Népújság - Nyelvről mindenkinek

62. évfolyam
33. szám
Lendva

2018. 08. 16.

kiscim3318

62. évfolyam
33. szám
Lendva

2018. 08. 16.

Ma Mária

névnapja van.

Nagyboldogasszony napja

25°C

Lendva

felhős

Páratartalom: 51%

Szél: 35.40 km/h

fogas kérdések

energetikai tanácsadás

apróhirdetések

kertésznaptár

nyelvről mindenkinek

mindennapi egészség

fogas kérdések

energetikai tanácsadás

apróhirdetések

kertésznaptár

nyelvről mindenkinek

mindennapi egészség

A pénzérmék és a bankjegyek története, 1. rész

Megjelent: 2018. augusztus 08. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

Európa államainak pénzverése a középkortól kezdve három nagy korszakkal jellemezhető: (1) dénárperiódus, a középkori pénzverés kialakulásától a 13. század végéig, (2) garasperiódus, a 14–15. században, (3) tallérperiódus, a 16–19. században, az ekkor kialakuló nemzeti valuták megjelenéséig. A korszakok a nevüket az egyre nagyobb ezüstérmékről (dénár, garas, tallér) vették. A dénár (1541), a garas (1460 körül) és a tallér (1544) vándorszók mind meghonosodtak a magyar nyelvben (az évszám a magyar nyelvben adatként megjelent pénznevet jelöli).

Honnan ered egy-egy pénz neve?

Megjelent: 2018. július 11. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

A pénz fontos szerepet tölt be az emberek életében. Olyan általános csereeszköz, amelynek szerepét kezdetben különböző áruk (például só, kagylók, állatprémek, fémek) töltötték be, ezek közül is kiemelkedtek a nemesfémek. A nemesfém-pénzrendszerben kialakultak a pénz helyettesítői, az érméket képviselő papírpénzek, bankjegyek. A készpénz mellett megjelent a bankszámlapénz.

Mindennap használjuk, de vajon elgondolkodunk-e azon, honnan származnak a pénznevek? A pénznevek főbb típusai függnek a súlymértéktől, a pénz anyagától (arany, ezüst, réz), az érmén levő verettől (kép, felirat), a pénz névadójától, formájától, alakjától, méretétől stb. De ismerünk állatbőrről mint fizetőeszközről vett pénzneveket is: horvát kuna ’nyest’, kazah, kirgiz és üzbég tijin ’mókus’, orosz veverica ’mókus’.

„Azonos értékek mentén tudunk együtt dolgozni”

Megjelent: 2018. június 13. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

Már az előző alkalommal is a nyelvi változásokra hívtuk fel a figyelmet. Főként névutóinkon mérhetők le ezek a változások. Most is egy ilyen névutó értelmezésének változását vizsgálhatjuk meg.

Lássuk a mentén újszerű használatát! Ez a szócska feltűnés nélkül tette a dolgát egészen a rendszerváltásig. Több névutóhoz hasonlóan térviszonyt fejezett ki: ’valami mellett végig, vonalszerűen’. Ennek a valaminek a hosszúság volt a fő jellemzője. Lehetett útvonal (58-as út, Margit körút, M1-es autópálya, sáv, Tinódi utca), képzeletbeli vonal (arcvonal, észak-déli irány, hosszúsági kör, nyomvonal, tengely), építmény (árok, csatorna, drótkerítés, fal, töltés) és tereptárgy (agyagréteg, folyó, nádas, part, törésvonalak). A mentén azonban „többet akart”, és az 1990-es évektől kezdve már az esszékben, illetve a politikai és más közéleti vitákban is feltünedezett, például „Azonos értékek mentén tudunk együtt dolgozni”. Ha egy új vagy megújuló elem viselkedésére vagyunk kíváncsiak, mindig meg kell nézni a mondatbeli előzményeit és következményeit.

Lehet-e az időnek magassága?

