kiscim3817
 
 

A muravidéki magyar színházi mozgalomnak nem szabadna megszűnni

egymas3617A 2005-ben Lendván megalakult ifjúsági DiáXínpadból kinőtt Egy&Más Vándorszínház komoly műkedvelői színházi tevékenységet indított el a Muravidéken, az eredményei vitathatatlanok. Ernyőintézetük, az MNMI mély pénzügyi és káderválságából eredően az utolsó évben feltört nézeteltérések a társulat vezetősége és a szanálás alatt álló intézet alapítója (MMÖNK) és tanácsa között azt „eredményezték”, hogy a társulat felfüggesztette működését. Štampah Miha, az Egy&Más csoportvezetője augusztus közepén levélben jelentette be a döntés(é)t. Mi történt azóta? Hogyan látják a színházi tevékenység jövőjét az érintettek, a döntéshozók?
Az előzményekhez tartozik, hogy a Vándorszínház májusi közgyűlése után Štampah Miha a társulat nevében június végén újabb levélben fordult az MNMI Tanácsának elnökéhez, Vida Törnar Judithoz és az MMNÖK tanácselnökéhez, Horváth Ferenchez. A levélben az javasolják, hogy „mivel Önök eddig szavakban többször biztosítottak bennünket, sőt nyomatékosították, hogy nem szeretnék a társulat megszűnését, egyetlen megoldásként azt a módozatot látjuk, hogy a működésünket lefedő keretösszeget (kb. 16 000 eurót – a szakszolgálat által közvetített információ szerint ekkora költséget jelentett az Egy&Más Vándorszínház az MNMI-nek 2016-ban) bocsájtsák számunka szabad rendelkezésre. A szabad rendelkezés annyit takar, hogy a társulat továbbra is az MNMI égisze alatt fog működni (nem válik jogi személlyé), de azon belül egy megállapodási szerződés alapján a társulat önállóan dönti el a rendező kilétét, azt, hogy milyen előadást készít, hova utazik. Praktikusan bármi ügy, ami az Egy&Más Vándorszínházat illeti, arról az Egy&Más Vándorszínház dönt, és szabadon gazdálkodik abból az összegből, amit a megállapodás meghatároz számára. Az MNMI-től a továbbiakban kérjük azt a művelődésszervezői segítséget, ami eddig is biztosítva volt. Ezen felül kérjük, hogy a csoportvezető munkája legyen fizetve, hiszen a munka, amit végez, szakmai.”
egymas tornar3617A választ a levélre az MNNI Tanácsa az augusztus 14-i ülése után tervezte elküldeni. „Se Horváth elnök úr, se én nem voltunk/vagyunk olyan helyzetben, hogy a döntést egyedül hozhattuk volna meg. Mivel tanácsülés közben érkezett a felfüggesztésről szóló levél, a tanács tagjai úgy döntöttek, a napirendi pontot felfüggesztjük. El kell viszont mondanom, hogy a jelen lévő tanácstagok igen kritikusan szólaltak fel az Egy&Mással kapcsolatos napirendi pontnál” – mondta Vida Törnar Judit tanácselnök.
Štampah Miha lapunknak a napokban azt nyilatkozta, hogy eddig nem kapott érdemi választ egyetlen egy kérdésére sem, amit leveleiben feltett. „Sőt, a 2016. december 19-én megtartott sajtótájékoztatón feltett kérdéseinkre sem kaptunk válaszokat. Ez tiszteletlenség és maximális köntörfalazás, hiszen Horváth Ferenc a nyilvánosságban a párbeszéd hívének állítja be magát, közben pedig amikor erre lehetőség volt (2017 februárjában egy Egy&Mas–MNMI–MMÖNK megbeszélésen), akkor nekem mint társulatvezetőnek csendben kellett maradnom, hogy ő egyáltalán egy helyiségben maradjon velem. Tudatos lejáratás, kitervelt pusztítás a célszemélyekre fókuszálva, hiszen ő személyes alapon nem hajlandó elfogadni engem, Kepe Kocon Lilit vagy Mess Attilát” – fogalmazott.
„További lépés az Egy&Más Vándorszínházzal kapcsolatosan nem történt. Az intézet szakszolgálatával ezzel kapcsolatosan még nem folytattam megbeszélést, de a közeljövőben ez tervben van” – tájékoztatott Vida Törnar Judit, amjd így folytatta: „Határozatokról nem tudok beszélni, mert azt az MNMI Tanácsának kell meghoznia, viszont rövid időn belül várható egy tanácsülés, ami ezzel a témával fog foglalkozni. Az a gondolat is felmerült bennem, hogy a társulat többi tagjával is megbeszélést kellene folytatni, a csoportvezető már úgyis leírta a véleményét. A muravidéki magyar színházi mozgalmat nem szeretnénk megszüntetni, ennek folytatódnia kell így vagy úgy. Hagyományt teremtettek a térségben, amelynek komoly értéke van, ezt elveszíteni