24°C
Cloudy
Humidity: 57%
Wind: 22 km/h
A puszpáng (Buxus sempevirens) kertjeink leggyakoribb lomblevelű, örökzöld növénye. Szinte mindenütt megél, lassan növekedő és metszéssel szépen alakítható bokor. Néhány évvel ezelőtt jelent meg nálunk is egy igen veszélyes kártevője, a selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis), amelynek a hernyója tarra rágja a bokor lombozatát, amely rendszerint nem is hajt ki újra!
A hajnalka (Ipomoea) nemzetségbe több mint 600 egynyári, kétnyári és évelő, lágy, valamint fás szárú faj tartozik. Mindenki ismeri a kúszóhajnalkákat, de a nemzetségbe tartozik például a batáta is.
Komoly termesztési lehetőségekkel a jövő gyümölcsének is nevezik az indiánbanánt. Egy amerikai származású, egyszerűen nevelhető, magas esztétikai értékű, különleges gyümölcsfajtáról van szó, amely a mi éghajlati viszonyaink között remekül megél.
A naspolya kistermetű fa vagy többnyire tövétől ágas bokor, amely a kertekben kettős célt is szolgálhat: ízes gyümölcse akkor fogyasztható, amikor nem vagyunk bőven a gyümölcsnek, de tekinthetjük díszcserjének is, hiszen molyhos, lándzsás levelei, sűrű lombja, csinos alakja, valamint 3–5 centi átmérőjű, május közepén nyíló fehér virágai erre is okot adnak.
Hogy hogyan kell a málnabokrot megmetszenünk, attól függ, mikor terem – évente egyszer vagy kétszer. A málnának két fő típusát ismerjük, attól függően, mikor hoz gyümölcsöt. Ezek szerint vannak egyszer termő nyári málnafajták és kétszer termő, úgynevezett őszi vagy folyton termő málnafajták.
A májustól júniusig virágzó bazsarózsa a virágzási ideje miatt kapta a pünkösdi rózsa nevet. A színes, gyakran illatos növény frissessége, üdesége a lélek megújulását, a kert kiteljesedését jelképezi. Hosszú életű, akár 100 évet is megélő növény, amely némi odafigyeléssel könnyen teleltethető.
Annak ellenére, hogy a tél február végére megmutatta az igazi erejét, február végén, március elején megérkezett a magvetés, a palántanevelés kezdetének időszaka. A lakásban, konyhában, világos, meleg helyen lehet jó minőségű, életrevaló zöldség- és virágpalántákat nevelni.
A több elnevezéssel is rendelkező népszerű pozsgás növény nagyon egyszerűen tartható. Elágazó, fásodó törzse fa alakú. Fényes sötétzöld levelei gyakran vöröses szélűek, oválisak és húsosak, különösen, ha a növény teljes napsütést élvezhet. A törpe vagy lassú fejlődésű fajtákból nagy tűrőképességű, különleges formájú bonsai-fák is nevelhetők.
A természetet, a kertészkedést kedvelő emberek többsége aggódva figyeli a „januári tavaszban” az orgonabokrok duzzadó rügyeit, az előbújó tulipánokat, a virágzó tőzikét, hóvirágot. Félő ugyanis, hogy az enyhe időjárást hideg időszak váltja fel, és jelentős fagykárok következnek be. Szerencsére ilyenkor januárban a mélyebben gyökerező növények nem hagyják magukat félrevezetni, a talaj alsóbb rétegei ugyanis nem melegedtek fel. Így például az egyébként korán ébredő kajszi- és őszibarack, a cseresznye és a meggy rügyei mélynyugalmi állapotban vannak, a nedvkeringés nem indult meg bennük.
Habár az utóbbi években, úgy tűnik, alábbhagyott, de vidékünkön még mindig széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése. Pedig ez a tevékenység káros a környezetre és az emberi egészségre, emellett pazarló is. Az értékes szerves anyagból az égetés során hamu keletkezik, ez pedig csak korlátozottan jó trágyázásra. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik.
Az utóbbi években Muravidéken is egyre gyakrabban láthatunk fügefákat, fügebokrokat. Az egyik legősibb kultúrnövény a „nálunk is megterem” kategóriába sorolható, vagyis kellő figyelemmel a koraőszi időszakban különleges, édes termést biztosíthat.
A gyümölcsöskertben most ismét a metszőollóé a főszerep. Kevesen tudják, hogy a meggyfákat rendszeresen metszeni kell, mert enélkül felkopaszodnak, ostorokat fejlesztenek, amelyeknek a végén csak néhány levél és egy-két szem gyümölcs terem. A nagyon felmagasodott cseresznyefák vezérágát is ilyenkor a legidőszerűbb visszavágni a kívánt magasságra. Ügyelni kell azonban arra, hogy az ág végén lévő sebhelyet nagyon alaposan védjük a beszivárgó nedvesség ellen.
Amennyiben az optimális őszi, illetve áprilisi fűvetés elmaradt, a májusi időszak is megfelel még a fűtelepítésre. Válaszunk megfelelő fűmagkeveréket, attól függően, hogy milyen célra szeretnénk használni a gyepet, illetve milyen a területünk adottsága.
A gyönyörűen termő citromfa titka többek között a sikeres teleltetésben rejlik, hiszen ezen múlik a nyári citromtermés is.
Az első hidegebb éjszakák hozzák a virágzás végét a teraszokon is, s a télre való felkészítés a balkonnövényeink esetében is elkerülhetetlen. Meg kell kezdeni a telelésre szánt növények előkészítését és behordását. Emellett a kinn maradó érzékenyebb példányok téli védelméről is gondoskodnunk kell. Ezek közül is a leggyakoribb és leghálásabb a muskátli.1. oldal / 2
