Idősek tartós otthoni gondozása

  • Nyomtatás
  • idosgond36201A tartós otthoni gondozás az egészségügyi és szociálpolitika egyik fontos területe, mivel az elöregedő lakosság a mindennapi életben egyre jobban segítségre szorul. A tartós gondozási szabályozás rendezetlensége miatt az idősek éveken, évtizedeken keresztül a gondozást is biztosító idősotthonokba költöztek.

    A férőhelyek azonban már régóta kevésnek bizonyulnak, ezért égetővé vált egy új törvény kidolgozása.

    A Szlovén Szociális Intézmények Közössége az érintett intézményekkel együtt már több mint egy évtizede figyelmeztet az egyre elöregedő lakosság megoldatlan problematikájára és sürgették a rendezett tartós otthoni gondozási törvény kidolgozását. Több próbálkozás volt, de egyik javaslat sem került elfogadásra, ma viszont már egyre jobban szorít az idő. Az új törvény tervezetét az Egészégügyi Minisztérium augusztus közepén bocsájtotta közvitára. Hogy mennyire vészes a helyzet, bizonyítja az adat, amely szerint több mint 12.000 idős vár idősotthoni beköltözésre, az állam azonban már 15 éve nem épített új idősotthont, csupán koncessziót adott ki ilyenekre. Az idősotthonok pedig túlterheltek a házi gondozás hiányosságai miatt, emellett pedig mindenkinek nem is elérhető anyagi vagy más okokból a szolgáltatás.

    Az előrejelzések szerint 2050-ben a lakossága fele 65 év feletti lesz. Ez a kor pedig az egyik olyan határt jelenti, amikor a tartós gondozás igénye elkezd növekedni, 85 év felett pedig meredeken megnő. Ez azt jelenti, hogy az idősek a mindennapi életvitelükben segítségre szorulnak. Az új törvény ezért tartalmazza az alapellátás és valamennyi egészségügyi szolgáltatás otthoni elérhetőségét, például bevásárlás, szondán keresztüli etetés, fizikoterápiák, foglalkozási terápiák. Mivel a tartós gondozás megszervezésében azokat az intézkedéseket részesítik előnyben, amelyekkel az idős személyek minél tovább tartózkodhatnak saját otthoni környezetükben, fontos, hogy a körülmények biztosításához megfelelő szakmai és más kivitelezőkkel egy hálózatot építsenek fel és ehhez megfelelő forrást társítsanak. Az intézményes ellátásban pedig három típusformát terveztek be, az egyik a bentlakásos (legfeljebb 48 férőhely), amely az otthoni életkörülményeket biztosítaná, továbbá a gondozási (49-től 150 férőhelyig), valamint a teljeskörű ellátási (több mint 150 fős kapacitás) idősotthon.

    idosgond36202Az idősgondozást illetően a magas költségek is jelentős problémát jelentenek, hiszen az intézményes ellátást a lakóknak, illetve a hozzátartozóknak jelenleg maguknak kell fedezniük, az új törvény szerint azonban az intézményes gondozás költségei jelentősen csökkennek. A tartós otthoni gondozás szolgáltatásait – mint amilyen a segítség a mosakodásnál, öltözködésnél, etetés és orvosság kiadagolása – a tartós ellátás közös kasszájából fedeznék és ingyenes lenne. Az egyénnek az idősotthonban csak az ellátási és szállásköltségeket kellene fedeznie, amit az otthoni környezetben is fedeznie kell, az összeg pedig az eddiginél sokkal alacsonyabb lenne. Külön területet képez ezért a gondozás finanszírozása, amely tartalmazza az alapszolgáltatás százszázalékos fedezetét a kötelező biztosítás új tartós gondozási járulékából, ami 1,47 százalékos hozzájárulási mértéket jelentene mind a munkavállalónak, mind a munkaadónak, miközben a nyugdíjasok járuléka a nyugdíjbiztosító intézet forrásaiból lenne biztosított. A kötelező biztosítás hozzájárulási mértéke pedig ennek értelmében 0,4 százalékkal csökkenne. Az új típusú tartós otthoni gondozásra jövőre mintegy 640 millió euróra lesz szükség, amelyből az ország állami forrásból 305,22 milliót biztosít, a hiányzó 335,85 milliót pedig az új járulék bevezetéséből biztosítják.

    A törvényjavaslat szerint a tartós otthoni gondozás kivitelezői lehetnek közintézmények, koncesszióval rendelkező magánkivitelezők, illetve más vállalkozók, akik engedélyt kapnak a tevékenységre. A tartós gondozást alapvetően az idősek igényelhetik, de 18 év feletti személyek is, akik sérülés, betegség vagy mozgáskorlátozottság miatt az alapellátásban naponta szorulnak mások segítségére. A gondozást igénylőket a törvény öt kategóriába osztja a minimális segítségre szorulóktól egészen a teljeskörű ellátásra szorulókig.

     

    A nemzetiségileg vegyesen lakott területen élők jelenleg négy idősotthonban töltik általában az időséveket, amelyek folyamatosan telt házzal működnek. Közülük kettő, a lendvai és a rakicsáni idősotthon közintézményként működik, míg a nagypalinai, a belatinci koncesszióval végzi az ellátást. A Hrastoveci Szociális Egészségügyi Intézmény hodosi egysége zártegységként működik. Špilak Franc, a lendvai idősotthon igazgatója is hangsúlyozta, hogy az új törvény elsősorban az idősek gondozásának finanszírozása miatt fontos, hogy a magas szolgáltatási költségek a községek és az idősotthon lakói vagy hozzátartozóik válláról végre lekerüljenek. Ezért a szociális intézmények közössége is elvárja, hogy a hosszantartó gondozás állami forrásból legyen biztosított. A törvényjavaslatról a szociális intézmények a közeljövőben tárgyalnak és továbbítják a módosítási javaslataikat. Előreláthatólag az új tartós gondozási törvénnyel az az idősotthonokban is szabadulnak fel kapacitások.