A phylloxera americai szőlővesszőkkel lett behurcolva
Ahogy említettük már, most néhány cikk erejéig a szőlészettel/borászattal foglalkozunk, és megnézzük mi is történt a 19. században e téren Zala és Vas megyében. A Zalamegye lapban 1884-ben megjelent egy hosszabb cikk, amelyben a szerkesztő kifejti a véleményét a meghirdetett szőlővesszőkről.
A nagyméltóságú földmivelési minisztérium legutóbbi napokban közé tett hirdetésében tudatja a bortermelőkkel, miszerint nagyobb menynyiségü americai gyökeres szőlőveszszővel rendelkezik s azokból a megállapított feltételek alatt egyes termelők részesülhetnek.
Nem lehet célom, a kilátásba helyezett kísérletről bár kit is lebeszélni, vagy reá biztatni, csupán és egyedül magán nézetemet óhajtom elmondani, mivel a tárgyat nemcsak igen fontosnak, de bortermelésünkre nézve életbe vágónak tekintem.
Tagadhatatlan az, — mert hisz a legszomorúbb valóság tanúsítja, — miszerint hazánkba a phylloxera americai szőlővesszőkkel lett behurcolva és pedig akkor, midőn a vesszők csak százakban vagy ezerekben hozattak. — Nem forog-e fenn a behurcolásnak még nagyobb veszélye, ha az americai vesszők milliókban szállíttatnak? különösen miután tudjuk — de maga a miniszter ő maga is nyilt ülésben kijelentette, miszerint a phylloxera sima vesszővel is behozható.
Tegyük fel, hogy miután a most kiosztásra szánt gyökeres vesszők már két év előtt hozattak be, s azok iskolába rakatván, folytonos figyelés mellett sem tapasztaltatott azokon phylloxera létezése; kérdés: a száz és százezer veszsző között néhányon vagy többön is nem lappanghat-e phylloxera? pedig jól tudjuk, Meszes-Györkön tapasztaltuk is azt, hogy egyetlen-egy darab is elégséges arra, hogy a megsemmisülés veszélyét egy egész hegységbe beleplántálja.
Nyilt kérdés az is, az amerikai fajok közül melyek birnak ellenállási képességgel? fenn áll-e ezen képesség minden viszonyok között? nem fog-e nálunk időjártával csökkenni vagy egészen elenyészni?
Az eddigi kísérletek és tapasztalatok nem elégségesek arra, hogy a fentebbiekre határozott és megnyugtató feleletet lehessen adni és tagadhatatlan, miszerint a kisérlet veszély nélkülinek nem mondható.
