kele
perec1
garas1
65. évfolyam
41. szám
Megjelenés:
2021. 10. 14.
kiscim4121

A Nafta 1903 múlt szombaton a listavezető Triglav Kranjt fogadta Lendván, akik ellen 1:1-es döntetlen született. Az ...

A Határmegállapító Bizottságnak a Muravidékre vonatkozó tevékenysége

A magyar–jugoszláv határmegállapító bizottság ...

Az ütemesen növekvő számú covid-betegek közül a kórházi kezelésre szorulók aránya miatt a szlovén kormány újabb ...

A Lendvai Zsinagógában szeptember 1. és 7. között volt megtekinthető a Lendvai Nyugdíjas Egyesület képzőművészeti ...

Tűzijáték a Lendva-hegyen
Muravidék, 1921 szeptembere: Magyarország mellett tüntettek   
Nincs zárlat, szigorúbb PCT-feltételek
A lendvai nyugdíjasok kiállítása
 

A változatos magyar nyelv: nyelvhasználat a Kárpát-medencében IX. – szőlő és bor

Noha így szeptember elején még akad néhány napsütéses, a nyárra emlékeztető napunk, az egyre rövidebb nappalok és a hűvös reggelek már figyelmeztetnek minket arra, hogy lassan búcsút inthetünk a legmelegebb évszaknak, és hogy lassan, de biztosan beköszönt az ősz. Nemcsak az időjárás és a korai sötétedés jelzi azonban mindezt, hanem az is, hogy a szőlőtőkéken egyre érettebbek, ízesebbek a szőlőfürtök, ami pedig biztos jele annak, hogy hamarosan elérkezik a szüreti időszak. Ennek apropóján ezen a héten a szőlővel és borral kapcsolatos szavak közül válogatunk a Termini szótár anyagából.

Kezdjük mindjárt azokkal, akik professzionális szinten foglalkoznak a szőlővel: a borászokkal! A muravidékieknek bizonyára ismerős lesz az enolog szó, ami borászt, borszakértőt jelent, és a szócsaládjába tartozik még az enologija, ami pedig a borászatot jelöli. Ez utóbbi szónak a vajdasági és a horvátországi változata az enológia. A borászok minden bizonnyal – többek között – tisztában vannak azzal is, hogyan védjék meg a szőlőt a kártevőktől, ezért a vajdasági borászok közül biztosan többen is használnak atomizőrt, azaz nagyméretű permetezőt.

Ha végre elkezdődik a szüret és a szőlő a skpokiba vagy skopkába (a Felvidéken a gyümölcs gyűjtésére és szállítására használt dézsa) kerül, utána egy ideig még várnunk kell, hogy megízlelhessük a valódi bort, de addig is kortyolhatunk néhányat a burcsákból (Felvidék) vagy rámpás borból (Felvidék és Kárpátalja), vagyis az erjedő, de még le nem tisztult újborból, amit Magyarországon egyébként murcinak is neveznek. A burcsák valószínűleg nagy népszerűségnek örvendhet a Felvidéken, hiszen használják még a burcsákozik (burcsákot iszik), a beburcsákozik (a burcsákból sokat iszik) és a burcsákszezon (az az időszak, amikor burcsákot lehet inni) szavakat is.

Az igazi ínyencek általában főbenjáró bűnnek tartják, ha a borokat bármivel összekeverik, ugyanakkor kétségtelen, hogy nagyon sokan nagyon sokféle formában fogyasztják a bort. Ilyen ital például a Vajdaságban, Horvátországban és a Muravidéken is ismert bambusz (vörösbor és kóla keveréke), a Vajdaságban és Horvátországban fogyasztott bevanda (vízzel kevert vörösbor) és muszolini (vörös- vagy fehérbor, illetve narancs ízű üdítő keveréke), valamint az Őrvidéken elterjedt császárfröccs (Almdudlerből és fehérborból készült ital). Ugyanakkor a Termini szótárban több muravidéki magyar szót is találunk, amelyek különféle („valódi”) borokat jelölnek, mint például a cviček/cvicsek, a smarnica vagy a refošk.

Bármilyen bort is kedvelünk, arra azért mindenképpen ügyeljünk, hogy ha már bort fogyasztunk, akkor minőségi termékeket válasszunk, és kerüljük el a Felvidéken bandaszkás bornak nevezett kategóriát, hiszen az a műanyag kannában tárolt, gyengébb minőségű bort jelöli. Ha csak ilyen bort találunk, akkor talán jobban járunk, ha inkább egy pohár finom sampuszra, azaz pezsgőre szavazunk.  

 

 

MCSi Design