kiscim4117
 
 

„Dobálták az embereket ide-oda...”

merfold2317Az összetartozás napjának elő-előestéjén (pénteken) mutatták be Lendván a Bánffy Központban Gál Anasztázia rendező Mérföldkövek a Muravidéken című, a muravidéki magyarok Trianon utáni megpróbáltatásairól szóló dokumentumfilmjét.
Földes Gyula lendvai főkonzul Márky Zoltán korábbi konzulra hivatkozva a tömegeket vonzó rendezvények és a sikeres előadások egyik ismertetőjeként az alkotó ismertségét hozta fel, valamint azt, hogy mennyire érzi egy közösség sajátjának a művészt, ez esetben a filmkészítőt. Az összetartozás napja alkalmával pedig a filmnek méltó fogadtatást kívánt a Muravidéken. Ő a maga részéről a külképviseleteknek kívánja eljuttatni a filmet, ezáltal is újabb bemutatókra kerülhet sor a Kárpát-medencében és a nagyvilágban.
A 90 perces film a szakértő közreműködők mellett 11 hazai és magyarországi tanúságtevőt szólaltat meg. Ők azok, akik a Göncz László, Kovács Attila és Bence Lajos által felvázolt történeti-kultúrtörténeti keretet élményszerű megszólalásaikkal töltötték meg.
A film keretét annak a világháborúkkal és forradalmakkal, illetve más sorscsapásokkal bőségesen megtűzdelt 35–40 évnek a története adja, amely a muravidéki magyarokat sem kímélte meg. A határmeghúzást, az agrárreformot, az elcsatolást, majd a visszacsatolást és végül az új délszláv állam kereteibe való kerülést a határközelség csak bonyolultabbá tette. Az egyik nyilatkozó szerint: dobálták az embereket odaátra, majd onnan vissza. Az államvédelmi szerveknek az állandó kereszttüzében élt a magyarság, szinte a legutóbbi időkig! A filmben talán első ízben hallhatunk a petesháziak meghurcolásáról, illetve „kitoloncolásáról”, lakhelyeik kényszerű elhagyásáról a vasfüggöny leereszkedése után.
merfold23172A film valódi értéke, hogy a rendező, Gál Anasztázia mindig is biztos kézzel tartja a kezében a szálakat, ez különösen azért fontos, mert a kisközösségekre jellemző, hogy a „kényelmi szindróma” kerekedik felül, mely az emlékezésről is leszoktatja a közösség tagjait.
A rendkívül nagy időintervallumra – Trianontól egészen 56-ig – a magyar nyelvet jól beszélő helyi interjúalanyok emlékeztek, többek között Bíró József, Fehér Mária, Grdič Gizella, Jónás Lajos, Peilschmidt Mária, Toplak Ernő és Varga Károly. Figyelemre méltó az operatőri munka is, a vágóképek és a grafikai hatás érdekében alkalmazott szimbolika.
Göncz László a film utolsó kockáin kifejti: ma új helyzetben van a muravidéki magyarság, az anyanemzet hathatós támogatásával pedig azoknak az értékeknek a továbbadására is sor kerülhet, melyek sok küzdelem után fennmaradtak a Muravidéken az elmúlt 100 év alatt.
Bíró József a film után elmondta: a hrastoveci 10 elhunytnak a nevét szeretné már valamely emlékművön látni, ezért kérte az illetékeseket, hogy segítsék annak megvalósítását.
A film rendezője, Gál Anasztázia a vetítés után megköszönte minden szereplőnek a bátorságot, mely saját életsorsuk elmondáshoz feltétlen szükséges volt, majd egy-egy üveg bort nyújtott át a tanúságtevőknek és a film szakértőinek.
MCSi Design