kele
perec1
garas1
63. évfolyam
8. szám
Lendva 
2019. 02. 21.
kiscim0819
 

Az iparos nem nyolc órát, sokkal többet dolgozik

koren03191Nyolc év után december 17-től új elnöke van a Lendvai Területi Kisipari és Vállalkozói Kamarának, az elnöki tisztséget a közgyűlés egyöntetű támogatásával Koren Marjan vette át. A Lendvai Közigazgatási Egység községeiből mintegy 260 vállalkozót és kisiparost tömörítő kamara a jövőben még erőteljesebben jelen kíván lenni a gazdaságban.

– A kamara fő feladata segíteni a tagokat, de nem csak a tagokat. Az eltérés az, hogy a tagoknak több ingyenes szolgáltatást, szakmai képzést tudunk nyújtani. Érdemes tehát megfontolni a csatlakozást a kamarához, hiszen előnyt is jelent, mert egy helyen kaphat érthető módon segítséget, tanácsot, magyarázatot a vállalkozó és az iparos a tevékenységét érintő minden területről. Legyen az pályázatírás, támogatási kérelem, bejelentkezés és regisztráció, mérleg és elszámolás készítése, adóelszámolás, tájékoztatás különböző kedvezményekről, foglalkoztatási lehetőségekről és formákról, hazai és EU-s projektekről és kiírásokról, az ipar átvételéről… Mindezek mellett pedig különböző képzéseket is szervezünk, esetenként vendégintézetek – Népi Egyetem, Foglalkoztatási Intézet, FURS, gazdasági kamara… – kivitelezésében. Szekciónként továbbképzéseket, bemutatókat tartunk, amelyek nyitottak a nem tagok részére is. Ezt fontosnak tartom, hiszen így ők is megismerhetik a munkánkat, amit véleményem szerint szakmai hozzáértéssel végzünk. Együttműködünk a Muravidéki Gazdasági Kamarával, Lendva Községgel, a magyar nemzeti közösséggel – sorolta Koren Marjan.

– A kamara tevékenységében lehet-e újdonságra számítani?

– Kettőt is kiemelnék: az egyik a kikapcsolódást, a közösségi életet illeti, amire az elmúlt években kevés időt és figyelmet szenteltünk. Fontos, hogy összekovácsolódjunk, egy csapat legyünk. Ezt szolgálja majd a kirándulásunk, a piknikünk, a sportrendezvények közös látogatása. Ne csak a munkánkra gondoljunk, lazítsunk, beszélgessünk, ismerkedjünk. A másik újdonság a nyilvánosság felé való nyitás lesz. Szeretnénk megismertetni kamaránk tevékenységét, rendezvényeit a nyilvánossággal, a fiatalokkal, a diákokkal, a más térségből érkező iparosokkal és vállalkozókkal, intézményekkel. Mindkettő pontra ígéretet tettem a programomban is.

– Térjünk rá a mindennapi problémákra. Mi a nagyobb gond az iparosoknál: a munkaerőhiány vagy az új törvényi szabályozások?

koren03192– Lényegében mind a kettő. A munkaerőhiánnyal a vendéglátósok és az építőipari vállalkozók szembesülnek leginkább. Idehaza felszolgálót, szakácsot szinte lehetetlen találni, hiszen nagyon sokan közülük a jobb kereset miatt Ausztriában vállaltak munkát. A jobb kereset persze relatív, hiszen ha minden tételt figyelembe veszünk, a bér mégsem olyan kedvező odaát.

Az építőiparban vendégmunkásokkal kell pótolni a hiányt, ők főleg a volt Jugoszlávia területéről érkeznek. Gond, hogy a bejegyzési folyamat sokáig, 2–3 hónapig tart. Ezen kívül pedig iparosaink számára hosszú távon mégsem jelentenek megoldást, hiszen ahogy nálunk jegyzékbe kerülnek, lényegében az EU-ba kerülnek, s minden szükséges irattal rendelkeznek. Szlovénia csak egy köztes állomás számukra a nyugati munkaerőpiac felé, ahova a szlovén munkaügyi regisztrációval már gond nélkül beléphetnek. Vendégmunkásokat 3–4 iparosunk foglalkoztat, általában mintegy 20–30 személyről van szó. A legtöbbet közülük a Legartis és az odranci Tkalec Kft.

