- Kategória: Kultúra
A Lendvai Könyvtárban múlt csütörtökön bemutatták a Lindua kétnyelvű folyóirat 20. számát. Az est folyamán több jobbító szándékú megjegyzést is megfogalmaztak a jelenlévő korábbi és mai szerkesztők.
-2°C
tiszta
Páratartalom: 78%
Szél: 28.97 km/h
A Lendvai Könyvtárban múlt csütörtökön bemutatták a Lindua kétnyelvű folyóirat 20. számát. Az est folyamán több jobbító szándékú megjegyzést is megfogalmaztak a jelenlévő korábbi és mai szerkesztők.
Hétfőn mutatták be a Bánffy Központban Zágorec-Csuka Judit legújabb, négy ciklusra osztott, eredeti magyar és szlovén fordítású verseket tartalmazó, Enigma című kötetét. A költő verseit Smej Jožef nyugalmazott segédpüspök fordította szlovénra.
A 70-es években Budapesten elinduló és a következő évtizedekben igencsak kiterebélyesedő táncházmozgalomból a Muravidék akkoriban érthetően kimaradt. A közösségi néptáncolás felélesztését szolgáló kezdeményezés nálunk csak jóval később indult el, eleinte akadozva, kisebb érdeklődés mellett, de az eltökélt szervezők, hagyományápolók kitartása és az iskolákban is megkezdett néptáncoktatás mára mintha meghozta volna az eredményt. A szombatra megszervezett Valentin-napi táncházra nagyon sokan érkeztek, körben és párban forogtak a Bánffyban – valódi népzenére, nagyon jó hangulatban. Talán sikerült az áttörés, s nálunk is igazi közösségi élmény lesz a magyar néptánc közös ápolása.
A múlt hét közepén a lendvai Bánffy Központban bemutatták Berkes József zalabaksai költő és prózaíró munkásságát. Az alkotó a „mezőgazdaság irányából” jött az irodalomba, agrármérnöki végzettsége révén vezetői beosztásban dolgozott nyugdíjazásáig. Bár magát ma is városi embernek tartja a keszthelyi születésű költő, úgy döntött, élete hátralévő részében a vidéki élet lesz a meghatározó számára. Vogl Mária méltató szavaival: „A költő ír, mert örömét leli az alkotásban, mert vannak olyan gondolatai, melyeket közzé kíván adni, mert valamilyen belső késztetés miatt írnia kell…” Ezért – utalva a bemutatóra szóló invitálásra – azt javasolta, fogadjuk el tőle a kínálást, és az sem baj, ha egy kicsit mássá (jobbá) válunk tőle, mint előtte voltunk.
Február 8-a, a szlovén kultúrünnep előestéjén a lendvai színházban ünnepi műsorra került sor, amelynek keretében hagyományosan kiosztották a községi kulturális elismeréseket. Az idei kitüntetettek Štefan Kardoš és Janja Magdič.
A lendvai kultúrotthon előcsarnokában február 6-án nyílt meg az augusztusban a Lendva-hegyi Vinarium toronynál szervezett „Kilátás a négy égtájra” című műkedvelő képzőművészeti alkotótábor tárlata.
Zágorec-Csuka Judit: Enigma. Válogatott versek, izbrane pesmi. Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Zavod za kulturo madžarske narodnosti, 2018, példányszám: 300.
Szlovén bérletes előadásként január végén mutatta be a lendvai színházban a Celjei Szlovén Népszínház Puskin Anyeginjének színpadi „varázslatát” Nebojša Pop-Tasič dramaturg átiratában.
A Pannonia Reflections 2018 műveiből rendezett kiállítás nyílt meg pénteken a lendvai várgalériában, a Lendvai Galéria-Múzeum, a Pannonia Fotóklub, a Szlovén Fotóművészek Szövetsége, a FIAP (Amerikai Fotósok Szövetsége) és más nemzetközi fotótársaságok közös rendezésében.
A Sali községben nem csak hogy békességben megfér egymás mellett a két kultúra, de szépen ki is egészíti egymást. Ékes bizonyítéka ennek, hogy Domonkosfán a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület a kultúra napja alkalmából évről évre közös ünnepéllyel kedveskedik a helyieknek.
A Muravidéken éledező irodalmi életnek fontos mérföldköve volt a ma 30. évét ünneplő, 1988-ban elindított Muratáj folyóirat elindulása. Ez olyan esemény, amelyhez hasonló a térségben – sem a Muravidéken, sem Zalában – nem volt, s a folyóiratok hanyatlásának időszakában félő, hogy nem is lesz követője a jövőben. A Muratáj sokakat indított el az irodalmi pályán, társadalomtudományi tanulmányoknak, kritikai írásoknak adott helyet és Kárpát-medencei szintű fórummá vált.
„Minden perc, amit valakivel eltöltünk, azt ajándékba kapjuk tőle, az ő életéből, én ezt így fogom fel. A színjátszásban is az a legszebb számomra, hogy együtt vagyunk és történik velünk valami, amit közösen élünk meg” – mondta beszélgetőtársam, Koter Gizella, akit a falusi színjátszásról faggattam.
Évek óta Zenta ad otthont a magyar kultúra napja táján a Kárpát-medencei kulturális intézmények találkozójának a már hagyományos Kárpát-medencei Kerekasztal tanácskozással és a folyó évre vonatkozó összmagyar vonatkozású kulturális stratégia elfogadásával. A tanácskozáson idén is részt vett a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMI).
A hét végén a magyar kultúra ünnepének keretében a kapcai József Attila Művelődési Egyesület megemlékezéssel, illetve együttműködési megállapodás aláírásával egybekötött műsort szervezett, amelyen a Himnusz születésének a körülményeiről és annak máig ható, az alkotókra kifejtett hatásáról is szóltak.
A magyar kultúra napját és a szlovén kultúrünnepet egy rendezvény keretében tartotta meg a Hodosi Őrség Művelődési és Turisztikai Egyesülte. A műsorban minden generáció bemutatkozott, a családi táncházba pedig a nézőközönség is bekapcsolódhatott.