kele
perec1
garas1
64. évfolyam
7. szám
Megjelenés:
2020. 02. 20.
kiscim0720
 

Kitaposott utak

cim film0620Gál Anasztázia Kitaposott utak a Muravidéken című filmjének a bemutatója hétvégén volt Dobronakon. Az alkotás a dobronaki kivándorlás-történeteket dolgozza fel helyi szereplőkkel, saját emlékeik alapján. De ha végignézzük a filmet, rájöhetünk, hogy ha kicserélnénk a szereplőket, a falunevet, akkor szinte bármelyik muravidéki településre ráismerhetünk, felfedezhetjük benne saját családunk, rokonságunk, ismerősi körünk sorsát. Mindannyiunknak vannak elszármazottai a nagyvilágban, mindannyiunk családjából taposták valakik idegen országok útjait...

 

 

Egy film, mely megérinti a lelket

 

Vasárnap késő délután megtelt a dobronaki művelődési ház nézőtere. Egy olyan film vetítésére gyűltek össze a helyiek, amelyet falujukban, róluk és velük forgattak, illetve azokról, akik annak idején kivándoroltak, és nem utolsó sorban azok emlékére, akik nem tértek haza. Gál Anasztázia filmje: Kitaposott utak a Muravidéken.

A film a dobronaki kivándorlás-történeteket dolgozza fel, amely sorsok a Muravidék megannyi településének lakói számára ismerősen hatnak. A közös, de különbözőképpen alakuló sorsokat Kovács Tibor-Ringó „Itt hagytak engem a bátrak” vers sorai és fikciós jelenetei teszik merengővé, elgondolkodóvá, mesélővé attól függően, ki hogyan viszonyul a témához. Egy olyan filmről van szó, ami megérinti a lelket és amivel minden muravidéki azonosulni tud a mai napig. A vetítés alatt a közönség számtalan alkalommal adott visszajelzést, hol felnevettek, hol pedig elérzékenyülve könnyeiket törölgették. Átjött a mondanivaló, betalált a téma és több szempontból is megszólította a közönséget, akik nagy tapssal jutalmazták az alkotást.

 

 

– Nagyon fontos dolog, ami az elhangzott történetekből is kiderült, hogy az emberek erősen kötődnek a szülőföldjükhöz. Kötődnek a helyhez, ahol felnőttek, ahol gyökeret eresztettek… még akkor is, ha időnként vannak problémák, konfliktusok. Itt érzik magukat itthon és biztonságban. És aki külföldre kerül, abban ki tudja, honnan és mikor, de egyszer csak a semmiből felszínre tör az érzés, ami hazahúzza – mondta Gál Anasztázia fiatal rendező, aki később lapunknak adott nyilatkozatában a film forgatása közben szerzett tapasztalatait is megosztotta: – Az elvándorlás okozta traumák sok esetben nem lettek kibeszélve, az érzelmi háttér feldolgozatlan maradt. A film alkalmas arra, hogy beszéljenek róla az emberek, elővegyék ezt a témát otthon, a családban, a közösségben, a faluban. Hiszen egyrészt nagy lelkierő és bátorság kellett azoknak, akik elmentek, de az itthon maradottakról se feledkezhetünk meg, ne feledjük, sok olyan család volt, ahol például a gyermekeiket hagyták hátra a fiatalok, a nagyszülőkre bízva, hogy a távolból biztosítsák a jövőjüket. Az is érdekes, hogy sok családban ez a kivándorlás ma is megvan. A muravidékiek persze ma nem Amerikába vagy Ausztráliába mennek, de a szomszédos Ausztriába annál inkább. Mert észrevehető, hogy a családokban ezek a dolgok is továbböröklődtek, tehát ha a nagyapa és az apa is kint dolgozott, akkor lehet, hogy a fiú is követi a példát – mondta Anasztázia

Gál Anasztázia már több éve Pártosfalván él, ezért szívesen dolgozza fel az itteni témákat. Eddig két filmet forgatott itt, A millennium szobrásza és a Mérföldkövek a Muravidéken címűt. A mostani alkotás a harmadik a sorban, de a legújabb film is már készülőben van, hagyomány és innováció témakörben a tökmagolaj-készítésről fog két nyelven szólni.

A most bemutatott alkotás dobronaki szereplőkkel készült magyar nyelven, szlovén feliratozással.

A film létrejöttét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa támogatta, a szlovéniai megvalósító az MNMI. A téma boncolgatásához Kovács Attila történész anyagaira támaszkodtak. Az előkészítő munkát, a beszélgetéseket, az emberek felkutatását Anasztázia maga végezte, majd kialakította a stábot, törekedve arra, hogy a Muravidékről is vonjon be munkatársakat. A budapesti szakemberek mellé így került a stáblistára a dobronaki Solarič Dávid mint másodoperatőr és a hodosi Abraham Sarah asszisztensként. A filmben szerepeltek: Kovács Tibor, Grof Lana, Laslo Larisa, Magyar Timon, Smodis Taja, Toplak Dominik, Toplak Rudolf, Bukovec Mária, Fehér Mária, Flisar Doroteja, Gomboc Mariska, Kovács István, Sabján János, Szarjas Márta, Szekeres Ilus, Szomi János, Toplak Ilus, Toplak József.

Kepe Kocon Lili az MNMI nevében köszönetet mondott az alkotónak az ötletért, a kitartásért és azért, hogy pályázott és ezzel a film megvalósulhatott. Köszönetet mondott a dobronakiaknak, akik „vették a bátorságot és megosztották a nagyvilággal az érzelmi, családi titkokat, történeteket”.

A dobronaki közönség a premierelőadást láthatta. Márciusban Magyarországon a Hír TV adja le a filmet, majd a filmszemlén is bemutatkozik.

 

cim anket06201 

Sabján János a filmben arról mesélt, hogyan emlékszik vissza a történtekre, amikor a legjobb barátai szöktek ki az országból:

– Amikor a fiúk elmentek, éppen katona voltam. Ők is 1936-osak voltak, mint én, és úgy voltunk, mint a testvérek, és bizony kicsit sajnáltam, hogy én nem mehettem velük. Június 15-én éjjel szöktek át az osztrák határon. Azután kaptam tőlük leveleket a katonasághoz, volt is bajom belőle, de én mondtam, ők már nem a Tito katonái! Később már ugye nem kellett szökni, Tito megnyitotta a határt, hiszen látta, hogy akik elmentek dolgozni, azok hozzák haza a pénzt. A húgom el is ment az egész családjával és már 47 éve kint él. De én akkor már nem indultam sehová. A barátok időnként hazajöttek látogatóba, és azóta is tartjuk a kapcsolatot a mai napig.

 

 

cim anket06202

Szarjas Márta ugyanerre a három fiúra emlékszik:

– Én akkor elemi iskolába jártam, első osztályba, és hétéves fejjel persze nem is értettem, mit jelent az, hogy szöktek, micsoda bűn ez, gondoltam. De nagyon megmaradt bennem az egész. Akkoriban ugye csak leveleken keresztül tartották a kapcsolatot a családdal, a barátokkal, tudta az egész falu, amikor hazaírtak, és várta is mindenki az újabb híreket. Ez akkoriban így volt, mindenki tudni akarta, hogy alakul kint a mi fiaink élete. Később a testvérem is kiment, neki már nem kellett szökni...

 

 

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben