kele
perec1
garas1
65. évfolyam
42. szám
Megjelenés:
2021. 10. 21.
kiscim4221
 

Muravidéki Magyar Értéktár: a lendvai Színház- és Hangversenyterem

ertektar3521A lendvai Szent Katalin-templom alatti téren épült fel a város egyik mai büszkesége, a Színház- és Hangversenyterem. Ez az impozáns létesítmény nem a városi struktúrába illeszkedő, szűk középkori teret hoz létre, hanem egy parkban, szabadon álló épületként jelenik meg Lendva központjában. A meseszép épület a világszerte ismert, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész, Makovecz Imre tervei alapján épült.

A merész, kívülről és belülről is rusztikus elemeket felhasználó építészi elgondolás bámulatosra sikeredett. Makovecz az organikus (szerves) építészet mestere volt. Mindig arra törekedett, hogy épületei természetesen nőjenek ki abból a helyből, ahová tervezték, alkosson azzal harmonikus, szerves egységet mind a felhasznált anyagok, mind az épület mérete, alakja és gondolatisága szempontjából. Erről az építész a következőket mondta: „Ez úgy működik, hogyha nekem valahol építenem kell, dolgoznom kell, akkor engem nagyon érdekel az a hely. Hogy mi volt ott, kik éltek ott, mivé kell azt formálni. Nekem nagyon fontos, hogy akikkel dolgozom, azokkal közvetlen kontaktusban legyek. Számomra nagyon fontos, hogy Isten tudja miért, magyarnak születtem, de amikor külföldön dolgozom, nagyon fontos az a történelem, azok az emberek, akik ott élnek, hogy az, amit én kitalálok, oda passzoljon, hogy olyan legyen, mintha már régen ott lett volna (Kocon, Kocon, 2001).”

Az eredeti elképzelés szerint az egykori középkori Lendva területére tervezett épület mindkét oldalon csatlakozott volna a szomszédos épületekhez. Az egyik szárny nem épült meg, a másik oldalon pedig sajnos lebontásra került a volt zsidó iskola épülete. A tervező az épület külső és belső díszítésénél felhasználta a Mura mentére jellemző népi, nemzeti és polgári motívumokat. Az épület külső fala, de az emeleti erkélyen a színházterem homlokzata is egyaránt egy hagyományos fehérre meszelt, egyszerű falusi házsor mintázatát viseli magán. A csúcsos, tornyos épület tetőzete kívülről is és belülről is egy fölborult hajó vagy bárka fenékrészére emlékeztet. Az épület egyik tornya alatt egy hatalmas bronz szárnypárból kis lélekmadarak szállnak fel. A szárnyról egyértelműen majdnem mindenkinek a magyarok mitológiai ősapjának tekintett Turul jut az eszébe. Az épületen az egyetlen oda nem illő rész az esőfogó, amelyet nem Makovecz tervezett, ezért formájában és anyagában is elüt az eredeti épülettől.

A főképpen színházként funkcionáló, 2.400 négyzetméter alapterületű épület nagytermében 444 ülőhely fogadja a látogatókat. Színpada az országban a legnagyobbak közé tartozik A színpadnyílást őseink Napistenének mosolysugarai díszítik. A zenekari árokkal is rendelkező színpad felhasználható területe 11x9 méter. Hátrafelé egy nyári, szabadtéri színpaddá nyúlik. A külső és belső színpadot egy emelhető kapu választja el.

A lendvai „csodapalota” 2004. szeptember 18-án nyílt meg. Ebben az impozáns épületben különböző színházi előadások, hangversenyek, gálaesemények és egyéb színvonalas rendezvények kapnak helyet. A földszinten egyedi bútorokkal berendezett kávézó működik, az előtérben képzőművészeti kiállításokat tekinthetünk meg. Az épület előtt a híres alsólendvai születésű szobrász, Zala György mellszobra áll.

 

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA

Szakterület

épített környezet

A fellelhetőség helye

Lendva

Értékszint

Muravidéki Magyar Értéktár

A felvétel dátuma

2021. 03. 02.

 

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

A javaslatot készítette

„Muravidéki magyar értékek nyomában”, 2020/2021. tanévi pályázat, II. helyezés – Az 1. Sz. Lendvai KÁI 8.a osztályos, háromfős csapata. Csapattagok: Bači Zsófia, Gabor Ria, Oletič Hana. Mentortanár: Balaskó Valika.

A javaslatot benyújtotta

1. Sz. Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola

 

Indoklás

A lendvai kultúrpalota nemcsak egy építészeti remekmű, hanem társadalmi-szociális és esztétikai jelentősége is van térségünkben. Általa „nem csak az építészetről mint egy héjról van szó, hanem – és főleg – egy teljes, mindent magába foglaló környezet és egy olyan módszer megteremtéséről, amellyel e környezeten át az emberekben fel lehet ébreszteni a kapcsolat érzését, és mindazt, ami a legemberibb, a legmelegebb és a legkiválóbb bennük”. (Šimonka, 2013). A színházkedvelők részére magyar és szlovén színházi bérlet áll rendelkezésre. A bábelőadásokat, a zeneiskolák hangversenyeit, valamint több helyi és környékbeli intézmény és egyesület évfordulós gálarendezvényeit is itt tartják. Az évek alatt több világhírű előadóművész, zeneművész, zenekar és együttes is szerepelt a lendvai Színház- és Hangversenyterem színpadán.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

Göncz László (2009): Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva. 54–55.

Kocon Doris, Kocon Larisa (2001): „Hívő ember lévén az épületeimmel a földet és az eget kísérlem meg összekötni.” Utrinek = Ernyeteg Órák. IV. évf. 1. sz. 8.

Patyi Zoltán (2020): Gondolatok a színházban, avagy Néhány gondolat a Lendvai Makovecz Kultúrpalota kapcsán. Lindua, XIVévf. 22/2020. sz. Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ, Lendva. 93–95.

Šimonka Tanja (2013): A Színház- és Hangversenyterem. In: Király M. Jutka (szerk.): Lendva 820 éve = 820 let mesta Lendava. Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 190–191.

 

A teljes bibliográfia a Muravidéki Magyar Értéktár honlapján lesz megtekinthető.

 

 

MCSi Design