kele
perec1
garas1
63. évfolyam
16. szám
Lendva 
2019. 04. 18.
kiscim1619
 

A Muravidék 100 éve is multikulturális volt

lipus04191Pénteken, a párizsi békekonferencia kezdetének évfordulóján, január 18-án került sor a Šiftar Alapítvány által kiadott kötet, Uroš Lipušček: A Muravidék az 1919-es párizsi békekonferencia forgatagában című monográfia bemutatására a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár zsúfolásig megtelt előterében.

A köszöntők sorában Milan Kučan egykori államelnök ismertette az első világháborút követő békeszerződés szükségességét és a benne megfogalmazott törekvéseket, mely a „soha többet ne legyen háború” jelmondatban testesült meg. A háború veszélye azonban az idők teltével többször is fennállt, sőt egy újabb világégés is bekövetkezett, s ma sincs béke a világban. Ezért fontos, hogy 2019-ben, a Muravidék évében, a „Muravidék a szívben” rendezvénysorozat keretében az anyanemzethez való csatlakozást méltóképpen ünnepeljük – emelte ki Kučan, aki az erősen vegyes nemzetiségű, „multikulturális” hagyományokat mindig kiemelkedő értéknek nevezte. Ez sajnos Szlovéniában nem mindig és mindenhol jellemző.

lipus04192A kiadvány jellegéhez, céljához történeti és diplomáciatörténeti fogódzókat Marjan Šiftar, a Šiftar Alapítvány alelnöke, Klaudija Sedar, a kiadvány szerkesztője és Dušan Šarotar író, utószóíró adott. Sedar a tanulmányszerzővel folyó gyümölcsöző munkáról beszélt, Šarotar pedig írói szempontból közelítve a témához a Murán inneni rész lakosságát, szellemi fejlettségét már a tárgyalt modernizáció előtti korban is posztmodernnek nevezte.  

A szerző, dr. Uroš Lipušček hosszú tévé- és rádiótudósítói múlttal rendelkező szerző, egykori UNESCO-konzul, a legnagyobb koszovói egyetem, az AAB rektora, korábbi amerikai, jelenlegi pekingi tudósító amerikai éveiben az első világháborúval, s a szlovénség Trianon előtti amerikai megítélésével kezdett el foglalkozni. E témakörben két könyve is napvilágot látott, az Ave Wilson és a Sacra Egoismo. Mindkettőben a szlovén önállósodási mozgalom e korai szakaszának, a „párizsi békében” kulcsszerepet játszó amerikai diplomáciának és a titkos Londoni Egyezménynek, illetve a szlovén érdekszférával és a határmeghúzással kapcsolatos kaotikus helyzetnek az elemzésére vállalkozik.

Eredményeit, történelmi kutakodásait igen élvezhető újságírói stílusban, anekdotákkal fűszerezve a hallgatósághoz is könnyen el tudja juttatni. A muraszombati közönség talán első ízben s kézből értesült arról, a szlovén történelemtudomány, valamint a kormányok által elhallgatott tényről, hogy az 1915-ös Londoni Egyezmény révén dőlt el – a szövetségesek által már akkor felosztásra szánt Monarchiában – a Tengermellék és Koroškó sorsa. A tanulmányban éppen ennek következményeként szerepel, hogy a Muravidék volt már csak „szabad préda”. S a szlovénok mellett kardoskodó amerikaiak révén a kivándoroltak (mintegy 300 ezer szlovén és szláv gyökerű nemzetiség) igyekezete, rátermettsége igencsak nagy súllyal esett latba a párizsi egyeztetéseken.

A muraszombati közönség érdeklődésének kielégítésére készült előadás főleg a szlovén viszonyokra fókuszált, a diplomácia „örvényében” kavargó eseményektől a sok változáson átesett végső szövegig és határmeghúzásig. A kiadványban szerepel az a tény is, hogy a közben bolsevista tévútra került Magyarországról, Kun Béláék riasztó színezetet öltő Tanácsköztársaságáról a nyugati államokban abszolút negatív színezetű kép alakult ki, s az eredmény: az ország elvesztette lakosságának 1/3, területének 2/3 részét.   

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben