kele
perec1
garas1
65. évfolyam
16. szám
Megjelenés:
2021. 04. 22.
kiscim1621
 

„A téma választott engem”

hetes13211A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMI) videómegosztó csatornáján március 25-én mutatták be Lendvai Kepe Zoltán Hetés falvainak népessége és gazdálkodása a 18–20. században című tájmonográfiáját, amelynek alapjául a doktori dolgozata szolgált. A szerzővel Soós Mihály, az MNMI igazgatója beszélgetett.

hetes13212Lendvai Kepe Zoltán a múlt század 90-es éveinek elejétől kutatja tudatosan a szülőföldje, Hetés néprajzát,– akkoriban ugyanis az MNMI munkatársaként néprajzi projektek kivitelezésével foglalkozott, és az e téren végzett munka az életét teljesen más irányba (a képzőművészettől a népművelésig) terelte.

hetes13213A szerző kutatási alapcélkitűzése a kettészelt, az úgynevezett szlovéniai és magyarországi Hetés újra egy egységként kezelése, együttes vizsgálata. Ezenkívül Gönczi Ferencz több mint 100 évvel ezelőtt megjelent Göcsejt és Hetést bemutató könyvének adatait kívánta kibővíteni, illetve „tudományos, levéltári és történeti adatokkal kiegészíteni – tehát a rengeteg értékes néprajzi adatot, amit Gönczi közöl a könyvben, térben és időben elhelyezni, a hátterét tisztázni” – mondta Lendvai Kepe Zoltán. Így a közel 400 oldalas tájmonográfia az 1700-as évektől 2004-ig (az európai uniós csatlakozásig) terjedő időszakot öleli fel, és tíz, az úgynevezett történeti Hetés településeinek –Bödeháza, Gáborjánháza, Szíjártóháza, Zalaszombatfa (Magyarország) és Bánuta, Göntérháza, Hídvég, Kámaháza, Radamos, Zsitkóc (Szlovénia) – leírását tartalmazza. A minőségi képekkel és színes térképekkel illusztrált könyv (a grafikai tervezése Orbán Péter munkája), amely nem csak a tudományos közösségnek lehet érdekes, foglalkozik még a Hetés népességével (kivándorlás, betelepítés, népességfogyás), a földművelő gazdálkodással, az állattartással, betekintést nyújt a térség természeti adottságaiba, nyelvjárásába, történelmébe stb. Lendvai Kepe Zoltán szerint egy néprajzi monográfia nem jöhet létre emberek nélkül, így a tudományos adatok közé bekerültek a hetési emberek gondolatai, emlékei is, növelve ezzel a könyv hitelességét és fontosságát.

A szerző még elmondta, hogy a monográfiával nem ért véget a Hetéssel kapcsolatos kutatómunkája. Van ugyanis még egy álma: tárgymutatót készíteni Gönczi Ferencz könyvéhez. Véleménye szerint a Hetésről szóló történet ezzel válna teljessé.

 

 

MCSi Design