kele
perec1
garas1
64. évfolyam
37. szám
Megjelenés:
2020. 09. 17.
kiscim3720
 

A választópolgárok szerepének erősítése?  

val korz03202Nagyjából egy éve maradt a parlamentnek, hogy eleget tegyen az Alkotmánybíróság határozatának, miszerint Szlovénia jelenlegi választási rendszere nem felel már meg az alkotmányos normáknak és a hiányosságokat megszüntesse – leginkább azt, hogy egyes képviselőket jóval kevesebb szavazattal választanak meg, mint másokat.

Az ügy megoldásában a köztársasági elnök koordinálása mellett már több körben is tárgyaltak a parlamenti pártok; végleges megoldás még nincs a láthatáron, de kirajzolódni látszanak a lehetséges megoldások. A megoldás igencsak leegyszerűsítve egy kérdésen múlik, hogy a parlament, vagyis a parlamenti pártok, képviselők nagyobb szerepet szánnak-e a polgároknak, hogy az eddigiekhez képest nagyobb befolyásuk legyen a konkrét képviselő megválasztásában vagy sem.                 

val korz0320Az Alkotmánybíróság még 2018 decemberében úgy döntött, hogy a Szlovénia önállósulása óta eltelt 26 esztendőben egyszerűen túl nagyok lettek a különböző választási körzetek közötti eltérések, ugyanis a legnagyobb és a legkisebb között négyszeres a különbség, emellett pedig a választási körzetek már nem felelnek meg a közben megalakult községek határainak sem.   

A nyilvánosság előtt erre eddig kettő megoldás fogalmazódott meg. Az első szerint a választási körzeteket úgy kell majd átszabni, hogy nagyjából azonos számú választópolgárral rendelkezzenek és egyben megfeleljenek a községi határoknak is. A másik szerint a választókörzetek teljes egészében megszűnnének, maradna a jelenleg is meglévő nyolc választási egység, a választópolgár pedig úgynevezett preferens vagy elsőbbségi szavazattal konkrét személyre szavazna egy pártlistán belül. A körzetek megszüntetéséhez a parlament kétharmados többségére, vagyis 60 képviselőre, míg a körzetek határainak átszabására csak egyszerű többségre, vagyis 46 szavazatra lenne szükség a 90 fős országgyűlésben.

A körzetek határainak átszabása azonban igencsak veszélyes lehet, sok bajt okozhat a terepen, ahogy a képviselők között is. Természetesen érzékeny témáról van szó, és nem csoda, hogy eddig nagyobb módosításokat meg sem kísérelt tenni a törvényhozás. A jelenlegi állás szerint, legalábbis a parlamenti pártok hivatalos nyilatkozatai alapján inkább a körzetek megszüntetése és a már említett elsőbbségi szavazat bevezetése az esélyes. Ezen megoldáson belül is léteznek különböző változatok, így lehetséges például a kötelező vagy az alternatív elsőbbségi szavazat. Az első esetében csak úgy lehet szavazni, ha egy konkrét jelöltet jelölünk be, így csak egy pártlistára nem lehet szavazni, míg a másik esetben egy pártlistát jelölünk be, és ha gondoljuk, akkor egy konkrét jelöltet is. A relatív preferens szavazatnál létezik a szavazatok minimális küszöbértéke (az EU-s választásnál jelenleg 6,25 százalék például), amelyet a jelöltnek át kell lépnie, hogy ezeket a szavazatokat figyelembe vegyék, míg az abszolút megoldásnál ilyen küszöb nem létezik és minden egyes szavazat számít.               

A körzetek megszüntetése és a legnagyobb valószínűséggel a relatív preferens szavazat bevezetése nagy változásokat hozhat a parlament összetételében, különösen, ha az említett küszöb elég alacsonyra lesz állítva – szakértők szerint mindenképpen alacsonyabbra kellene tenni, mint az európai választásokon van –, mert így egyértelműen a polgárok döntenek majd az egyes pártlisták sorrendjéről, tehát merőben máshogyan kell majd viselkedniük a politikusoknak is. Egy konkrét példa: a jelenlegi, Ptujig húzódó választási egységben 11 képviselőt választanánk, így mindegyik párt 11 fős listát jelöltetne, a preferens szavazatokkal pedig a polgárok döntenének arról, ki kerül egy listán lejjebb vagy éppen feljebb, illetve végső soron a parlamentbe. Jelenleg erről inkább a pártok döntenek.

A végső megoldás természetesen még igencsak messze van, és még az is megtörténhet, hogy teljesen más megoldás születik majd. A jogászok szerint a legrosszabb az lenne, ha nem születne semmilyen módosítás, mert a soron következő parlamenti választások eredményének legitimitása is megkérdőjelezhető lesz ebben az esetben, ami semmiképpen sem tenne jót a szlovén demokráciának.

Az említett módosítások nem igazán érintik a nemzetiségi parlamenti képviselők választását, ezek a választások ugyanis már most is többségi rendszerben történnek, a kérdés esetleg a jelenleg érvényes pontozáson alapuló, úgynevezett Borda-rendszer meghagyása, illetve megszüntetése lehet.

 

 

MCSi Design