kele
perec1
garas1
64. évfolyam
42. szám
Megjelenés:
2020. 10. 22.
kiscim4220
 

Kiváló a kukoricatermés

kukorica39201Az ezredfordulón országos szinten még 86 ezer hektáron vetették a kukoricát, majd a kukoricabogár megjelenése, a kötelező vetésforgó bevezetésével csökkent a vetőterülete, de két évtized után újra megközelíti a 70 ezer hektárt. Ez alapján maradt az elsőszámú gabona Szlovéniában, amely idén kimagasló eredményeket mutat.      

A kukoricát – mind a silókukoricát, mind a magkukoricát – Szlovéniában elsősorban állattakarmánynak termesztik. Ezt bizonyítják a szerény felvásárlási eredmények is, ugyanis éves szinten az össztermés legfeljebb 25 százalékát értékesítik a termelők, a többit a gazdák állattakarmányként használják fel. A legtöbb kukoricát általában is, de még inkább a magkukoricát az ország északkeleti területén termesztik, míg az ország többi részében a silókukorica uralkodik. Ez szépen mutatja azt is, hogy az ország belsejében fejlettebb, fontosabb a marhatenyésztés.

Általában véve a kukorica vetésterülete egyértelmű növekedést mutat, ebben pedig nagy szerep tulajdonítható az utóbbi, a kukoricatermesztés szempontjából igencsak kedvező időjárású éveknek is. Emellett a kukorica termesztése viszonylag egyszerűnek számít, a termelt takarmány energiaértéke viszont nagyon magas.

kukorica392012Ahogy az agrárszakma előre is vetítette, idén mind a siló, mind a magkukorica termése átlagon felüli, a magkukorica hektáronkénti termése jóval 10 tonna felett mozog. Pedig a szezon elején még nem néztek ki ilyen jól a dolgok, a korai fázisban ugyanis a jellemzően száraz és hideg időjárás miatt kéthetes elmaradásban voltak a kukoricavetések, de fordulatot hozott a nem igazán extrém forró nyár és a szinte folyamatos csapadékutánpótlás, amely miatt a gabonafajta gyorsan pótolta a lemaradást és kiváló termést hozott. A kukorica vetése április 10-e körül kezdődött és nagyjából április 25-ig be is fejeződött, a vetési időszak nyugodt volt, a folyamatokat nem kellett megszakítani. A megfelelően előkészített talajon a kelés is zökkenőmentesen folyt, majd a korai fázisban intenzív növekedésnek indult a növény. Elegendő volt a nedvesség és extrém meleg sem következett be, így nagyobb stresszhelyzet nélkül tudott fejlődni a termés. Igaz, például a Muravidéken áprilistól augusztusig valamivel kevesebb csapadék volt, mint tavaly, de a megfelelő, legfontosabb pillanatokban a talajban mindig elegendő volt a nedvesség. Idén egyébként valamivel később  kezdődött el a silókukorica betakarítása, valamint a magkukorica nedvességtartalma is magasabb, mint tavaly, amin az utóbbi néhány nap esőzései nem segítettek. Még a könnyebb, homokos talajokon is 10–12 tonnát tesz ki a hektáronkénti termés, míg a nehezebb, gazdagabb talajokon inkább 12–14 tonna, megfelelő technológia használatával pedig még ennél is több lehet, akár 17–18 tonnát is kitehet.

A termés idén olyan jó, hogy számos termelő a magnak szánt termést silóként adta el a biogázerőműveknek, ami egy átlagos évben igencsak ritkán történik meg.   Mellesleg a kukoricát idén nem sújtották a betegségek sem, kivételt képeznek a viharverte, jégverte területek, ahol inkább elterjedhettek a kártevők, de az összesen elvetett 70 ezer hektárból még a 2 ezret sem tesznek ki ezek a területek.

Kedvező az év a kukoricabogár szempontjából is, a szakma szerint a viszonylag esős, nedves időjárás miatt. Az állattakarmánnyal tehát idén nem várhatók nehézségek, és ahogy említettük, siló- vagy magkukorica formájában a termelők többsége ilyen célból is termeszti. A Muravidéken a kiterjedtebb állattenyésztés hiányában a kukoricatermelők zöme sajnos a piacon kénytelen eladni a termékét, ennek felvásárlási ára pedig hasonlóképpen, mint az árpa és a búza esetében, idén alacsonyabb, mint tavaly. 

Végezetül meg kell említenünk azt is, hogy míg Szlovéniában az összes gabonát számítva megközelítőleg 74 százalékos az önellátásunk, addig ez csak a kukorica esetében több mint 93 százalékot tesz ki, míg mondjuk a búza esetében még a 48 százalékot sem éri el.

 

 

MCSi Design