Megjelent: 2018. május 09. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

A nyelvben csak egy dolog állandó: a változás. A magasságában az egyik legtermészetesebb nyelvi változás példája. A bizalmas stílusban igen általánossá vált, sőt egyre többször hatol be a hivatalos stílusba, annak írásbeli változatába is. A helyre utaló szó időre utaló jelentést kapott, ugyanez történt a táján, a tájban vagy a körül esetében is. Furcsán néznénk arra, aki a találkozhatunk hat óra tájban? kérdésünkre azt válaszolná, hogy tájban nem, mert épp a belvárosban leszünk. A szó ugyanolyan, mint a felé, környékén, körül, táján, tájban, tájt, valamint a körülbelül és a nagyjából, azaz valamely időpontot hozzávetőleg fejezünk ki. A jelentése mindenki számára világos, ezért semmiképp nem állíthatjuk, hogy homályosságával meghiúsítaná a nyelvi kommunikációt, mégis sokakat bosszant.

A számítógépes írás elkényelmesít

Megjelent: 2018. április 11. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

A számítógépes írás kiszorította a hagyományos íráslehetőségeket. Hiszen a kézzel írott szövegeket korábban is át kellett másolni, a gépírásban pedig nagyon nehézkes volt a javítási lehetőség. Kétségtelen, hogy a szövegszerkesztő programokkal óriási időmegtakarítás érhető el, nem beszélve arról, hogy a szövegek a korábbiaknál sokkal rugalmasabban kezelhetők, tetszés szerint másolhatók, átszerkeszthetők stb.

Mi lesz a kézírással?

Megjelent: 2018. március 07. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

Egyre többet halljuk mostanában: miért kínozzuk a gyerekeket még ma is a kézírással? A helyes ceruzafogással gyötrik a gyerekeket az iskolában, miközben a legtöbben két ujjal írják az íméljeiket.

A kézírás évszázadok óta az emberiség kultúrájának szerves része, olyannyira hozzátartozik személyiségünkhöz, mint a beszéd. Ennek ellenére az USA legtöbb államában már abbahagyták a folyóírás tanítását az iskolákban. Európában sokan elképzelhetetlennek tartják, hogy ne tudjanak kézzel írni. Amerikában azonban nem csupán a folyóírás, hanem lassan a nyomtatott kézírás is eltűnik a diákok életéből. Inkább gépelést tanítanak a gyerekeknek, a diákok a házi feladataikat is számítógépen készítik el. Már 42 amerikai államban alapkövetelmény a tízujjas gépelés.

A nemsemlegesség hatása a nyelvre

Megjelent: 2018. február 07. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

Nemsemlegesre változtatták Kanadában a nemzeti himnusz szövegét. Más országokban is történtek hasonló szövegváltoztatások, így az osztrákoknál a haza fiai helyett már a fiairól és lányairól szól a dal, és Svájcban is előálltak egy politikailag korrektebb variánssal.

Egy nyelvben, amikor bizonyos hímneműt jelentő szavak nőnemű megfelelőit is megteremtik, a társadalmi változásokat követik. Ez az igény a grammatikai nemmel rendelkező nyelvekben jóval természetesebb és érthetőbb, mint például a magyarban, ahol – grammatikai nemek hiányában – a probléma másként vetődik fel. Ha a magyarban a biológiai nem jelölve van például a foglalkozást jelentő szavakon, az nagyobb információértékkel bír, mint az indoeurópai nyelvekben.

Éves számvetések az év szavaival

Megjelent: 2018. január 10. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

Európában több országban hirdetnek pályázatot az év szavaira. Németországban 1991-ben indította el egy nyelvész Az év legcsúnyább szava mozgalmat. A digitális korban világszerte keresik az év szavait alkalmazott nyelvészek, szótárcégek szakemberei. Alaposan megvizsgálják a keresési trendeket, hogy miért nő meg az egyes szavak iránti érdeklődés, és megpróbálják az aktuális hírekben található eseményekhez kötni.

Megszólítások hivatalos levelekben, e-mailben

Megjelent: 2017. október 31. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

Maribori lektori gyakorlatomban többször szembesültem azzal, hogy a fiatalok elbizonytalanodtak a magyar nyelvű levél, e-mail megszólításában. Persze ez könnyen magyarázható azzal, hogy szlovén nyelven rendkívül egyszerű, minden szituációban azonosan használható megszólítást alkalmazhatnak. Gyakran kapok levelet hallgatótól Kedves Ildikó! megszólítással, ami akár hízelgő is lehetne a bizalmas viszony megléte miatt. Hivatali közegben azonban az udvariassági előírások a mérvadók. A nyelvi és kommunikációs kompetencia igen fontos egy nyelv megtanulásakor, ilyenkor mindig az elsajátítandó nyelv kommunikációs szabályaihoz kell alkalmazkodnunk.

