24°C
Cloudy
Humidity: 57%
Wind: 22 km/h
A népneveléstől tegyünk most egy kitérőt a színtársulatok irányába, amelyek Lendván már a múltban is többször vendégeskedtek, és egy ilyen (több előadásos) alkalomról Egyházasbükki D. Kálmán lenti tudósítása is beszámol a Vasárnapi Újság 1855. június 17-i számában. De volt itt ám zenélő cigánybanda és csodagyermek is!
Ahogy a múltkori számban ígértük, maradunk most még e cikk erejéig a népnevelésnél, és Dervarics Kálmán hírközlőnkkel ellátogatunk Gáborjánházára (itt Gáborjaháza-ként említik), ahonnét örvendetes iskolaalapítási hírek érkeztek (az írás 1855. március 25-én jelent meg a Vasárnapi Ujság 12. számában).
Hogy az iskola valóban megalakult-e még 1855-ben (hacsak rövid időre is), ebből az írásból sajnos nem derül ki, de remélhető, hogy Dervarics Kálmán figyelemmel kísérte az eseményeket és az elkövetkező években tud szolgálni friss és bővebb információkkal, hiszen későbbi tisztségei (először tanácsjegyző, később már alszolgabíró, majd aljárásbíró lett) lehetővé tették számára, hogy minden környékbeli eseményről tudomást szerezzen.
Elérkeztünk sorozatunk második részéhez, amikor is az 1850–70 közötti újságokat nézzük át. Mivel az 1840-es évek közepétől ugrásszerűen megnőtt a lapok száma és ezzel a vidékünkről szóló hírek gyakorisága is, most nem egy teljes évszázadot tekintünk át, hanem kisebb egyszerre csak 1–2 évtizedet. A Vasárnapi Ujság és a Zala-Somogyi Közlöny (a Zalai Közlöny elődje) bővelkedett leginkább hazai hírekben, de belekukkantunk majd a Divatcsarnok és a Pesti Napló lapokba is.
Kezdjük most a népnevelés témájával; a Vasárnapi Ujság Tárogató rovatában Zala (és Veszprém) megye felkarolt népneveléséről adnak örvendetes híreket (41. szám, megjelent 1854. december 10-én Pesten), a következő cikkükben pedig enek kapcsán ellátogatunk a gáborjánházi iskolába.
Bár a nyár még messze van, a második cikkünkben most visszautazunk a távoli 1791 júniusába, amikor is egy több áldozatot követelő, környékünkön tomboló viharról számolt be a Magyar Kurir (az újság 1786 és 1834 között jelent meg; ez az első Bécsben megjelent magyar nyelvű lap). A jelentés Balatintz-ról érkezett július 1-jén.
No de nézzük, hogy pontosan mi is történt. Június 26-án iszonyatos meleg kezdődött, aminek 29-én egy több órás vihar vetett véget: A’ nagy villámlás, mennydörgés, tsattogás, és zápor eſő majd egéſz három óráig tartott.
Az újságok tartalma régen is aktuális és sokrétű volt a politika, a gazdaság, a mezőgazdaság vagy a kultúra terén, de elsősorban nagy eseményekről, törvényekről, új találmányokról és felfedezésekről tudósítottak. A mai történészeknek, kutatóknak és minden múlt iránt érdeklődőnek fontos dokumentumok, a rég elfeledett információk forrásaként szolgálhatnak.
A kedves olvasóközönséget meghívjuk egy kis időutazásra, és megnézzük, hogy a régi (19. századi, 20. század eleji) újságokban milyen eseményekről számoltak be vidékünkön, mit tartottak elég fontosnak és érdekesnek ahhoz, hogy országszerte hírt adjanak róla és milyen közhasznú ismeretekkel látták el a népességet.
Hogy a cikkek átláthatóbbak és követhetőbbek legyenek, az újságokat megjelenésük alapján évtizedenként csoportosítottuk. Sorozatunkat kettő 1850 előttivel kezdjük: ez a Magyar Kurir (1786–1834) és a Regélő – Pesti Divatlap (1833–1848).
