kele
perec1
garas1
65. évfolyam
41. szám
Megjelenés:
2021. 10. 14.
kiscim4121

A Nafta 1903 múlt szombaton a listavezető Triglav Kranjt fogadta Lendván, akik ellen 1:1-es döntetlen született. Az ...

A Határmegállapító Bizottságnak a Muravidékre vonatkozó tevékenysége

A magyar–jugoszláv határmegállapító bizottság ...

Az ütemesen növekvő számú covid-betegek közül a kórházi kezelésre szorulók aránya miatt a szlovén kormány újabb ...

A Lendvai Zsinagógában szeptember 1. és 7. között volt megtekinthető a Lendvai Nyugdíjas Egyesület képzőművészeti ...

Tűzijáték a Lendva-hegyen
Muravidék, 1921 szeptembere: Magyarország mellett tüntettek   
Nincs zárlat, szigorúbb PCT-feltételek
A lendvai nyugdíjasok kiállítása
 

Szólások és közmondások nyomában – magyar nyelvű frazémáink eredete II.

Az előző alkalommal néhány, az ókori Görögországból származó frazéma eredetét vizsgáltuk meg. Az ókori római kultúra a görög kultúra szerves folytatásának tekinthető, természetes, hogy ebből az időszakból is rengeteg állandósult szókapcsolat maradt ránk, amelyek közül soknak magyar változata is létezik, sőt előszeretettel használjuk is őket.

A görög eredetű frazémák között említettük az elviszi a pálmát szókapcsolatot, illetve azt, hogy a pálma az ókori görögöknél a győzelem és a dicsőség jelképe volt. Nem a pálma azonban az egyetlen olyan szimbólum, amely az említett fogalmakhoz kötődik.

Az ókori rómaiaknál hasonló funkciót töltött be a babérlevél, illetve a babérkoszorú, ami leginkább költőknek, sikeres hadvezéreknek vagy éppen a császároknak kijáró elismerés volt. A nyugszik/pihen a babérjain szólás azonban mégsem feltétlenül pozitív jelentéssel bír, hiszen általában olyan esetekben használjuk, amikor valaki elért ugyan valamit a korábbiakban, de már csak tétlenül élvezi a korábbi elismerést vagy a munkája eredményét.

A Római Birodalom története kétségkívül izgalmas korszaka Európa történelmének, többek között azok számára is, akik érdeklődnek a politika- és jogtörténet, a hatalom megszerzésének és megtartásának technikái iránt. Számos, a felsorolt témakörökhöz kapcsolódó római szólásmondás maradt ránk, melyek közül az egyik legismertebb a latin nyelvű Divide et impera!, amely a magyarban az Oszd meg és uralkodj! formában vált ismertté. Az évezredek óta jól ismert hatalomtechnikai alapelvet az uralkodók, politikusok azóta is előszeretettel alkalmazzák világszerte, nevezetesen, hogy ellenfeleiket, ellenségeiket nem nyíltan igyekeznek legyőzni, hanem helyette zavart, viszályt próbálnak kelteni a soraikban, ezáltal is gyengítve őket. Szintén nem merült feledésbe az ókor óta egy másik jól ismert módszer sem, amelyet a Kenyeret és cirkuszt a népnek! (latinul Panem et circences) frazéma illusztrál szemléletesen. A jelentését úgy lehet összefoglalni, hogy ha a köznép figyelmét kisebb ingyenadományokkal és látványos rendezvényekkel tereljük el, akkor az nem fog a fontos politikai kérdésekkel foglalkozni.

Az ókori Rómáról sokunknak legelőször talán a gladiátorok jutnak eszünkbe. Hozzájuk kapcsolódóan is találhatunk egy ismert állandósult szókapcsolatot: Ave Caesar, (morituri te salutant)!, azaz Üdvöz légy, Cézár, (a halálba indulók köszöntenek)! Így köszöntötték ugyanis az arénába bevonuló gladiátorok a lelátón helyet foglaló császárt, mielőtt megkezdték élet-halál harcukat a különféle vadálatokkal vagy éppen egymás ellen. Persze gladiátorok ma már nem léteznek, a mondással azonban mégis találkozhatunk napjainkban is. A Szombathelyi Weöres Sándor Színház egykori igazgatója, Jordán Tamás egy 2009-es interjúban arról anekdotázott, hogy ő szokta vezetni (császári jelmezben) a szombathelyi Savaria Történelmi Karneválon a korabeli ruhákba öltözött karneváli menetet, s közben „Ave Savaria” köszöntéssel üdvözölte a nézelődőket, mire az egyik néző visszakiáltott neki: „Ave Ceasar, mi van, Tomikám?” Nos, joggal feltételezhetjük, hogy az ókori elődök talán kevésbé próbálkoztak ezzel a személyes stílussal, de hát változnak az idők…

 

 

MCSi Design