12°C
Tiszta
Páratartalom: 94%
Szél: 13 km/h
Az egyik nap azon tűnődtem el, hogy milyen érdekesek vagyunk mi, emberek. Megtanulunk vagy inkább megszokunk valamit, és utána ahhoz ragaszkodunk, mert azt ismerjük. A komfortzónánkon belül mozgunk és nem igazán akarjuk megváltoztatni a percepciónkat, a gondolkodásmódunkat, a szokásainkat. A kerámiaburkolat kapcsán futtattam le ezt a gondolatmenetet egy nemrég folytatott beszélgetés után.
2014 óta exponenciálisan megnőtt a szobanövények iránti érdeklődés. Most ne mélyedjünk igazán bele ennek a pszichológiájába: a popkultúra felelősség alóli kibújása, a gyerek helyett háziállat vagy inkább csak szobanövény vállalása az 50-nél órás munkahét miatt? Ez most nem fontos a szemszögünkből, inkább a belsőépítészeti szerepét vizsgáljuk meg ennek a trendnek.
Nagyon furcsa és intenzív időket élünk. Villámgyorsan változnak a „szabályok”, melyek alaposan befolyásolják napjainkat és alakítják a ránk kényszerített „új valóságot”. Ebből kifolyólag változik az alap életterünk is, változnak a helyek, ahol élünk, és főképp az, hogy milyen módon élünk ezekben a terekben.
Nagymamáink idejében a konyha volt a ház központja. Bizony, más idők voltak azok; nem rohant mindenki mindenfelé, volt idő leülni, étkezni és beszélgetni. Manapság is jónéhányan törekszünk erre, ezért a konyhafelújítás, amire az életben legalább egyszer sor kerül, tökéletes alkalom arra, hogy ebbe az irányba induljunk.
Magától adódott a nyári konyha témája a mostani lakberendezési rovathoz, mert tökéletesen magába foglalja a kellemes nyári napokat, az estéket és a társasági életet. És mindezt összevonhatjuk az ételkészítés varázsával, valamint a pihenéssel a teraszon, egy érdekes könyvvel a kezünkben.
Hogyan kezdjek az új enteriőr megtervezésébe? Hogyan tervezzem meg az álomotthonomat? Ezek a leggyakoribb kérdések, amikor az enteriőr áttervezésébe kezdünk. Ezért itt van néhány rövid tipp, melyek segítséget jelenthetnek a kreatív munka sikeres elvégzésénél.
Érdekes belsőépítészeti kihívás érkezett hozzám: egy hálószoba felújításának a megtervezése, melyet ráadásul egy mini fürdővel szeretnének kiegészíteni. Az elképzelés szerint a berendezés legyen modern, némi art deco beütéssel és meleg fa hangsúlyokkal. A szobába a megrendelők szeretnének egy dolgozósarokként vagy sminksarokként funkcionáló térrészt is.
A világban zajló aktuális események rákényszerítik az embert, hogy eltűnődjön olyan dolgokon is, amik általában csak úgy elmennének mellette. Az egyik ilyen téma a környezetpszichológia, amely az ember és környezete közötti kapcsolatot vizsgálja. Alapvetése, hogy a minket körülvevő fizikai környezet hogyan befolyásolja az ember érzelmeit, gondolatait és viselkedését. Ez egy multidiszciplináris terület, amely átfogja többek közt az esztétikát, az antropológiát, a pszichológiát, a szociológiát és nem utolsó sorban az építészetet.
Fiatalkoromban sokszor költöztem és változtattam lakást a tanulmányaim miatt. Mostanában inkább a munkalehetőségek miatt költözök többször. Új helyek, terek és ötletek... Mindez első hallásra nagyon macerás és kellemetlen dolognak tűnhet, de az utolsó költözésemkor, ami most február elején történt, bevallottam magamnak, hogy nem is olyan szörnyű ez a dolog, mert a fejlődéshez folytonosan szükségünk van új kihívásokra.
