kele
perec1
garas1
65. évfolyam
24. szám
Megjelenés:
2021. 06. 17.
kiscimn2421
 

Június 4. – a Nemzeti Összetartozás Napja

non2221A Nemzeti Összetartozás Napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap, amelyről 2010 óta emlékezünk meg. Szerte a Kárpát-medencében a magyarág különböző rendezvények keretében, őrtüzek gyújtásával emlékezik a magyar nemzeti tragédiára, egyben hitet tesz a határok feletti egységes magyar nemzet mellett. A muravidéki magyarság hagyományosan az országhatáron, a zsitkóci Barátság Parkban emlékezik.         

A magyar országgyűlés 2010-ben a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A trianoni békeszerződés – amely aláírásának napján tartjuk a Nemzeti Összetartozás Napját – az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések Magyarországra erőszakolt rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyar Királyság és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság új határait. Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az akkori Magyarország népessége öt, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát. Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt.

A trianoni trauma óta eltelt évtizedek alatt hatalmas volt a magyarság lemorzsolódása az anyaország határain túl, az elszakított nemzetrészek szétfejlődésének jelei is mutatkoztak ugyan, de a nemzeti együvé tartozás érzése megmaradt. A magyarság tudatában a történelmi Magyarország képe tovább él. A Kárpát-medencében egy virtuális belső Magyarország született. Ennek határai a nemzeti nyelv, a nemzeti kötődésű irodalom, a hitélet, a művészetek, a népi alkotások, a hagyományőrzés, a viselkedési szokások továbbélése révén a fizikai-földrajzi, állami és jogi széttöredezettség ellenére az országhatárok fölött is átívelőn él tovább.

 

 

MCSi Design