kele
perec1
garas1
64. évfolyam
37. szám
Megjelenés:
2020. 09. 17.
kiscim3720
 

Talán őket viselte meg leginkább

kamara22201Koren Marjan, a Lendvai Területi és Vállalkozói Kamara elnöke szerint a Lendva-vidéki kisvállalkozók 70 százalékát sújtja a vírusválság, az 500 foglalkoztatott 80 százaléka várásra kényszerült. Ha normalizálódik a helyzet és nem jön ősszel a második hullám, akkor talán szeptemberre a személyi szolgáltatást nyújtó ágazatok már úgy 60–70 százalékban felépülhetnek.

– Milyen megoldásokat jelentettek a kisiparosok számára a hatások mérséklésére irányuló koronavírus-törvények?

– Mi konkrétan már a törvénycsomagok elfogadása előtt figyelmeztettünk arra, hogy nagy a leállásra kényszerült a vendéglősök száma, súlyosak lesznek a gondok. Náluk a forgótőke állandó mozgásban van, a tartalékuk kevés. Így az az állami támogatás, hogy átvállalják az illetékeket márciustól májusig, nem volt mindenkinek elérhető, hiszen hozzáférni csak az tudott, akinek rendezettek voltak a kötelezettségei. Ilyenekből azonban nagyon kevés van, ezért a helyzet komoly aggodalmat váltott ki közöttük. Úgy gondoljuk, hogy bizonyos szolgáltatásokat, tevékenységeket nem kellett volna teljesen leállítani. A fodrászok, kozmetikusok például már amúgy is bizonyos óvintézkedések mellett dolgoztak, az ügyfeleket pedig időpontra rendelték.

Másrészt az intézkedések és a gyakran változó előírások csak kevés iparos számára voltak érthetők megfelelő tolmácsolás nélkül. A beadványokkal azonban nem szabadott késni, hiszen az állami támogatások elúsztak volna, még rosszabb esetben a dolgozók fizetés nélkül maradhattak volna. Az iparosoknak és a vállalkozóknak nincs külön jogi szolgálatuk, így a kamarai segítség sokat számított, de ez a küldetésünk. A kamara már márciusban megkereste a körzetéhez tartotó községek polgármestereit azzal a kéréssel, hogy amennyiben tudják, segítsék az egyéni vállalkozókat akár a telekhasználati díj, a kommunális költségek vagy a hálózati díj leírásával és igazítsák a készülő gazdaságfejlesztési pályázatokat a kialakult helyzethez. Néhány községben hallgattak is ránk.

 

kamara22202A Lendvai Területi Kisipari és Vállalkozói Kamaránál a járvány időszakában az ügyintézés egyrészt online folyt, másrészt a hagyományos módon: Koša Tatjana ügyintéző titkár a kamaraépület földszinti ablakán keresztül fogadta a halaszthatatlan ügyeket intéző ügyfeleket. Egyébként Koša Tatjana a járvány alatt a kamara munkájának oroszlánrészét felvállalta, amiért az iparosok és Koren Marjan elnök is köszönetet mondott neki.

 

– A kormány immár immár a 3. „koronacsomagot” fogadta el, intézkedései főleg a turisztikai szereplőkre irányulnak...

– Mi ezt nem tartjuk helyesnek. Elsősorban a dolgozók várási időszakát kellene támogatni, valamint mi minden ágazat részére azonos feltételeket és támogatást akarunk. Szeptemberig vagy év végéig, és nem csak júniusig, kivéve a turizmust. Mindaddig, amíg nem indulnak be a műhelyek, mert az újraindulás sem lesz könnyű. Egyszerűen pénzhiánnyal szembesülnek az iparosok, nincs árbevételük. Miből fizesse ki a fizetést, az illetékeket, a nyaralási pótlékot? Ezt a pénzt nem tudták megtermelni. Példaként a szállítókat, fuvarozókat emelem ki: egy 50 férőhelyes busz egyharmados megengedett foglaltság mellett hogyan legyen jövedelmező? Nincsenek iskolai járatok, iskolai kirándulások, az ügynökségek sem dolgoznak még. De nehézségekkel küszködnek a nemzetközi áruszállítók is, nincs megrendelés, például a meghatározó autóiparban sem. Honnan legyen fedezet a kölcsönök törlesztésére, a bérleti díjakra, a lízingdíjak fizetésére…? A bankoknak is készségesebbeknek kellene lenniük, de például ahhoz, hogy az állami SID Bank kedvező hiteleket adjon, kell az állami kezességvállalás.

A törekvéseket olyan irányba kellene terelni, hogy ne váljanak a járványhelyzet gazdasági áldozatává a kisebb vállalkozások.

– Mennyire súlyos a helyzet a Lendva-vidéken?

– Szerencsére a kamaránknál még senki nem zárta be az ipart, viszont nagyon sok dolgozót várásra irányítottak és elbocsájtások is voltak. Főleg a vendéglátósok és a szállítók, fuvarozók körében. A mintegy 500 összfoglalkoztatott nagyjából 80 százaléka váráson volt. A felmondás nem jellemző, hiszen meg akarják tartani a jó dolgozókat. A termelés viszont jelentősen visszaesett, főleg az autóiparral kötött üzletek esetében.

– Mi a helyzet az építőiparral, a szerelőkkel?

– A cégek karbantartási munkálatain vállalkozásként dolgozhattak. Egyénileg nem, csupán a legsürgősebb szervizmunkákat, például áramkiesés, csőtörés javítását vehették fel. Mára enyhült ez a szigorítás is.

– Most még világosabbá vált, mennyire összefonódott rendszer a gazdaság.

– Igen, vertikálisan és horizontálisan is. S újból bebizonyosodott, ha fejlődik az építőipar, fejlődik a többi szektor is. Akkor van forgótőke és forog a pénz. Azért sürgetjük az állami beruházásokat, hogy a válságot követő időszakra már most tervezzenek beruházásokat az elrugaszkodáshoz. Ami meg is lesz, de kérdés, mennyi jut ebből a Muravidékre. Jelenleg még mindig a túlélés a cél. Ha normalizálódik a helyzet, ha nem jön ősszel a második hullám, akkor talán szeptemberre a személyi szolgáltatást nyújtó ágazatok már úgy 60–70 százalékban felépülhetnek. Sok függ azonban a 3. törvénycsomagtól is, ami forgótőkéhez segítheti az egyéni vállalkozókat hitelek révén. Akkor már a jövő év elején optimistábbak lehetünk. Látjuk, hogy derékba tört a helyi turizmus és a vendéglátás, amit még tetéz a Lipa szálloda zárva tartása is, hiszen a szállodai vendégek sokat költöttek a környékbeli vendéglőkben, boltokban is, ami most nincs. Olyan kis helyen, mint Lendva, minden mozaikkő fontos.

 

 

MCSi Design