kele
perec1
garas1
65. évfolyam
42. szám
Megjelenés:
2021. 10. 21.
kiscim4221
 

Harc az elismerésért, teljesen kivonul a jugoszláv hadsereg

indiependence02Sorozatunk előző részeiben a Szlovénia függetlenségéért vívott háború muravidéki, elsősorban Lendva-vidéki és hodosi eseményeit próbáltuk feltárni, a jelen számban viszont a sikeresen megvívott szlovén önállósulási harc utáni időszakot, a jugoszláv hadsereg lassú, de biztos elhagyását, valamint Szlovénia nemzetközi elismerésének göröngyös útjait szeretnénk megvilágítani.

Már az önállósulási háború előtt, és természetesen közben is Szlovénia megkísérelte feltárni, megkeresni szövetségeseit a nagyvilágban - az éppen csak felállított és szinte kapcsolati hálózat nélkül működni kényszerülő diplomácia azonban igencsak nehéz feladatnak nézett elébe. E tekintetben a muravidéki magyarság is elvégezte feladatát, hiszen képviselői a Magyar Köztársaság legfőbb közjogi méltóságaihoz címeztek levelet 1991. július 3-án. A levélre Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter válaszolt, a levelet a Népújság 1991-es évfolyamának 27. számában teljes egészében le is hozta. A muravidéki magyarság természetesen helyi szinten is próbált cselekedni, így Zalaegerszegen és Szombathelyen is járt muravidéki magyar küldöttség. A két megyei közgyűlés elnökét, illetve alelnökét tájékoztatták a Szlovéniában kialakult helyzetről, és az eddigi gyakorlatnak megfelelően tárgyaltak a muravidéki magyar nemzetiséget érintő időszerű kérdésekről is, amelyek megoldásához a két megye segítségét kérték. Az akkori nemzetiségi érdekközösség képviselői mindenekelőtt köszönetet mondtak a két megye vezetőinek azért a sokoldalú segítségért, amelyet a fiatal szlovén államban bekövetkezett háborús időszakban adtak. Külön köszönetüket fejezték ki dr. Pusztai Gyulának, Vas megye közgyűlése elnökének a szlovén önállósulással kapcsolatos tevékenységéért. A zalaegerszegi látogatás során a dr. Pálfi Dénes megyei elnökkel, Szombathelyen pedig dr. Kővágó Attila alelnökkel a muravidéki magyarság művelődési és gazdasági gondjairól tárgyaltak, de érintették a gazdasági kapcsolatokat is. Megállapították, hogy sajnos a Szlovéniában kialakult háborús helyzet nem egy magyarországi partnert elriasztott, illetve tartózkodóvá tett. A megyei vezetőkkel folytatott megbeszélés során az a vélemény alakult ki, hogy a megyei szervek igyekeznek majd hatást gyakorolni arra, hogy ezek a gazdasági kapcsolatok, illetve kapcsolatteremtési próbálkozások ne szakadjanak meg a jelenlegi áldatlan állapotok miatt.

 

indiependence03

 

A háborús helyzet a gazdasági szereplők mellett természetesen a turistákat is elriasztotta, így a Népújság 1991-es júliusi és augusztusi számaiban több ízben is beszámolt a muravidéki termálfürdők kialakult gondjairól. Július végére kiderült, a jugoszláv hadsereg kivonul Szlovéniából. A döntés az államelnökség ülésén született meg, mégpedig a hadsereg beleegyezésével, mert - mint az értekezleten egy kissé színpadias módon elhangzott - nem kíván abban a köztársaságban maradni, ahol megszállóként tekintenek rá. Ezzel a hadsereg lemondott a totális háborúról Szlovéniában, amelyre nem volt sem felkészülve, sem érdekelve, de lehetősége sem volt rá. A kivonulást a Brioni Nyilatkozattal összhangban három hónap alatt kellett lebonyolítani. A lépés meg is történt, Muravidéken például július 25-én újra megjelentek az utakon a katonai szállítógépek. A Népújság augusztus eleji 29. számában a muraszombati Területvédelmi Egység parancsnokságán Edvard Mihalič mondta el, hogy felesleges az aggodalom, hiszen a katonaság kiüríti a kaszárnyákat és őrlaktanyákat, tehát a hétfőn észlelt 13 szállító a varasdi kaszárnyából érkezett Muraszombatba, hogy megkezdje a katonaság anyagi javadalmainak szállítását. Ha minden a terv szerint történik, akkor a jövő hét vége felé a hadsereg teljesen kivonul a muraszombati és a lendvai község területéről, akár Szlovénia nagy részéről is. „Kedden kezdődött meg a lendvai és muraszombati községek területén lévő 13 őrlaktanyában az átadás. Mihalič szavai szerint minden simán folyik, incidensek nem történtek, mindkét fél szigorúan betartja a feltételeket. Az átadásnál a hadsereg, a Területvédelmi Egységek és a rendőrség tagjaiból álló bizottság működik közre. Jelen pillanatban a fegyverátadás még szünetel, ezt a későbbiekben oldják meg, hiszen mindkét félnél van zsákmányolt fegyver és egyéb hadi felszerelés. Muraszombat esetében a Területvédelmi Egység lőszertára átadásával indokolt a hadseregtől szerzett fegyverek átadása. A kiürített őrlaktanyákat szombaton a területvédelmiektől a katonaság veszi át, és az egyezmény értelmében a háromhónapos moratórium alatt ők őrzik a határt Ausztria, Magyarország és Horvátország felé is. A lendvai és muraszombati községek területén Horvátország felé csak Petesházán marad meg az őrlaktanya, a kótit megszüntetik. Edvard Mihaličtól megtudtuk azt is, hogy július 19-ig, a kiszabott határidőig a hadseregből náluk 16 katonatiszt kérte az átlépést, főleg a muravidéki határőrlaktanyákból.” – írta Pivar Ella.

 

indiependence01

 

Augusztus közepére-végére egyre inkább egyértelművé vált, hogy a jugoszláv hadsereg, illetve a mögötte álló szerb erők úgymond feladták Szlovéniát, erőiket délebbre, Horvátországba és Bosznia Hercegovinába összpontosítják. Egyre több a tudósítás különböző incidensekről az említett tagköztársaságokból, sőt augusztus végén már nyílt csatákat vívnak egymás ellen a jugoszláv és a horvát erők.

Közben Szlovénia elismeréséért továbbra is folyik a diplomáciai csata, Dimitrij Rupel külügyminiszter levelet intéz az Európai Gazdasági Közösség tagországainak külügyminisztereihez, amelyben megelégedéssel konstatálja, hogy a közösség több tagországa már elismerte Litvánia, Lettország és Észtország szuverenitását. Ugyanakkor megállapítja, hogy a jugoszláviai válság egyre mélyül. A Horvátországban folyó háború a horvát nép és az új, demokratikus hatalom ellen, amelyet a szerb nacionalista körök szítanak a szövetségi hadsereg támogatásával, egyre összeegyeztethetetlenebb a demokrácia osztatlanságáról szóló szimbólummal, amelyet Európa elfogadott, és amely azon totalitarizmus ellen irányul, amelyben a volt JSZSZK egyes területein az emberek még élnek. Ezért a Szlovén Köztársaság kormánya újra kéri, ismerjék el Szlovéniát mint független és szuverén országot. Az azonnali elismerés - írja a szlovén külügyminiszter - hozzásegítene az erőszak megfékezéséhez a jugoszláv területeken.

MCSi Design