kiscim0818
 

Nincs minőségi változás, sőt több lehet a kibúvó

parlbiz0618A Szlovén Országgyűlés nemzetiségi bizottsága február 2-án elfogadta az olasz és a magyar nemzetiségi közösségek oktatási és nevelési különtörvényének módosítási javaslatát, mellyel a törvény a februári ülésszakban az Országgyűlés elé kerül. A magyar közösség számos kompromisszumot hozott, a nyelvi kompetenciák területén valójában nem történt változás. Göncz László nemzetiségi képviselő keserű szájízről beszél, Horváth Ferenc, a magyar nemzeti önkormányzat elnöke vétójoggal élt volna.
Az utoljára 2002-ben változtatott nemzetiségi oktatási különtörvény módosítása a leghosszabban egyeztetett törvények közé sorolható, hiszen több mint két évig őröltek a politikai (és szakmai) malmok, míg a módosított törvényszöveg a parlamentbe került. Mint már többször tudósítottunk róla, a módosítás szükséges számos hiányosság pótlása és több olyan dolog „törvényesítése” miatt is, ami az oktatási gyakorlatban már él (például a HOP – párhuzamos magyar–szlovén nyelvoktatás az első harmadban), de nem szerepelt a törvényben. A törvénybe ezúttal bekerült a felsőfokú szakoktatás, a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, a fiatalok és a fiatalabb nagykorú személyek oktatása, a kétnyelvű programok az óvodákban, ami alapot teremt a normatívák és a standardok kidolgozására az iskola előtti programoknál. Az új törvény szerint bővül az Oktatási Intézet keretében működő nemzetiségi oktatási szakszolgálat is. Mint a parlamenti nemzetiségi bizottság ülésén Andreja Barle Lakota oktatási államtitkár is elmondta, a törvénynek három kulcspontja van: egyértelműen meghatározza a nemzetiségi olasz, illetve a szlovén–magyar kétnyelvű iskolákban tanítók nyelvi tudásszintjét, az állam vállalja a nemzetiségi felsőoktatási programok finanszírozását, valamint biztosítja a nemzetiségi szaktanácsadó szolgálatok anyagi háttérkörnyezetét.
A törvénymódosítás a pedagógusok nyelvi kompetenciájának növelése/bizonyítása terén azt a célt követte, hogy a kétnyelvű tanintézményekben olyan szakemberállomány dolgozzon, mely ténylegesen magas szinten birtokolja a magyar nyelvet. Már a „nyelvi” javaslat (15a cikkely) kialakítása és előzetes tárgyalása (muravidéki magyar közösség, a kétnyelvű általános iskolák és óvodák igazgatói, az oktatási minisztérium, a szakmai nyilvánosság) során több kompromisszumos javaslatot fogalmazódott meg, de ennek ellenére a Muravidéken ellenállást váltottak ki azok a meghatározások, hogy milyen végzettséggel lehet bizonyítani a magyar nyelvi tudást, illetve milyen szinten kötelező tudni a nyelvet. Annak ellenére, hogy mindazokra, akik a kétnyelvű tanintézményekben munkaviszonyban vannak határozatlan időre a törvény elfogadása idején, a törvény nem vonatkozik, és azon tanárok esetében, akik a kétnyelvű tanintézmények között váltanak munkahelyet, ez nem új munkahelynek minősül.
A parlamenti elfogadási folyamat előtt az Államtanács államszervezeti bizottsága január 23-i ülésén tárgyalta a törvényt, bírálva a nyelvtudási meghatározásokat. Törvénymódosítási javaslatokat fogadtak el, melyeket Marjan Maučec muravidéki államtanácstag be is terjesztett a parlamenti bizottsági ülésen. A számos egyeztető ülés mellett az előzményekhez tartozik, hogy Gjerkeš Stanko lendvai alpolgármester levélben fordult Miro Cerar kormányfőhöz és Milan Brglez parlamenti elnökhöz, hangsúlyozva, hogy az oktatási különtörvény „nyelvi” cikkelyének javaslata elégedetlenséget és félelmet vált ki a helyi környezetben és hosszú távon negatív következményei lehetnek a többségi nemzetet illetően. A törvénytervezethez több módosító javaslatot nyújtott be a kormánykoalíció (SMS, ZL, Desus) is.
A parlamenti bizottsági ülés – az oktatási különtörvény módosítási javaslatának tárgyalása az egyedüli napirendi pont volt – ezért is kezdődött feszültebb légkörben, és több bizottsági tagot helyettesek képviseltek. Marjan Maučec államtanácstag módosító javaslatainak ismertetései után (a kétnyelvű általános iskola látogatása ne szerepeljen a magyar nyelv tudását bizonyító egyik feltétel között sem) Horváth Ferenc, az MMÖNK elnöke szólt a bizottságoz. „A törvénymódosítás egyeztetése során többször mérges voltam, most már csak csalódott vagyok. A mostani kormánnyal való együttműködés eddig elégedettséggel töltött el, mert korrekt tárgyalópartner volt. Most viszont ha a magyar közösség parlamenti képviselője lennék, vétót nyújtanék be erre a törvényre. Mert abban az esetben, ha a törvényt ezekkel a legújabb változásokkal fogadják el, akkor hátrafelé léptünk, erre pedig nincs szükség. Ezzel ugyanis lehetővé tesszük, hogy a szaktantárgyakat magyar nyelvtudás nélkül lehessen tanítani. Remélem, hogy Szlovénia érettebb, mint Ukrajna, ahol az oktatási törvény az európai bírák elé került. A magyar közösség az egész törvénymódosítási folyamatban korrekt volt, engedett és engedett, most viszont diszkriminációval vádolják” – mondta határozott felszólalásában.
Göncz László képviselő, aki az ülést Roberto Batelli bizottsági elnök távollétében vezette, felhívta a figyelmet a hosszantartó egyeztetésre, a hozzászólási lehetőségekre, és határozottan elutasította, hogy a törvény a magyar iskolák bevezetését alapozná meg. A vitatott cikkelyhez benyújtott módosítások egyeztetése miatt egyórás szünetet javasolt. Az ülés folytatására újabb kompromisszum született: figyelembe vették az Államtanács módosítását és egy új meghatározást fogalmaztak meg, miszerint a magyar nyelvet oktatók és azon tanárok esetében, akik többnyire magyar nyelvi csoportokban tanítanak (például földrajzot, történelmet), illetve a második osztálytanító esetében, a magyar nyelv tudását bizonyíthatja a befejezett kétnyelvű általános iskola is. További változás történt a szaktantárgyakat tanítók esetében: a nyelvtudást bizonyíthatja a magyar nyelv fakultatív oktatásának látogatása.
A bizottság ezekkel a változásokkal – Göncz szerint a nyelvi téren kevesebb, mint szerettük volna, de még mindig a kereteken belül – egyhangúlag támogatta a törvényt. Göncz László az ülést és a „kimenetelt” a következőképp kommentálta: „Felemás a helyzet. Bonyolulttá vált az előkészítés, a Muravidéken főképpen. Ez a megoldás nagyon hasonlít ahhoz, ami eddig volt, minőségi változás nem történt. A túlságosan szabályozott dolgok miatt több lesz a kibúvó is. Keserű szájíz van bennem, hogy az azon a téren, amit néhány évvel ezelőtt meghatároztunk és ahol a pedagógusok nyelvi kompetenciái voltak előtérben, ott értük el most a legkevesebbet.”
A törvény a 2018/19-es tanévvel lép majd hatályba.
MCSi Design