5-e után két hónapig nem esett eső a Lendva-vidéken. A szárazság és a nagy meleg az állattenyésztésre rendkívül negatív hatással volt, mivel a gazdák kevés szénát tudtak előállítani (vásárolni is nagyon drágán lehetett), ezért az átlagosnál jóval nagyobb arányban kényszerültek kedvezőtlen áron megválni a szarvasmarha-állomány bizonyos részétől. A gabonatermés minősége azonban kiváló volt.
A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) június 27-én „A gyógynövényekkel az egészségig” címmel műhelymunkát szervezett a göntérházi faluotthonban. A résztvevők Vajdič Rozalija előadása révén megismerték a gyógynövények csodatevő erejét.
Gerencsér József a Nafta Futballklub „arany generációjának” meghatározó tagja és a védelem bástyája volt. 1922. július 2-án született Belatincon (Beltinci), de a családjával nem sokkal később Dobronakra költöztek. Hatéves korától aztán ő is „rúgta a bőrt” a többi falusi gyerekkel együtt, de a labdarúgással szervezett keretek között 14 évesen, 1936-ban kezdett el foglalkozni az akkori Alsólendván. Mivel középiskolai tanulmányait a muraszombati gimnáziumban folytatta, 1939-től a Mura csapatát erősítette, majd a Muravidék 1941-es visszacsatolását követően őt is besorozták katonának a Magyar Honvédségbe.
A templomtornyokban függő, méltóságteljesen messze zengő harangok a keresztény vallástól elválaszthatatlan jelképek. Történetük azonban jóval régebbi, mint a kereszténység, több ezer évre nyúlik vissza. Más kultúrákban is szakrális tárgynak számítottak a harangok: ég és föld között függve két világot kapcsoltak össze. Isten hangját, az isteni törvény kinyilatkoztatását jelképezték, nem véletlen, hogy néhol még ma is gyógyítanak a fémek zengésével.
A kormány június közepén elfogadta a járvány gazdasági következményeit enyhítő kerettörvényt, ezen belül a 220 millió eurós turizmussegítő csomagot idegenforgalmi utalványok formájában. A törvény parlamenti megerősítésére vár, így az utalványok – felnőtteknek 100 euró, kiskorúaknak 50 euró – várhatóan július közepétől lesznek beválthatók a szállásdíjak mellett idén a kultúra és a sport területén is.
A Szlovén Köztársaság Oktatási, Tudományos és Sportminisztériuma felősoktatási életműdíjban részesítette dr. Lepičnik Vodopivec Jurka lendvai származású óvodapedagógiai szakembert. Prof. dr. Lepičnik Vodopivec Jurka jelenleg a Tengermelléki Egyetem prodékánjaként dolgozik, munkásságát pedig egyértelműen az iskola előtti nevelésnek szentelte.
A kormány december 15-étől 23-áig néhány gazdasági tevékenységre enyhítő intézkedéseket vezetett be, továbbá szabadban a maszk viselése már nem kötelező. A Muravidéket illetően a Covid-fertőződési helyzetről még mindig nincsenek biztató adatok.
A választási rendszer módosítása mindegyik országban igencsak érzékeny téma, rövid távon mindenképpen teljesen megfordíthatja a politikai erőviszonyokat, így hát nem kell csodálkozni, hogy Szlovéniában is szinte a végtelenségig lehetne folytatni erről a vitát. Nagyon tömören összefoglalva a kormányzó erő a körzethatárok átszabása, az ellenzék a körzetek megszüntetése mellett áll, s mindkettő tervezi a saját javaslatának beterjesztését a parlament elé.
Mivel november 28-án voltak az első országgyűlési választások a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban, 1920 decemberében még nagyon visszhangzott az esemény. Az újonnan megválasztott muravidéki képviselő, Klekl Jožef nyugalmazott plébános több alkalommal, így december 8-ai nyilvános levelében is megköszönte a bizalmat mindazoknak, akik támogatták és gratuláltak a megválasztása alkalmából.
A Lendvai Lions Klub idén is – a nehéz körülmények ellenére – meghirdette a Békeplakát képzőművészeti pályázatot, amely 2020-ban nemzetközi szinten a „Hozzájárulok a békéhez” jelmondat alatt folyik.
Mikor azon gondolkodtunk, mi is lenne legméltóbb lezárása viselettörténeti sorozatunknak, szinte már adta is magát a válasz: a díszmagyart, a magyar öltözködés-kultúra csúcstermékét, a magyar történelmi viseletek legszebbikét mutassuk be! A díszmagyar, ez a 19. századra kikristályosodott nemzeti díszöltözék lényegében egy összművészeti alkotás, amely közös kultúrkincseink közé tartozik. Bár az előzményei korábbi korokban keresendőek, de a díszmagyar elsősorban a reformkor, a nemzeti öntudatra ébredés korának szülötte. Ez a korszak volt az, ami mindennapi viseletté alakította és a nemzeti öntudat kifejezésére használta fel ezt az öltözéket.
