kiscim2517

 

Méltósággal emlékeztünk

hrastovec2417A voličinai kopjafánál és a hrastoveci emléktáblánál idén is méltósággal emlékeztünk a muravidéki magyar internáltakra, rendhagyó módon Lendván és Hrastovecben a diákok történelemórán is tájékozódhattak a szomorú 1944–45-ös eseményekről.
 
 
„Hogy a fiatalok is tudják és értsék...”
 
Az 1945-ben Hrastovecre internált muravidéki magyarok tiszteletére a voličinai temetőben felállított kopjafa előtt rótták le kegyeletüket a muravidéki magyarság, illetve az anyaország képviselői, majd a hrastoveci várudvaron lévő emlékműnél is megemlékezést tartottak.
Rendhagyó módon az idei megemlékezés a Lendvai Kétnyelvű Középiskolában kezdődött, ahol Göncz László történész, parlamenti képviselő a lendvai és a sárvári diákoknak történelemórát tartott az 1945-ös eseményekről. Az MMÖNK hagyományosan buszjáratot is szervezett Voličina, illetve Hrastovec irányába, így az áldozatok és hozzátartozóik mellett az említett iskolák diákjai is jelen voltak a megemlékezésen.
Az internálás 72. évfordulója alkalmából először a voličinai temetőben található kopjafánál tartottak megemlékezést. Az egybegyűlteket, Pirityiné Szabó Juditot, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetőjét, Szilágyiné Bátorfi Edit magyar nagykövetet, Földes Gyula lendvai magyar főkonzult, Göncz László nemzetiségi képviselőt, illetve a lenarti, sárvári önkormányzati vezetőket Horváth Ferenc, az MMÖNK Tanácsának elnöke köszöntötte. Rövid beszédében kifejtette, már hagyományosan közösen emlékezünk, szlovének és magyarok, s a múlt, a történelem kötelez is bennünket, hogy emlékezzünk a magyar közösséget ért szörnyűségekre is. „A megemlékezés nem vádaskodásról, elmarasztalásról szól, hanem az ide elhurcoltak, az itt történt szörnyűségek emlékben tartásáról, arról, hogy a fiatalok tanuljanak belőle és ne engedjék meg, hogy ez bárkivel is megtörténhessen.” Kifejtette, a kopjafa két évvel ezelőtti felállításakor a szlovén és a magyar házelnökök tisztelték meg jelenlétükkel a megemlékezést, akkor a szlovén országgyűlés elnöke talán első szlovén politikusként elismerte az akkori jugoszláv, illetve szlovén karhatalom bűneit. Horváth Ferenc hangsúlyozta, tavaly a két házelnök Sárváron találkozott – ott az elhurcolt szlovének előtt rótták le tiszteletüket –, és ott három város, illetve önkormányzat, Sárvár, Lendva és Lenart megállapodást is kötöttek, miszerint a városok diákjai meglátogatják egymást.
Horváth Ferenc után Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője mondott beszédet. Elmondta, azért érkezett az emlékhelyre, hogy a magyar kormányzat nevében kegyelettel emlékezzen az emberi méltóságukban megalázott, meghurcolt muravidéki magyarokra, illetve szeretteikre, akik 70 évtizedig várakoztak és reménykedtek abban, hogy méltó módon tudnak emlékezni. Ezt a lehetőséget megköszönte a szlovén államnak, illetve a lenarti polgármesternek is, akinek külön megköszönte jelenlétét. „Felelős keresztény európaiként csak azt kívánhatjuk, soha és sehol ne történhessen meg az, ami itt, illetve szerte a Kárpát-medencében megtörtént 1944–45 folyamán.” Hangsúlyozta, valamennyien megnyugvással nézünk az elmúlt néhány évben történtekre, a szlovén–magyar megbékélésre, a közös emlékezésre.
Az ünnepi beszédek után a kopjafa koszorúzása következett, majd az emlékező gyülekezet a hrastoveci emléktáblához vonult, ahol először Szilágyiné Bátorfi Edit Magyarország szlovéniai nagykövete köszöntötte a megjelenteket. Kifejtette, minden évben újra és újra megrázó élmény találkozni ezen a helyen, emlékezni arra az ötszáz ártatlan magyar áldozatra, illetve a sárvári szlovén áldozatokra, akik nagyhatalmi döntések, ideológiai okok és az emberi gonoszság miatt szenvedtek. „Azért kell emlékeznünk, mert ez az egyetlen garancia arra, hogy ilyen helyzet ne következhessen be újra, és azért fontos, hogy a gyermekeink is megismerkedjenek a történtekkel, mert egy hasonló helyzetben tudni fogják, nem cselekedhetnek ilyen módon, nem hozhatnak ilyen vagy hasonló döntéseket.” Végül Göncz László nemzetiségi parlamenti képviselő hangsúlyozta, a hrastoveci emléktáblára jogosan került fel Márai Sándor idézete: „Miért?... Magyar voltál, ezért...”. Hangsúlyozta, még a rendszerváltás után is tabutéma volt a hrastoveci internálás, így sajnos nagyon fontos személyes emlékek elvesztek a történelem süllyesztőjében, és csak Bíró József és még néhány ember igyekezete miatt emlékezhetünk saját áldozatainkra hitelesen. „A koronáról csak az ék hiányzik, az, hogy valahol Lendván is létrehozunk egy emléktáblát kimondottan a muravidéki magyar áldozatoknak. Amennyiben ezt is megtesszük, ténylegesen méltóságteljesen tudunk majd emlékezni.”
A köszöntők után az emléktábla megkoszorúzásával folytatódott az idei hrastoveci megemlékezés, majd Göncz László történész a helyi voličinai diákoknak is rövid történelemórát tartott az 1945-ös eseményekről.
MCSi Design