kiscim3317
 
A Népújság 2017. június 15-i számában jelent meg a Lendva Községnek új statútuma van című cikk.
Lendva Község Statútumának tárgyalásakor a községi tanács ülésén tett felszólalásomban a Lendva Község egynyelvű területén fekvő Hotizai Helyi Közösség kezdeményezését ismertettem, amely arról szól, hogy Hotiza település lakosai diszkrimináltak, és nem részesülnek egyenjogú foglalkoztatási elbírálásban a közintézetekben és a községi hivatalban kiírt munkahelyek esetében, hiszen nem beszélik mindkét nyelvet, ami munkavállalási feltétel a meghirdetett munkahelyek túlnyomó részénél. Elmondtam még, hogy a közintézeteknek és a községi hivatalnak mintegy 80 foglalkoztatottja van, sajnos közülük egy sem a Hotizai Helyi Közösségből, annak ellenére, hogy e helyi közösség lakossága Lendva Község lakosságának közel 10 százalékát teszi ki.
Lendva Község Statútumának 67. cikkelyét, amire a cikkben hivatkoznak, nem említettem, és nem is hivatkoztam rá, hasonlóan soha nem vitattam a magyar nemzeti közösség alkotmányos és törvényileg szavatolt jogait.
Stanko Gjerkeš, Lendva Község Tanácsának tagja
A Népújság 2017. július 6-án megjelent, „Változik a Muravidéki Vágta helyszíne” című hírben az szerepelt, hogy Magyar József, a Lendvai Agrárcég és a terület tulajdonosa hatezer euró összegű használati díjat határozott meg a rendezvény lebonyolításra.
Az információt azzal egészítjük ki, hogy az agrárcég és az igazgató a Muravidéki Vágta tavalyi területének idei használatáért nem bérleti díjat határozott meg a Lendvai Lóbarátok Egyesületének, hanem azt kérelmezte, hogy Lendva Község a területre évente felszámolt 6.000 euró telekhasználati adó befizetése alól mentse fel.
Magyar József, a Lendvai Agrárcég igazgatója
A hit és az iskola az alapja minden közösség megmaradásának, s akárhova megyek, ki szoktam hangsúlyozni, hogy nekünk a szó klasszikus értelmében nincs se iskolánk, se egyházunk, s ez jelentősen megnehezíti a megmaradásunkat. Koren úr a levelében számos vádat hozott fel ellenem, s közvetve a Tanács ellen. Számomra skizofrén módon egyrészt istenít (minden megoldást tőlünk vár), másrészt pedig megtagad, azaz el sem ismer. A más vélemény, a konstruktív kritika számomra mindig kívánatos módja a párbeszédnek, amelyre Önt szívesen kihívom. Mert egy bátor és képzett ember szerintem nem csak egyoldalú, lejárató levelezésben éli ki magát. Erre a levélre is csak azért válaszolok (minden hazugságtól hemzsegő írásra nem szoktam), mert ismét felerősödtek azok az erők Ljubljana, Budapest és Lendva között, amelyek a legálisan megválasztott vezetőséget és tagokat megpróbálják elhitelteleníteni, lejáratni, sőt lehazaárulózni is.

Bővebben...

Az MNTI, illetve a Népújság szerkesztőségi politikáján belül mindig is támogatta olvasói, illetve a civilszféra kezdeményezéseit, megnyilvánulásait és teret adott a nem megrendelt írásoknak, olvasói leveleknek. A jövőben is ezt az elvet követjük és várjuk a kedves olvasók leveleit.
A fenti levélre a válaszadás lehetőségét még biztosítjuk, a szerkesztőség azonban a kialakult tendencia miatt úgy döntött, hogy erre vonatkozó jogát érvényesítve a politikai szervekbe megválasztott képviselők nem megrendelt, politikai témakörökben írt írásait olyan témákban, melyek megvitatására más fórumok állnak a politikusok rendelkezésére (sajtótájékoztatók, tanácsülések stb.), a jövőben nem teszi közzé.
A sajtótörvény 26. szakasza értelmében természetesen továbbra is helyt adunk a hibaigazításoknak és pontosításoknak.
Király M. Jutka, a Népújság felelős szerkesztője
Tomka Tibor, az MNTI igazgatója
A Népújság 2017. 06. 22-én megjelent „2017 és 2018: számos nemzetiségi projekt” című írás többek között tudósít arról is, hogy az MMÖNK Tanácsa egyhangúlag, vita nélkül jóváhagyta a magyar és az olasz őshonos nemzeti kisebbségek oktatási különjogairól szóló törvény tervezetét.
Mivel az MMÖNK Tanácsa és elnöke számos jogsértést vétett a törvénymódosítási eljárás során, a tisztánlátás végett a „kisebbségek által képviselhető” vélemény kialakulásának menete a kivitelező és a nemzetiségi jog alapján (Zakon o samoupravnih narodnih skupnostih) magyarázatra szorul: a demokratikus és jogilag érvényes forgatókönyv szerint, vagyis az eljárási jog alapján először is az MMÖNK Oktatási Bizottságának kellett volna szakmai véleményt alkotnia az igazgatók és a tantestületek (!) véleményével együtt, majd elküldeni ezt a községi magyar önkormányzatoknak. Az öt községi magyar önkormányzatnak a saját községükben lévő társalapított iskolák iskolatanácsaival együtt ki kellett volna alakítaniuk egy álláspontot, melyet a muravidéki magyar közösség csúcsszervezetének, az MMÖNK-nak kellett volna továbbküldeni. Az MMÖNK Tanácsának (és nem az elnöknek) kellett volna az alapszabályzat szerint az illetékes minisztérium felé képviselt végső döntést határozat (határozatok) formájában meghoznia, az illetékes minisztérium által megadott határidőn belül.

Bővebben...

MCSi Design