kele
perec1
garas1
65. évfolyam
41. szám
Megjelenés:
2021. 10. 14.
kiscim4121

A Nafta 1903 múlt szombaton a listavezető Triglav Kranjt fogadta Lendván, akik ellen 1:1-es döntetlen született. Az ...

A Határmegállapító Bizottságnak a Muravidékre vonatkozó tevékenysége

A magyar–jugoszláv határmegállapító bizottság ...

Az ütemesen növekvő számú covid-betegek közül a kórházi kezelésre szorulók aránya miatt a szlovén kormány újabb ...

A Lendvai Zsinagógában szeptember 1. és 7. között volt megtekinthető a Lendvai Nyugdíjas Egyesület képzőművészeti ...

Tűzijáték a Lendva-hegyen
Muravidék, 1921 szeptembere: Magyarország mellett tüntettek   
Nincs zárlat, szigorúbb PCT-feltételek
A lendvai nyugdíjasok kiállítása
 

A változatos magyar nyelv: nyelvhasználat a Kárpát-medencében V. – egészségügy és járványok

Ha mostanában kinyitunk egy újságot, fellépünk az internetre, vagy csak bekapcsoljuk a tévét, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hírekbe botlunk. Bízzunk benne, hogy a járvány és vele együtt a hírek is minél előbb eltűnnek az életünkből, az azonban bizonyos, hogy a mögöttünk lévő időszakban jóval többet találkoztunk orvosi szakkifejezésekkel, az egészségügyhöz köthető témákkal. Ez alkalommal nyelvi rovatunkban mi is ezt a témakört járjuk körbe – a korábbiakhoz hasonlóan – a Termini szótár segítségével.

Minden valószínűség szerint a (korona)vírus jelenleg a leggyakrabban használt szavunk, legelőször nézzük meg tehát, hogy milyen információkat tartalmaz a Termini szótár adatbázisa ezzel kapcsolatban. Horvátországban és a Muravidéken egyaránt használatban van a vírusos megbetegedéseket jelölő viróza, Erdélyben pedig a tőle nem sokban különböző virózis szó, a többi határon túli területről azonban nem áll rendelkezésre ide kapcsolható adat.

A jelenlegi járvány nagyon gyakran szerepel az influenzával közös kontextusban. A szlovákiai, felvidéki gyűjtésben szerepel az influenza és az influenzajárvány ottani megfelelője, a chripka és a chripkajárvány, illetve a kripka és a kripkajárvány változatban. Kárpátalján a gripp és a grippjárvány, míg Erdélyben, a Vajdaságban, Horvátországban és a Muravidéken a gripa/gripajárvány változat él. Az előbbi analógiának megfelelően azt, aki elkapta a betegséget, a chripkás, kripkás, gripás jelzőkkel illetik.

Ha már elkaptunk valamilyen betegséget, akkor általában elmegyünk a háziorvosunkhoz, akit Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és Horvátországban sokkal inkább hívnak családi- vagy családorvosnak, amikor pedig sürgős esetben kell kihívni az ügyeletes orvost, akkor a Felvidéken a készültségi orvost riasztják. De hol is kereshetjük fel az orvosunkat? Nos, Erdélyben, Horvátországban és a Vajdaságban a diszpanzerben, ami az orvosi rendelőt jelenti, ahol megtörténik a lekárszki/lekárszki pregled (Vajdaság), azaz az orvosi vizsgálat.

Súlyosabb betegségek esetén néha a kórházat is fel kell keresnünk: ezzel kapcsolatban Erdélyre vonatkozóan áll rendelkezésünkre különösen nagy szóanyag, úgy mint például fertőző betegségek kórháza = járványkórház, klinikai kórház = (regionális jellegű) oktatókórház vagy sürgősségi kórház = baleseti kórház, ahova a pácienst internálják vagy beinternálják, azaz beutalják. A kórházakban az orvosok mellett a férfi ápolók, vagyis bolnicsárok (Horvátország és Muravidék) vagy a nővérek, azaz szesztrák (Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország és Muravidék) viselik gondunkat.

A cikkben szereplő kis válogatás is jól illusztrálja, hogy (sok más területhez hasonlóan) milyen bőséges az orvostudományhoz, egészségügyhöz kapcsolódó határon túli magyar szavak listája, és könnyen lehet, hogy ez a koronavírus kapcsán ismét bővülni fog néhány új elemmel. Mi azonban reménykedjünk benne, hogy az említett szavak már nem túl sokáig uralják a Kárpát-medence magyarul beszélő lakóinak nyelvhasználatát!

 

 

MCSi Design