Mi a közös a mecénás, a krőzus és a fukar szavainkban?

Megjelent: 2017. szeptember 27. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

Első pillantásra ezek között a szavak között nem látszik a kapcsolat, csak ha tudjuk, hogy honnan származnak ezek a megnevezések. Ezek a szavak egykor tulajdonnevek voltak, de mára már köznévvé váltak. A köznevesülés az a nyelvi folyamat, amelynek során a nyelvhasználók egy korábban tulajdonnévként használt főnevet köznévi értelemben kezdenek használni, és ezt írásban is jelölni kezdik. Ez a jelentésváltozás történhet társadalmi okból: ilyenkor egy adott név viselője (akár személy, akár tárgy) kiemelkedik a többi közül, a többi hasonlónál ismertebbé válik, nevét egyre többen használják és lassan fogalom keletkezik belőle. Így lett például Caesar nevéből császár vagy cár, Nagy Károlyéból pedig kral és király. A másik lehetőség a pszichológiai, lélektani ok: ilyenkor jelentősége felől megközelítve válik valami szimbólummá: Vénusz istennő nevét magával a szerelemmel azonosíthatjuk, Bacchus nevét a borral. A köznevesülést azonban írásban is jelöljük.

Változások a magyar helyesírási szabályzatban 6. rész

Megjelent: 2017. március 22. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

Sorozatunk befejező részében az idegen írásmód, az írásjelek, a számok és a keltezés írásában, illetve bizonyos szavak megváltozott írásmódjában bekövetkezett változásokat vesszük számba.

Az idegen írásmód körében a 217. pont d) része szabályozza a couchette-rendelés, lime-likőr, ragtime-koncert és hozzá hasonló köznévi kapcsolatok írását. A hangérték nélküli betűre végződő szavakat a tulajdonnévi előtag és közszó kapcsolatához hasonlóan (Baudelaire-vers, Loire-part, Shakespeare-dráma) kötőjelesen írjuk.

Változások a magyar helyesírási szabályzatban 5. rész

Megjelent: 2017. január 25. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

Sorozatunkban eddig áttekintettük a hangjelölések és az egybe- és különírással kapcsolatos kérdéseket. Ebben a részben a tulajdonneveket, illetve a kis és nagy kezdőbetűvel írandó változásokat vesszük számba.

Változások a magyar helyesírási szabályzatban 4. rész

Megjelent: 2016. november 16. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

Helyesírásunk egyik legproblematikusabb, legnagyobb nehézséget okozó területe a különírás és az egybeírás. A legtöbb elvet akkor tudjuk nehezen alkalmazni, amikor a jelentést is figyelembe vesszük. Egészen más a riasztóberendezés, és más az, amikor azt mondom, hogy riasztó berendezés van ebben a lakásban, azaz: nagyon csúnya. Érezni kell, hogy az egyik egy fogalom, ami egybetartozik, a másik meg egy jelzős szerkezet, ami meg nem. Ha az ember nem érzi az anyanyelvét, akkor nehezebben ír. Elsősorban nem nyelvésznek kell lenni, hanem a nyelvi érzékünket kell finomítani.

Változások a magyar helyesírási szabályzatban, 3. rész

Megjelent: 2016. október 19. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

Az 12. kiadással kapcsolatban azt érdemes tudni, hogy a helyesírásban nem történtek jelentős változások, kevés szabályszintű változást találhatunk, inkább egyes szóalakok írásmódja lett más. Hogy megkönnyítsék a nyelvhasználók dolgát, a szerzők az új szabályzathoz egy változáslistát csatoltak, amely tartalmazza a megváltozott helyesírású szavakat, illetve mellékeltek egy leírást is arról, hogy mely szabálypontokban történt változás (akár lényegi, akár csak formai, stilisztikai).

Változások a magyar helyesírási szabályzatban 2. rész

Megjelent: 2016. szeptember 14. Írta: Dr. N. Császi Ildikó

Szeptember 1-jén véget ért az a türelmi idő, ami az új helyesírási szabályzat 2015-ös megjelenése óta párhuzamosan érvényben tartotta az akadémiai szabályzat (AkH) 11. és 12. kiadását. Mostantól kizárólag a 12. kiadás van érvényben.

További cikkeink...

1. oldal / 2

1
2

MCSi Design