Az év végén a design-világ közzéteszi a következő év trendjeit. Így a „színes cég”, a Pantone Institute is meghirdette december elején a 2020. év színét. Ezúttal az univerzális kedvencet, a klasszikus kék színt választották ki (19-4052 Classic Blue). Az Institute elnöke így indokolja döntésüket: „A választásunk tükrözi az emberek vágyát a nyugalom és a biztonság után.” A kék szín a megbízhatóságot, a becsületességet, a kék eget és az óceánt szimbolizálja, azaz „kék otthonunkat”, amelyet az aktuális események nyomán, a fenntarthatóság témakörében úgy is értelmezhetünk, hogy itt az idő, hogy a Földünk megőrzése kerüljön előtérbe.
A legszebben bebútorozott enteriőrt is elrontjuk, amikor szerencsétlenül akasztjuk ki a képeket a falra. A leggyakoribb hiba, amit elkövetünk, hogy nem megfelelő keretet választunk, nem jók az arányok, vagy akár maga az elhelyezési kompozíció nem megfelelő. Gyakori hiba az is, hogy a képek túl magasra kerülnek, akár egészen a plafon alá. Természetesen térfüggő a magasság megválasztása, de a képek szemmagasságba helyezése egy elég biztos szabály. Ez általában 150–160 centimétert jelent, és ha kényelmesen meg tudjuk tekinteni a képeket, akkor jól végeztük a munkánkat.
Érdekes lakberendezési kihívás érkezett hozzám. Egy fiatal házaspár keresett meg, akiknek nagyon gazdag a közösségi élete. Sokat utaznak, amikor pedig itthon vannak, barátok és családtagok látogatnak el hozzájuk napi szinten. Ebben a szellemben szeretnék berendezni a lakás központját, a nappali-étkező-konyhát is. A nappali különlegessége az, hogy kétszintes a légtere és összenyílik a manzárd-galériával. Mindemellett egy nagy kandalló díszíti a tér nyugati sarkát, gazdagítva a hangulatot.
Feltételezem, hogy életük folyamán már mindannyian szembesültünk felújítással. Ez a folyamat lehet stresszes vagy izgalmas attól függően, mennyire gondoltuk át a felújítást és mennyi tervezés áll mögötte. Ezúttal a tervezés egy konyha-étkező felújításáról szól, melynek a különlegessége az, hogy két szinten helyezkedik el. Sajnos nem lehet megoldani az egy szintre hozást vagy akár csak az egyik helyiségbe helyezni mindkettőt, mert így egy nagyon alulméretezett konyha-étkezős megoldás jönne létre.
A kilencvenes években nagy divattá vált a lambéria, amelyet falburkolataként használtak. Sok helyen ott maradt a falon azóta is. Gyanítom, hogy innen ered a félelem a fából készült falburkolatoktól, amely még manapság is itt ólálkodik közöttünk. Bevallom, bennem is ott volt, de az utolsó néhány évben közelebbről megismerkedtem a fával és annak használatával, így minden kételyem elszállt azzal kapcsolatban, hogy a fa nyomasztóvá teszi az otthonunkat. Ellenkezőleg! A fa természetes anyag, amely kellemes hangulatot kelt a térben, amennyiben helyesen alkalmazzuk. Textúrája, színe, illata plusz értéket ad a legintimebb lakókörünknek.
Gondolom, mindannyian hallottak már a fára épített házról, a lombházról, vagy ismert angol nevén a „treehouse”-ról. Ez egy élő fára – vagy mostanság inkább élő fához – épített kis ház, mely inkább Amerikában terjedt el. Általában a gyerekeknek építettek egy kis kuckót a kertben egy öreg fára, amire létrával lehetett feljutni. Európában is terjeszkedik, a szülők sok helyen így próbálják a gyerekek természet iránti érdeklődését visszahozni. Mivel itt a nyár és a szünidő, talán ez lehet a következő nyári projekt, amibe belevonhatjuk az egész családot.
Ezt az építkezési módot nagyon sok célból használhatjuk. Készülhet csak a gyerekek szórakoztatása érdekében, vagy pusztán azért, hogy legyen hova visszahúzódni.
