kele
perec1
garas1
64. évfolyam
47. szám
Megjelenés:
2020. 11. 26.
kiscim4720
 

Harmincévnyi kutatás a határ mentén

mart44201Az Aškerc-elismerésre – kétévente kiosztott elismerés a levéltári tevékenység területén – jelölt Nemzetközi Levéltári Kutatótábor története idén harmincéves múltra tekint vissza. A szlovén–magyar kutatótábor 1991-ben olyan időszakban kezdődött, amikor még viharos és bizonytalan történelmi korszak volt térségünkben. 2020-ban a járványügyi előírások miatt viszont elmaradt.

A Nemzetközi Levéltári Kutatótábor már három évtizede gazdagítja a történelmi és kulturális életet nemcsak a szlovén–magyar határ mentén, hanem az egész Muravidéken és az Őrségben. A tábor három együttműködő levéltár (Maribori Területi Levéltár, Zala Megyei Levéltár és Vas Megyei Levéltár) egyik legsikeresebb közös projektje. Dr. Peter Pavel Klasinc és dr. Gyimesi Endre kezdeményezésére létrejött tábor (az első Pince, Völgyifalu, Pincemajor és Benice, valamint Tornyiszentmiklós és Rédics falvakban zajlott) alapvető célja olyan írásos történelmi dokumentumok feltárása, összegyűjtése és bemutatása, amelyek a határ menti települések életére, kapcsolatrendszerére, illetve a szlovén és magyar nemzetiség együttélésére, viszonyára vonatkozó információkat hordoznak. A másik célkitűzés, hogy a szakmai tevékenység keretei között a két ország lakóit és a nemzeti kisebbségeket közelebb hozza egymáshoz, a két nemzet fiataljai megismerjék egymást.

mart44203A nyaranta megtartott egyhetes tábor mindig két részre oszlik – a szlovén és a magyar középiskolás fiatalok a tábor első felében levéltárosok vezetésével a szlovéniai oldalon végzik a kutatást, míg a tábor második felében a magyarországi feltárás zajlik. A kutatás jelentőségét növeli, hogy a gyűjtés során előkerülő iratanyagok olyan forrásokat jelentenek, amelyek egyébként soha nem kerültek volna be a levéltári állományba, hiszen nem hivatalos szervek, hanem magánszemélyek őrzik őket (például háborús levelek, egyéb magánlevelek, földtulajdoni viszonyokat bemutató iratok, peres iratok, származási dokumentumok, fényképek, imakönyvek, iskolai bizonyítványok stb.).

A tábor végén az összegyűjtött anyagot – a határ mindkét oldalán külön kiállítás keretében – a helyi lakosok és érdeklődök elé tárják. Ezekre mindig sokan kíváncsiak, hiszen az emberek a régi fényképek láttán mindig szívesen emlékeznek a múlt eseményeire és az elhunyt ismerősökre. Az eddigi táborokon összesen 300 szlovén és magyar diák vett részt. A terepmunka és a levéltári tapasztalatok mellett ismereteket szereztek a helyi történelemből, nevezetességeket ismertek meg, előadásokat hallgattak.

 

Érdemes folytatni, de milyen formában?

 

A szakmai munka eredményeként mindhárom levéltár iratanyagában tekintélyes mennyiségű irat halmozódott fel (összesen 52 levéltári doboz), amelyeket a levéltár munkatársai rendeztek és további kutatásokra bocsátottak. A táborokról és az összegyűjtött dokumentumokból publikációk is jelentek meg, például a Források a Muravidék történetéhez című dokumentumgyűjtemény két része, a Nemzetközi Levéltári Kutatótábor 1991–2000 és a 20 éves a szlovén–magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor című jubileumi kiadványok, a Vágyakozás a lövészárkokból: egy szécsiszentlászlói házaspár, Jankó Zsigmond és Kovács Matild levelezése az 1. világháború alatt című kötet. A tábor 10. és 20. évfordulója alkalmából szakmai konferenciát is szerveztek, amelyen részt vettek egykori táborozók is.

A tábor szervezésében és szakmai vezetésében az utolsó húsz évben fontos szerepet töltenek be mart44202Šövegeš Lipovšek Gordana és Jure Maček, a Maribori Területi Levéltár levéltárosai. Šövegeš Lipovšek Gordana, a tábor jubileuma és a rangos jelölés kapcsán nyilatkozott lapunknak: – Minden évben a tábor kezdete előtt egy kicsit csalódott vagyok, hiszen kicsi az érdeklődés a diákok oldaláról. Sajnos már néhány éve nem jönnek diákok a Lendvai Kétnyelvű Középiskolából, így a muraszombati és a ljutomeri gimnáziumról küldik a résztvevőket. Annak ellenére, hogy nem beszélnek magyarul és a magyarországi diákokkal általában angolul kommunikálnak, nagyon élvezik a kutatást és az elvárásoknál jobb tapasztalatokkal távoznak a táborból. Ilyenkor tudom, hogy a kollégáimmal jó munkát végzünk és a tábort érdemes folytatni. A kérdés az, milyen formában. Jure kollégámmal ugyanis észrevettük, hogy az utóbbi húsz évben, amióta a szlovén oldalon mi szervezzük a táborokat, sok minden megváltozott – mondta a szakember. Hozzátette, terepen is kutató levéltárosként azt tapasztalja, hogy egyre kevesebb az olyan idős ember, aki még jól emlékszik a második világháborúra és a vele kapcsolatos eseményekre. – Évről évre kevesebb értékes dokumentumra bukkanunk. Az idősek meghaltak, a fiatalok elköltöztek a faluból és bizonyos dolgokat elvittek magukkal, a többi anyagot pedig kidobták a ház eladásánál vagy felújításánál. A felsoroltak miatt Magyarországon különböző űrlapok segítségével gyűjtik az információkat az egykori falusi életről, a fontos emberekről és eseményekről. Nagy sikere van a táborok végén szervezett kiállításoknak is, ezek néhány óra erejéig ismét összefűzik a falu lakosságát. Ez is olyan mozzanat, amikor elégedett vagyok a munkánkkal és tele vagyok motivációval, ami a tábor jövőjét illeti – fejtette ki Šövegeš Lipovšek Gordana.

FaBri

 

 

MCSi Design