Előző alkalommal az Anna női keresztnévhez kötődő legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze, ezúttal pedig egy jól ismert férfinév, az András kerül sorra. Az András keresztnév gyakran felbukkan a magyar történelem lapjain, elég csak megemlíteni, hogy három királyunk is ezt a nevet viselte, az utolsó (III. András) ráadásul az utolsó Árpád-házi király is volt egyben.

Az András az Árpád-kortól kezdve folyamatosan az egyik legnépszerűbb névnek számított, azonban a 20. század végén már megfigyelhető a visszaszorulása. Az András 2022-ben Magyarországon a 33. legyakoribb férfinévnek számított, 417 szülő választotta ezt a nevet újszülött gyermekének, tegyük hozzá azonban, hogy 10 évvel ezelőtt még a 25. helyet foglalta el a gyakorisági listán. Maga a név a görög eredetű Andreiasz latin alakjából, az Andreasból származik. A görög andreiosz közszó jelentése egyébként: férfi, férfias.

Az Andrásnak rendkívül sok becézett variánsa létezik, közülük csak néhányat említek: Andi, Andor, Andorka, Andri, Andris, Andriska, Andró, Bandi, Bandika, Bangyi, Bandó, Bandók, Bandóka, Bandus, Bendzsó, Dandi, Tandi. Az András szintén viszonylag gyakori alakváltozata az Endre, régi magyar formái pedig az Andon, Andorás, Andos és az Andor. Az Endre forma valószínűleg a latin Endreas alakjából keletkezett, esetleg a német Endres, Enders formából származik, de olyan teóriák is vannak, miszerint szláv eredetű névről van szó. Az Andor formához is latin eredetet társítanak a kutatók, eszerint az Androncus (jelentése: a férfiak legyőzője) névből ered. Az András névnek létezik női megfelelője is, az Andrea.

Rengeteg népszokás, népi hagyomány kapcsolódik ehhez a névhez. András napja hagyományosan az advent kezdetére esik, amikorra már véget értek a nagy mulatságok; ahogy egy Szeged környéki közmondás tartja: András zárja a hegedűt. A november tradicionálisan a disznóvágások időszakának kezdete faluhelyen, ezért – némileg tréfásan – Disznóölő Szent András napjaként is számontartják az András-napot. Egy csángó hiedelem szerint András napjának éjszakáján András elmondja a farkasoknak, hol találnak maguknak birkát, malacot, tehenet. Ha a gazda azt akarja, hogy a farkas elkerülje az ő birtokát, akkor össze kell kötnie az ollót, mert ezzel a farkas száját is összeköti.

A legtöbb András-napi népszokás leginkább a párválasztáshoz kötődik. Feljegyezték például, hogy az erdélyi Mezőpaliton András-névnap estéjén ki kell a lánynak mennie az udvarra, és a kötényébe le kell szednie a neki tetsző csillagokat, mialatt tíztől egyig visszafele számol, mindezt tíz alkalommal. Ha ez megvan, be kell szaladnia a szobájába és a csillagokat az ágyába kell öntenie. Ha így tesz, akkor éjszaka megálmodja, hogy ki lesz a vőlegénye. A palócoknál az a szokás dívott, hogy András napján a lányok almát dugtak az eresz alá, majd azt Borbála napján magukkal vitték az éjféli misére. Azt tartották, hogy ha útközben valaki megszólította őket, akkor annak a fia vagy a rokona lesz a férjük. Egy másik népszokás szerint, ha ezen a napon gyümölcsfaágakat állítottak a vízbe, és azok karácsonyig kizöldültek, az nem mást, mint a farsangi férjhez menést jelezte előre.

fShare

Tweet