kiscim5017
 
 

Egyeztetett javaslatok a mielőbbi elfogadásért

vargaistvan2317A muravidéki magyar közösség, a kétnyelvű általános iskolák és óvodák igazgatói, a szakmai nyilvánosság egyeztették a magyar és az olasz őshonos nemzeti kisebbségek oktatási különjogairól szóló törvény módosításának tervezetét az egyhónapos (április 18. – május 18.) közvita során érkezett számos megjegyzés tükrében.
A magyar nemzetiség részéről egyeztetett törvényjavaslatról, melyet továbbítottak az Oktatási Minisztérium felé, Varga István, az MMÖNK Oktatási Bizottságának elnöke nyilatkozott lapunknak. Előzetesen elmondta, hogy az utoljára 2002-ben megváltoztatott nemzetiségi oktatási különtörvény módosítására szükség van számos hiányosság pótlása és több olyan dolog „törvényesítése” miatt is, ami az oktatási gyakorlatban már él (például a HOP – párhuzamos nyelvoktatás), de nincs a törvényben, ezért nem érti, miért váltott ki egyes körökben ilyen nagy félelmet, amikor a nemzetiség a törvénnyel kezdett foglalkozni.
A törvénybe ezúttal bekerült a felsőfokú szakoktatás, a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, a fiatalok és fiatalabb nagykorú személyek oktatása, a kétnyelvű programok az óvodákban, ami alapot teremt a normatívák és a standardok kidolgozására az iskola előtti programoknál. Az új törvény szerint bővül az Oktatási Intézet keretében működő nemzetiségi oktatási szakszolgálat is.
– A kétnyelvű általános iskolák esetében fontos meghatározás a tantervek, vizsgakatalógusok fordítása magyar nyelvre, a párhuzamos nyelvoktatás törvényesítése. Próbálkozunk módosítani, azaz megerősíteni az iskolák tanácsaiban a társalapító (nemzetiség) képviselőinek súlyát: az a javaslat, hogy legalább az iskolák évi munkatervében és a beszámolóiban a nemzetiségi programrészhez a társalapító jóváhagyása is kelljen. Ennél a meghatározásnál nagy ellenállást tapasztaltunk – mondta Varga István.
A legnagyobb vitát kiváltó 15. cikkely (nyelvtudási feltételek) esetében kompromisszumos javaslatot alakítottak ki.
– Az igazgatók és az oktatási bizottság egyeztetett javaslata révén ki vannak dolgozva a nyelvtudási feltételek a műszaki személyzettől az igazgatókig az óvoda, a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, az általános oktatás részére. A lényeg: az alap a B2 fokozatú nyelvtudási szint a tanároknál, igazgatóknál.
A magyar nyelvet anyanyelvi szinten oktató tanároknak pedig feltétel a C1-es nyelvtudási szint (magyar anyanyelvi szinten, magyar érettségi). Minden iskolában a szaktanácsadó szolgálatban legalább egy szaktanácsosnak C1-es fokozatú nyelvvizsgával kell rendelkeznie. Fontos hangsúlyozni, hogy a törvény visszamenőleg nem hat: tehát mindazok, akik a tanintézményekben munkaviszonyban vannak határozatlan időre a törvény elfogadása idején, azokra a törvény nem vonatkozik. És a törvény meghatározza azt is, hogy azon tanárok esetében, akik a kétnyelvű tanintézmények között váltanak munkahelyet, ez nem új munkahelynek minősül – ismertette a törvényjavaslatot Varga István.
Ami a nyelvtudási vizsgafeltételek teljesítését illeti, a törvény keretében azt is el szeretnék érni, hogy a Lendvai Kétnyelvű Középiskolában is lehessen a követelményeknek megfelelő magyar nyelvi vizsgát (ECL nyelvvizsga) tenni.
MCSi Design