kiscim3317
 

Közösen, határtalanul

osszetart2317A Zsitkóc és Bödeháza közötti határsávban létesített Barátság Park volt a helyszíne a muravidéki rendezvénynek a Nemzeti Összetartozás Napján. A napokban szerte a Kárpát-medencében, sőt az ezeréves magyar határon is tartottak hasonló rendezvényeket. A magyar nemzet trianoni tragédiáját feldolgozni hivatott emléknapot a legszebben a parkban álló, a vasfüggöny részeiből készült „határtalan madár” jelképezi. 
 
„Hitelesség, kölcsönös tisztelet, megmaradás...”
 
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából vasárnap a Zsitkóc–Bödeháza közötti határon, a Hetés Barátság Parkban közös programra gyűltek össze a határ két oldalán élők, hogy az 1920-ban történt trianoni eseményekre emlékezzenek.
A magyar és a szlovén himnusz elhangzásával vette kezdetét az esemény a két hetési település, a szlovéniai Zsitkóc és a magyarországi Bödeháza közötti Hetés Barátság Parkban, amely a valamikori vasfüggöny által szétválasztott területek és emberi sorsok összetartozásának szimbólumaként 2014-ben jött létre Szlovénia és Magyarország tízéves uniós csatlakozása alakalmából.
A szervezők nevében Horváth Ferenc, a muravidéki magyar csúcsszervezet elnöke és Földes Gyula lendvai magyar főkonzul köszöntötte az egybegyűlteket. A muravidéki magyarság vezetője rövid köszöntőjében hangsúlyozta, a magyarok történelmét gyakran tragédiák övezték, amelyekre méltóságteljesen kell emlékeznünk. „A Muravidéken talán ez a helyszín a legszebb példája annak, hogyan lehet egy tragédiából építkezni” – hangsúlyozta, majd kifejtette, a parkot lehetne nyugodtan a béke, a megbékélés parkjának is nevezni. Horváth Ferenc egyben kifejezte elégedettségét, hogy a muravidéki magyarság is felkerült a magyar térképre, a nagy magyar család egyenlő rangú része, amit az egyre erőteljesebb és szélesebb körű anyaországi támogatás is szépen mutat. „Itt vagyunk itthon a Muravidéken, itt van küldetésünk, feladatunk, hogy közösen építkezzünk, mindenkinek, aki részt szeretne venni ebben a munkában, nemzeti és egyéb hovatartozástól függetlenül” – zárta köszöntőjét.
Földes Gyula lendvai magyar főkonzul is köszöntötte az egybegyűlteket, a köszöntő elején az 1920-as trianoni döntést ecsetelte. Kifejtette, a Trianon előtti Magyarország lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent, az ország területe a kétharmadával csökkent, illetve 3,5 millió magyar szorult a határon kívülre. „Hogy ezt ne feledjük el, a Magyar Országgyűlés június 4-ét emléknappá, a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Ez a nap megemlékezik a nemzeti tragédiáról, de arra is lehetőséget nyújt, hogy tanúságot tehessen a magyarság összetartozása mellett és bemutassa a határokon átívelő kulturális gyökerek, a közös nyelv és a nemzeti érzés egységét” – hangsúlyozta a magyar főkonzul, majd kiemelte, a muravidéki magyarság is meghatározó része a magyarságnak, akkor is, ha a legkisebb magyar közösségről van szó.
Göncz László nemzetiségi parlamenti képviselő, történész ünnepi beszédében hangsúlyozta, a Nemzeti Összetartozás Napjának legfontosabb üzenete az, hogy az emlékezés ma egy közösségként történik. „Bármelyik úton érkeztünk a Barátság Parkba, egy közösséget alkotunk, nemzeti hovatartozástól függetlenül. Itt egy közöség élt, amelyet mesterségesen szétválasztottak, de hála Istennek, az elmúlt évtizedek európai folyamatai lehetővé tették, hogy ez a közösség ismét együvé tartozik” – mondta Göncz László. Kifejtette, az emléknap kapcsán három fontos üzenet jut eszébe, az első a hiteles emlékezés, amely azért fontos, mert évtizedeken keresztül erre nem volt lehetőség, és ma már a tények ismeretében, kölcsönös párbeszéd alapján meg tudjuk beszélni közös dolgainkat, a nagyhatalmak hibáit és közösen tudunk emlékezni. A második szempont a kölcsönös tisztelet, mert hitelesen csak akkor tudunk emlékezni, ha tiszteljük a másikat, a másik nyelvét, kultúráját. A harmadik szempont pedig a nemzeti megmaradás. „Trianon folytán itt egy kettős identitást valló közösség jött létre, amelynek identitását tisztelni kell. A kettős identitás nem azt jelenti, hogy valaki félig ilyen, félig olyan, hanem azt, hogy mindkettő nemzet tagjának érzi magát, ettől igazából több és többet is tud adni tágabb közösségének” – zárta beszédét Göncz László.
A megemlékezés folytatásában kétnyelvű pünkösdi szentmise következett, amelyet Štihec Simon dobronaki és Lendvai Zoltán rédicsi plébános közösen celebrált. A szentmise után a szervezők a határsávban zajló „összetartozási játékokra” invitálták a jelenlévőket, de gondoskodtak a megközelítőleg 200 jelenlévő felfrissüléséről is. A megemlékezést rövid kulturális betétekkel Šetar Lucija, Neubauer Janet és a Dobronaki Nótázók tarkították.
MCSi Design