kele
perec1
garas1
64. évfolyam
47. szám
Megjelenés:
2020. 11. 26.
kiscim4720
 

Szeretetközelből… Schmidt István emlékére

schmidt4420Biztos vagyok abban, hogy sem távolság, sem halál, avagy távollét szét nem választhatja azokat, kiket egy lélek éltet, egy szeretet fűz össze.” (Szt. Bernát)

Meggyőződésem, kedves István, hogy az idézet sugallta szeretetünket ma is annyi színes kis kavics őrzi! S ezek most még inkább fénylenek, még inkább ragyognak és hevítenek valahol ott legbelül, a lélek horizontjain… Valahogy egyre féltőbben szorongatjuk és dédelgetjük őket, mert elmentél…

Még a telefon is felsírt a borzalomtól, s a szomorú hír hallatán összeszorultak a versmondói szívek a határ mindkét oldalán.

Elhunyt a Mester!

Schmidt István Radnóti-díjas rendező távozott az élők sorából.

Januárban, a Magyar Kultúra Napja alkalmából találkoztunk utoljára, amikor az MNMI a muravidéki magyar versmondás felemelkedése terén nyújtott értékteremtő munkádat elismerő díszoklevéllel koszorúzta.

Bíztunk a viszontlátásban…, még voltak tervek…, s ami most bekövetkezett, erre a legkevésbé számítottunk…

Schmidt István, István bácsi – mi csak így szólítottuk – nemcsak szülővárosában, Nagykanizsán volt a versmondás és az ottani művelődési élet zászlóvivője.

A múlt század kilencvenes éveiben a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet kérésére érkezett a Muravidékre, hogy szaktudásával és tapasztalataival segítse az újonnan alakuló versmondóstúdió munkáját.

S tette ezt mindvégig kiváló szakismerettel és becsülettel.

Heti két alkalommal, kedden és vasárnap találkozgattunk a régi jó „2-esben” (Kultúregyesületek Községi Szövetsége, Lendva).

Szakmai vezetése alatt órákon át foglalkoztunk a verssel, botladoztunk hangsúlyok, szünetek és rímek útvesztőiben. Számos költővel (Wass Albert, Reményik Sándor, Kozma Andor és sokan mások) és igazán „nagy verssel” éppen Ő ismertetett meg bennünket.

Így egyre gyarapodott a stúdió repertoárja, műsorainkkal (elsősorban március 15-e alkalmából) nemcsak a Muravidék színpadait jártuk be, de eljutottunk Ljubljanába, Budapestre és Bécsbe is…

Neki köszönhetjük továbbá, hogy a Kárpát-medence rangos verstalálkozóin is becsülettel helyt álltunk.

S miután az MNMI égisze alatt – ösztönzésére is – megalakult a ma már több mint két évtizedre visszatekintő Muravidéki Szavalóverseny, sorra látogatta a kétnyelvű általános iskolákat (az utóbbi években az „őrangyallal”, Mártival együtt), és segítette a döntőre felkészítő pedagógusok munkáját. Mindig pontosan, a megbeszélt időben érkezett, és sose nézte az órát, ha netán lejárt a gyakorlásra kijelölt idő.

Aztán amikor eljött a nagy nap, jelen volt minden hosszúfalui versünnepen és velünk együtt izgult minden szavalóért.

S a versmondáson túl a művelődési intézet a hosszúfalui színjátszók felkészítésével is megkereste, sőt sokoldalú tehetségét a Könyv születik Alsólendván című filmben is megcsodálhatjuk.

Jöttét mindig örömmel várta kicsi és nagy, s minden találkozáskor elmondta, hogy hazaérkezett. Jó volt ezt hallani.

Kedves István! Legutoljára, amikor a Bánffy Központban 80. születésnapod alkalmából köszöntöttünk mi, itteni versmondók és az MNMI munkatársai, köszönő leveledben a következőket írtad:

„Megbizonyosodhattam arról, hallgatva az elmondott verseiteket, hogy értelme volt az életemnek, mert abban a nagy célkitűzésemben, hogy tegyünk meg mindent a csodálatosan gazdag és szép anyanyelvünk megőrzéséért, igazán nagyszerű alkotótársakkal áldott meg az Isten! Amikor csak tehetem, megköszönöm neki.”

Majd a folytatásban Nagy László Ki viszi át a Szerelmet című költeményéből idéztél:

„Létem ha végleg lemerült

Ki imád tücsök-hegedűt?

Lángot ki lehel deres ágra?

Ki feszül föl a szivárványra?

Megkaptam a választ!

 

Így együtt és a ti utódaitokkal is együtt, ha parányi mértékben is, de hagyhatunk ’karcolatot’ a létünk üvegén!”

Kedves István!

A „karcolatot” most már nélküled kell folytatnunk, s félek: nem lesz, ki útbaigazít, ha elbizonytalanodunk…

Távozásod pótolhatalan űr és veszteség, fájdalom és bánat, de életed és az együtt megélt pillanatok ajándék volt.

Köszönjük!

 

A muravidéki versmondók és az MNMI nevében Zadravec Szekeres Ilona

MCSi Design