kele
perec1
garas1
62. évfolyam
21. szám
Lendva 
2018. 05. 24.
kiscim2118

A múzeumok világnapján, május 18-án a lendvai Galéria-Múzeunbam megnyílt Marc Chagall, a 20. századi képzőművészet ...

A szlovén kormány a napokban az előzetes nemzetiségi tiltakozásokat figyelmen kívül hagyva, és nem utolsó sorban az ...

Az Állami Választási Bizottság döntése alapján az idei parlamenti választásokon megszűnnek a külön nemzetiségi ...

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke és Szabó Lívia, az MMÖNK ...

Chagall fényében
Nem vették figyelembe a kisebbség tiltakozását
Megszűnnek a külön nemzetiségi választási bizottságok
Megjelent a gazdaságtámogatási pályázat
 

Odaveszett közösség

cim zsid0518A második világháború előtt a Muravidéken mintegy 460 zsidó élt, többnyire Lendván és Muraszombatban. A háborút csak néhányan élték túl. A felkutatott adatok szerint a németek koncentrációs táboraiban 392 muravidéki zsidó vesztette életét, közöttük volt szinte a teljes lendvai közösség. A holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én Lendván is rendezvénysorozattal emlékeztek a világtörténelem legnagyobb áldozattal járó népirtására, mely megváltoztatta a kisváros életét is.
 
 
A világtörténelem legnagyobb gaztettére emlékeztek
 
A Lendvai Zsinagóga a holokauszt nemzetközi emléknapja, január 27-e tiszteletére immár tíz éve rendezvénysorozattal várja az érdeklődőket a világtörténelem legnagyobb áldozattal járó népirtására való emlékezésen.
A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából idén is tartalmas műsort állítottak össze a lendvai szervezők, a Galéria-Múzeum, a kultúrszervezetek, az 1. Sz. Lendvai KÁI. Az események fő helyszíne a Lendvai Zsinagóga volt, melyet néhány évvel ezelőtt a Zsidó Kultúra Központjává nyilvánítottak.
A pénteki műsort hagyományosan az 1. Sz. Lendvai KÁI 9. osztályos tanulói történelmi emlékórája indította, melyen a környékbeli iskolák UNESCO-szakkörösei is részt vettek. Bohnec Magdalena történelemtanár bevezető előadása után Lázár Beáta, a Galéria-Múzeum igazgatója az utolsó lendvai zsidó család, Blauék történetét vázolta. A család történetéhez kapcsolódóan Schwarz Tamás történetét is felelevenítette, akit – a Mengele „doktorral” való találkozáskor – anyja a „túlélők oldalára” lökött, maga és leánya pedig ezzel a gázkamrát választotta.
Őt Süč Dejan történész követte, aki a zsidók szomorú sorsáról először a nagynénjétől hallott, s ez annyira megragadta, hogy elhatározta: a lendvai zsidóság felemelkedését és szomorú végzetét fogja kutatni. A továbbiakban a kutatási területéhez kapcsolódóan a talán legmódosabb család, a téglagyár, a malom és a lendvai Korona szálló tulajdonosa, az Eppinger család pályarajza, a női tagok karrierje és dél-amerikai kivándorlásuk szerepelt.
A hosszúfalui zsidó temetőben való gyertyagyújtás után a zsinagógában a szlovéniai zsidó temetőkről és Auschwitzról készített fekete-fehér fotókiállítás megnyitására került sor, melyet a maribori fényképész, Ritonja Branimir készített. Ritonja vallomása szerint az auschwitzi élmény fotósként annyira megrázta, hogy hosszabb idő kellett, mire egyáltalán megnézte a felvett képi anyagot. A bemutató Köveš Sara zongorakoncertjével zárult, a repertoáron Bach, Beethoven, Chopin és Schumann zongoraművei szerepeltek.
A lendvai kultúrszervezetek szervezésében a „kettesben” a délutáni órákban diavetítést tartottak Auschwitzról és emlék-felolvasást szerveztek.
-ce, kmj
MCSi Design