nem szabad. A társulatvezető döntését elfogadom. Az akkori költői kérdés, miszerint mindenki a társulatban egyetért-e a csoportvezető döntésével, már nem költői, mert több taggal beszélve úgy érzem, hogy ez a döntés csak a csoportvezető önkényes döntése volt. Nagyon úgy tűnik, hogy leginkább személyeskedésről van szó, így a többszöri – részemről legalább háromszori – megbeszélésnek semmi értelme nem volt. Főleg a csoportvezető részéről. Kezdődik az őszi színházi évad, és először fog megtörténni, hogy az Egy&Más Vándorszínháznak nem lesz új bemutatója. A csoportvezető által hangsúlyozott színházi hierarchiáról is megvan a saját véleményem, úgy gondolom, hogy egy amatőr színházi társulatban nem szabadna ilyennek megtörténnie. Természetes, hogy valakinek fel kell vállalnia a társulattal kapcsolatos kérdéseket, de azokat meg kell vitatni a többiekkel. Nagyon sajnálom azokat, akik idejüket, energiájukat nem sajnálva szívvel-lélekkel tették a dolgukat, fő céljuk a muravidéki magyar közösséget így is erősítve adni, adni és adni. Ezt most egy önkényes döntés miatt nem tudják csinálni. Remélem, csak pillanatnyilag, mert úgy látom, hajlandóság van a színjátszásra. Többekkel szót váltva egy érdekes gondolattal lettem gazdagabb: egy színházi társulatnak túl kell élnie minden vezetőt, legyen az csoportvezető vagy az MMÖNK vezetője, vagy jelen esetben a személyemet is, aki az MNMI Tanácsának elnöke vagyok” – mondta Vida Törnar Judit.
Az MMÖNK elnöke, Horváth Ferenc szerint „tekintettel arra, hogy a színház minden kérése, minden megrendelője az idei évben jóváhagyásra került, gondoskodtunk a színházi kellékek elraktározásáról, továbbá felkértük márciusban Štampah Mihát, hogy készítsen el egy pénzügyi-programtervet a társulat részére 2017-re – amelyet az újabb felkérésre valamiért azóta sem nyújtott be –, így meggyőződésem, hogy a társulat körüli színjáték hátterében egyértelműen a figyelemelterelés és a személyeskedés áll. Az tény, hogy az MNMI körül kialakult csődközeli helyzet miatt szanálási tervet kellett elfogadni, amelyet minden egyesület megértően fogadott. Ennek a lényege az átlátható és azonos bánásmód. Igaz, hogy ezáltal még az önálló egyesületi státusszal sem rendelkező társulat számára megszűnt a gyakorlatilag korlátlan költekezés, de nominálisan így is a társulat kapta a legnagyobb támogatást. Az említett pénzügyi programterv elkészítése esetében pedig további forrásokat biztosíthatott volna az MMÖNK által az MNMI. Szerintem Štampah urat kellene megkérdezni, hogy miért nem élt ezzel a lehetőséggel” – mondta.
Štampah Miha szerint az MNMI Tanácsának a felvetése irracionális és igazságtalan. „Mondja meg az MNMI, melyik másik műkedvelő csoportja köteles még részletes költségvetést készíteni? Melyik MNMI-s csoportnak tiltották meg eddig, hogy nem dolgozhat azzal, akivel akar és melyik MNMI-s csoportvezető szakmai munkája nem volt megfizetve a 2017-es évben? Kettős a mérce velünk szemben. Horváth Ferenc azt írja legutóbbi jegyzetében a Népújságban, hogy lemondtam a csoportvezetésről: ez simán nem igaz. Az igazság, hogy tényleg nem kívánom tovább vezetni a társulatot, viszont, amíg még én vagyok a csoportvezető, azokat a lépéseket kötelességem megtenni, melyek a csoport érdekeit szolgáljak a szabad alkotás jegyében” – írta nyilatkozatában.
Horváth Ferenc szerint pedig „amennyiben a Muravidéken van/lesz igény színházi és egyéb műkedvelő tevékenység művelésére, akkor erre a mindenkori tisztségviselőknek kötelességünk megpróbálni megteremteni az anyagi hátteret. Mindenkinek viszont egyéni döntése, hogy a tanács által elfogadott és mindenkire érvényes feltételek értelmében hajlandó-e ebben részt venni vagy sem. Mivel az MNMI anyagi helyzete januártól drasztikusan javult, s előreláthatólag belátható időn belül már nem lesz veszteséges, akkor az adósságtörlesztés helyett ismét több forrást lehet majd fordítani a programokra. Bár megjegyzem: megítélésem szerint a takarékoskodás ellenére sem történt a muravidéki magyar kulturális életben számottevő visszalépés” – nyilatkozta.
MCSi Design