– És az új törvények?

– Csak az építkezési törvényt emelem ki. Az új szabályozás szerint nagyon sok iparosunk nem tesz eleget a feltételeknek, így korlátozódott a munkavállalási lehetőségük. Nagyon sokuknak ugyanis nincs meg a megkövetelt szakképzettsége. A kétéves átmeneti időszakban pótolni lehet ezt szak-, illetve mestervizsga letételével, majd feliratkozhatnak a jegyzékbe. Ettől függ, milyen igényes munkát vállalhatnak. Bizonyos feltételek hiányában nem vezethetnek építkezést, viszont alvállalkozók lehetnek, míg önállóan csak kisebb és egyszerűbb épületek építését tudják vállalni. Hasonló rendelkezés vonatkozik a szerelőkre is. A hiány azonban úgy is megoldható, ha az iparos megfelelő végzettségű személyt foglalkoztat teljes munkaidőre. Továbbá hadd említsem meg a még mindig erős, nem lojális magyar és horvát konkurenciát és a hazai iparosok feletti szigorú felügyeletet. A sajtótól pedig korrektebb tudósításokat várnánk szabálysértő iparosainkról, hiszen nem minden szabálysértés egyforma súlyú.

– Mely tevékenységek a leginkább jellemzők ma vidékünkre?

koren03193– A legtöbben még mindig a vendéglátósok, az építőiparosok és a fuvarozók vannak, de erősödik az utóbbi időben a kozmetikusok köre is. Tapasztaljuk azt is, hogy főleg a fiatalabb iparosok, vállalkozók merészebbek, kockázatvállalóbbak. Keresik a pályázatokat, az EU és a magyar nemzetiségi közösség kiírásait is, projekteket, ambiciózus terveket készítenek – és pályáznak, nem egy esetben sikeresen. A fejlesztés kihívás, amit a kellő tudással bátran vállalnak. Nem egy ilyen példa van a lendvai ipari övezetben is. Bíznod kell a terveidben, a jövőben. Sajnos ez az iparosok idősebb generációjára nem jellemző.

– Mi a véleménye az inasképzésről?

– Mi ezt nem így képzeltük el, mi a régi rendszert módosítanánk némileg. Több gyakorlati képzést kellene biztosítani a diáknak. Túl magasnak tartjuk az előre meghatározott juttatás összegét is. S azzal sem értünk egyet, hogy az adott iparosnál kitanult diák az iskola befejezése után a szabad munkaerőpiacra kerül, az iparos nem tarthatja meg. Illetve igen, ha ösztöndíjat nyújt neki.   

– A munkaerő eláramlását a magasabb fizetések és a jobb munkakörülmények nyilván visszatartanák.

– Ennek érdekben a Szlovén Kisipari és Vállalkozói Kamara az állam felé már tett néhány konkrét javaslatot, többek közt az iparosok illeték-kötelezettségének csökkentését is. Ha nagyobb keret marad az iparosnál, többet fordíthat a fizetésekre és többet fektethet a tevékenységébe, a felszerelésbe, a feltételek javításába. Jelenleg ez nem lehetséges, a fizetések emelése és a nagyobb ütemű fejlesztés korlátozott. Az állam sokat elvesz, de keveset forgat vissza felénk. Itt van még a nyereségadó és a személyijövedelem-adó is, aminek a rendszere szintén nem ösztönző. Ha valaki dolgozik, az keressen is. És a sikeres iparos nem nyolc órát, hanem sokkal többet dolgozik.

MCSi Design