Mai rovatunkban ismételten egy kétrészes cikkel jelentkezünk; most Vucsák Sándor írását (megjelent a Muraszombat és vidéke hírlapban 1887. április 3-án) nézzük meg, amely a házi kert fontosságára és hasznosságára hívja fel az olvasóközönség figyelmét, amely még 137 év után is megállja a helyét (ha nem is teljesen, de részben biztosan).
Közeleg a húsvét, így természetesen mi másról írnánk visszatekintőnkben is? Következzen hát három rövid cikk a Zalamegye, valamint a Muraszombat és vidéke lapokból 19. század második feléből.
A március már kopogtat az ajtón, de hadd folytassuk röviden még a februári témát és zárjuk le a múltkori cikket (megjelent a Muraszombat és vidéke lapban 1885. február 1-jén). Érdekességképpen néhány szövegrésznél feltüntettük a vend változatot is. Tehát „mi mindenre kell a gazdának egy év lefolyása alatt gondolni, ha azt óhajtja, hogy minden dolga rendben legyen”.
Lassan vége az új év januárjának, és hogy a február könnyebben induljon, íme, néhány tanács, hogy „mi mindenre kell a gazdának egy év lefolyása alatt gondolni, ha azt óhajtja, hogy minden dolga rendben legyen” (a Gazdasági Figyelmeztető februári része, amely 1885. február 1-jén jelent meg a Muraszombat és vidéke lapban).
Folytassuk az előző rovatban megjelent, A tiszta levegő mint életszükség című cikkel, amely a Muraszombat és vidéke hetilapban jelent meg 1885. november 29-én.
A por a gyermekvilág legnagyobb ellensége és sokkal gyakrabban oka a gége- és tüdő-hurut- és gyulladásnak, mint a meghűlés, melyet többnyire e bajok okának tartanak.
Ki csak teheti, cserépkályhát tartson a gyermekszobában s ha csak lehetséges, fával fütsünk. – A vaskályhák egyenlőtlen meleget idéznek elő és a kőszén ártalmas port.
A Muraszombat és vidéke hetilapban jelent meg 1885. november 29-én egy érdekes cikk a tiszta levegő fontosságáról, különösen a kisgyermekek szempontjából. Ebben néhány tanáccsal is szolgálnak, miként tehetjük a lakásunk levegőjét egészségesebbé. Ezt a cikket is két részben közöljük, mert igencsak hosszúra sikeredett.
Szőlészeti témánktól a rovat mostani cikkével egy időre elbúcsúzunk, de a Muraszombat és Vidéke hetilapban több rövidke cikk is megjelent az évek alatt, így ezekből még kiválasztottunk néhányat.
Maradunk még a szőlészetnél. Eddig Zala megye történéseit néztük meg, most ismerkedjünk egy kicsit Vas megyével. A Muraszombat és Vidéke hetilap 21. számában tették közé a választmányi ülésen készült jegyzőkönyvet (felvéve 1885. május 9-én; a lenti szöveg részlet).
Az előző alkalommal a Zalamegye lapban megjelent hosszabb cikk első részét közöltük – a cikket most folytatjuk, amelyben a szerző a szőlővesszők szaporításáról fejti ki véleményét.
Zalamegye, 1884. február 17.
Lássuk már most, az americai vesszők nagybani szaporításának mi a célja s annak menynyire felel meg?
Ahogy említettük már, most néhány cikk erejéig a szőlészettel/borászattal foglalkozunk, és megnézzük mi is történt a 19. században e téren Zala és Vas megyében. A Zalamegye lapban 1884-ben megjelent egy hosszabb cikk, amelyben a szerkesztő kifejti a véleményét a meghirdetett szőlővesszőkről.
Néhány cikk erejéig most a szőlészettel/borászattal fogunk foglalkozni, és megnézzük, mi is történt a 19. században e téren Zala és Vas megyében. Elsőként a Zalamegye címlapján (1882. július 23.) megjelent hosszabb cikkből idézünk egy részt.
Folytassuk most az előző részben megjelent kirándulási beszámolót; a gazdák kirándulásáról hírt adott a Zalamegye 41. számának 1898 októberében megjelent melléklete is.
Itt a tavasz, és az egyre melegebb idővel kezdődhetnek a kirándulások és a hosszabb utazások, a tanulmányutak. A Zalamegye 23. számában (1989. június 5.) jelent meg a kis gazdákhoz intézett meghívó, amire szép számban jelentkeztek vidékünkről is (ez majd a következőben lesz olvasható, amikor folytatjuk a cikket).
A Zalamegye 1898. november 13-án beszámolt a Dobronak-Vidéki Takarékpénztár Részvénytársaság alapításáról, most ennek a tervezetnek a pontjait nézzük meg:
Az intézet elnevezése: „Dobronak-Vidéki Takarékpénztár Részvénytársaság”. Székhelye: Dobronak. Az intézet 30 évre alakul és célja: pénzt kamatra betétül elfogadni, — pénzt kamatra kölcsön adni váltóra, kezeselt kötvényre, telekkönyvezett ingatlanokra, állam és értékpapirokra, arany- és ezüstpénzekre és tárgyakra, — átvállal engedmény utján jelzálogilag biztosított kölcsön-kötvényeket, közvetít törlesztési bankkölcsönöket, — tüz-, jégkár- és életbiztosítási ügyleteket és alakit önsegélyző szövetkezeteket.
A farsangi időszakra vidám bálok és mulatságok jellemzőek, amelyekkel az emberek elbúcsúztatták/ elbúcsúztatják a telet és a zord időjárást (habár manapság már nincsenek havas és hideg telek). A Muraszombat és Vidéke 1886 januárjában és 1888 februárjában is beszámolt farsangi eseményekről.
