kele
perec1
garas1
63. évfolyam
8. szám
Lendva 
2019. 02. 21.
kiscim0819
 

Magyar Értékek Tárháza: a Hadik-múmia

ertekeink4116Minden vidék históriájához szorosan hozzátartoznak történeti mondái, amelyek élettel és érzelmekkel töltik meg egy vidék történelmét. A Lendva-vidék történelmének egyik legizgalmasabb mondaköre Hadik Mihály személyéhez és földi maradványaihoz kötődik. Az 1727 és 1728 között barokk stílusban épült lendvai Szentháromság-kápolna őrzi Hadik Mihály természetes úton mumifikálódott holttestét, azaz múmiáját.
Képünkön: Képeslap a Szentháromság-kápolnáról és Hadik Mihály múmiájáról 1935-ből, Hranilović Viktor fotógyűjteménye.
A rézszegecsekkel díszített fakoporsóra, amelyre Hadik Mihály nevét és az 1733-as évszámot írták, 1795-ben bukkantak a kápolna egyik felújítása alkalmával. A koporsó egy férfi mumifikálódott holttestét rejtette. De ki is volt Hadik Mihály?
A néphagyomány szerint a 1603-as, Bánffy Kristóf vezette törökellenes csatározások egyik hőse, aki egy törökkel vívott párviadal során esett el. A monda szerint halálhírére a vár urának szépséges lánya Bánffy, Piroska szerelmi bánatában kivetette magát a vár tornyának ablakán és szörnyethalt.
A történeti mondát Dervarics Kálmánnak, a vidék első helytörténészének írásai nyomán Göncz László próbálta összevetni a történelmi tényekkel. Dervarics Kálmán szerint ugyanis a csodálatos módon megtalált koporsón mivel az 1733-as évszám állt, ami arra utalt, hogy Hadik II. Mihálynak, a híres Hadik András generális atyjának a holtteste mumifikálódhatott itt a meszes talajnak köszönhetően természetes módon. Dervarics Kálmán leírása szerint: „a fejére kapott csata-sebek folytán 1733-ban szívszélhűdésben meghalt, s a Szentháromság-kápolna sírboltjába tétetvén, a mésszel épített, magasan álló, léghuzamos száraz sírboltban a feloszlásnak ellenállt. Ez teljesen ép, összeszáradt múmia, melyen a balzsamozásnak semmi nyoma, s épp ezért a természeti csodák közé tartozik.”
A Hadik András generális által a lendvai plébániatemplomnak adományozott úgynevezett Hadik-kehely is azt támasztja alá, hogy a Berlint megsarcoló, Mária Teréziát hűen szolgáló generális atyja nyugszik a Szentháromság-kápolnában.
Dervarics Kálmán közbenjárására aztán a múmiát már nem temették vissza, hanem egy üvegkoporsóba helyezték és a kápolna egyik falmélyedésében közszemlére tették. A múmia a 20. század során meg is rongálódott, mivel többször kegyeletsértő módon kihurcolták a kápolna elé, hogy fényképezkedjenek vele.
A múmiát eddig még semmilyen természettudományos vizsgálatnak nem vetették alá, amelynek köszönhetően koráról, halálának körülményeiről többet megtudhatnánk. A közelmúltban végzett kezdetleges vizsgálatok eredményei sem ismeretesek egyelőre. Az viszont tény, hogy a Hadik-múmia állapota szemlátomást romlik, így halaszthatatlanul átfogó vizsgálatra és szakszerű beavatkozásra lenne szükség. A jelenlegi tárolása sem megfelelő. Nagy szükség lenne egy állandó hőmérsékletet és páratartalmat biztosító berendezésre ahhoz, hogy folyamatos romlását legalább lassítani lehessen.
A múmiát a Muravidéken a történelmi hősnek kijáró elismerés mellett évszázadok óta szinte vallásos tisztelet is övezi. Ismert az a hiedelem is, hogy gyógyító hatással bír, ha valaki megérinti az üvegkoporsót. A Szentháromság-kápolna és az ott található múmia a szlovéniai magyarság egyik legérdekesebb és legértékesebb kultúrtörténeti emléke. A Hadik András tábornagy atyjának mumifikálódott holttestében helyrehozhatatlan kárt okozó mulasztásunkat a jövő nemzedékek nem fogják megbocsátani.
 
 
MCSi Design