Bizonytalan szüret

  • Nyomtatás
  • cimszolo36200A hétvégével talán a Lendva-hegyi szőlőtermesztés és borászat legbizonytalanabb szüretje kezdődik el. Az általános ágazati válság a szervezetlen és egyre foghíjasabb Lendva-hegyi szőlészetet és borászatot talán még erősebben sújtja. Vajon a két évtizede még 500, jelenleg 260 hektárnyi szőlőültetvényből mennyi marad a közeljövőben? 

     

    Jó minőség, felvásárlás nincs, jön a mélyválság!

     

    cimszolo36201A Lendva-hegy fő fajtái, így a késői és a középérésű fajták is valójában még csak az érés kezdetén vannak, ennek ellenére a hétvégén már sokan szüretet terveznek a hegyen. Felvásárlás, szervezetten, legalábbis nagyobb mennyiségben nem valószínű. A szőlő-bor ágazat mély válságban van, a termelők magukra maradtak, félő, hogy a metszőollók helyett, inkább a fejszék dolgoznak majd tavasszal.

    A szőlészeti-borászati ágazat úgy általában a koronavírus-járvány előtt is nehézségekkel küzdött – gondoljunk csak bele abba, hogy a pincészetek tartalékokra hivatkozva nem vásároltak fel szőlőt a Lendva-hegyen tavaly sem –, a társadalmi élet leállásával, lassításával, korlátozásával azonban jóformán teljesen leállt a borértékesítés. Mellesleg igencsak jó termés várható idén is. Az állam már néhány hónapja lépett és zöldszürettel, borlepárlással, illetve az úgynevezett borérlelés meghosszabbításának támogatásával próbálta eltüntetni a feleslegeket a piacról, a nagyobb borászok igénybe vehették a bevételkiesési „koronavírusos” szubvenciót is. A Muravidéken, leginkább az ültetvények és a borászatok nagyságára tekintettel a fenti intézkedések egyikével sem éltünk, ez pedig még inkább igaz a Lendva-hegyre.

    A szőlészeti-borászati szakma emiatt húzza a vészharangokat, véleményük szerint ugyanis jóval mélyebb válság várható, mint 1999-ben, amikor a borfeleslegek miatt teljes mértékben összeomlott a piac. Egyes adatok szerint országos szinten naponta egy hektár szőlőültetvényt vesztünk el az összesen 15 ezer hektárból, például a Lendva-hegyen még 20 évvel ezelőtt 550 hektár bejegyzett ültetvény volt, míg a jelenlegi adatok 260 hektárról szólnak. Országos szinten évente 80–90 millió liter bort termelünk Szlovéniában, a becslések szerint a tavalyi termés 50–60 százaléka pedig még biztosan a pincékben van. A feleslegek miatt a pincészetek – a Lendva-hegyen nem létezik ilyen – elképesztő felvásárlási árakat jelentettek meg, volt, ahol 5 eurócentet fizettek volna egy kiló szőlőért – igaz, ezt már felülbírálták és némileg megemelték –, de jelenleg sem nagyon lehet találni 20 cent feletti árakat, miközben például tavaly az 50 centet is kevésnek tartottuk. A Lendva-hegyen az eddig ismert felvásárlók, tehát a várpincészet és a mezőgazdasági szövetkezet sem vásárol fel szőlőt, habár az utóbbi értesüléseink szerint még próbálkozik felvásárlót találni. Tekintettel arra, hogy ez nem sikerült tavaly sem, amikor a piaci körülmények azért jobbak voltak, ebben nem nagyon kell reménykedni. Vagyis az elmúlt évtizedekben sem tündöklő, szervezetlen Lendva-hegyi borászat még mélyebb válsága várható, és könnyen lehet, hogy a jelenleg már szerénynek mondható 260 hektárnyi szőlőterület még inkább csökkenni fog.                        

    A rossz hírek után térjünk ki inkább arra, hogy idén – különös tekintettel a szőlő érésének kedvező szeptemberi időjárási előrejelzésekre – mennyiségileg és minőségileg is kiváló évjárat várható. Ahogy a bevezetőben is megírtuk, már az előttünk álló hétvégén sokan fognak szüretelni, habár a Mezőgazdasági Szaktanácsadó Szolgálat eddig közölt érési adatai szerint ennek még nem lenne itt az ideje, tudtuk meg cimszolo36202Fehér Marikától, a szaktanácsadó szolgálat lendvai munkatársától. Kifejtette, az idei vegetáció száraz és zöld téllel, korai szőlőhajtással kezdődött. Májusban és júniusban a hideg és a meleg időjárási időszakok gyors váltakozása miatt jóformán kétszeri, nagyon meghosszabbított virágzási időszak következett gyenge megtermékenyítéssel, amire a tőkék erőteljes fürtnövekedéssel reagáltak, így végül mennyiségileg erőteljes termés keletkezett. A szőlő érési adatai azonban még nem mutatnak megfelelő minőséget. A szeptember elsejei mintavételnél csak a korai fajták, vagyis a rizváni és az ottonel muskotály mutatnak jó minőséget, míg a középérésű fajták között a tramini mutat kiváló, a sárgamuskotály és a fehérburgundi pedig jó minőséget. A többi fajta, így  a chardonnay, a szürkebarát, a sauvignon, a zöldszilváni érése is még várat magára. Az említett fajták alig érik el a 70 Oe cukorfokot, emellett a savak is még 10 g/l körül mozognak. Még éretlenebbek természetesen a késői fajták, az olaszrizling, a rajnai rizling és a furmint, amelyek cukorfokai 50-60 Oe cukorfok között mozognak, míg a savak 12–14 g/l között vannak. A szaktanácsadó szolgálat adatai alapján a 2020-as évjárat érése átlagosan hat nappal marad el a tavalyi évhez képest, a korai fajták elmaradása valamivel kisebb, a késői fajtáké pedig valamivel nagyobb. Ha az adatokat az egyik legkorábbi évjárattal, a 2003-sal hasonlítjuk össze, akkor az átlagos elmaradás 20 napot tesz ki. Általánosságban és az említett néhány fajta kivételével tehát elmondható, még korai a szüret, még akkor is, hogy a közben eltelt egy hétben nagyjából 6–7 Oe fokkal növekedhettek a cukorfokok és akár 3–5 g/literrel csökkentek a savak.

    Természetesen mindenki maga dönti el, milyen típusú bort szeretne termelni és ahhoz igazítja a szüretet is. A könnyeb, alacsonyabb alkoholtartalmú száraz borokhoz a korai és a középérésű fajták már alkalmasak lehetnek.