kiscim4617
 
 

„A belső tűz még megvan!”

brigella4517Az idei őszi szünetben hatodik alkalommal került sor Lendván Botcsinálta Brighella Táborára, amelyet a Bethlen Gábor Alap támogatásával szervezett meg a Lavina Kultúrklub. A táborzárást jelentő Tűz! című „vizsgaelőadást” pénteken mutatták be a Színház- és Hangversenyteremben.
 
Nađ Éva a Lavina Kultúrklub nevében megköszönte az MNMI és mások által nyújtott támogatást, kifejezve örömét a szép számú közönségnek is, hogy elfogadták a meghívást. Herczeg Diána színész-drámatanár, a Teleszterion Színházi Műhely tagja, a tábor szakmai vezetője pedig az előadáshoz kapcsolódóan Lázár Ervin Tűz című novellájáról elmondta: a prométheuszi mitológia mondanivalóját ma sokan kétségbe vonják, mondván, a mai embernek úgysincs szüksége „belső tűzre”. Ennek ellenkezője bizonyosodott be a próbák közben: a belső tűz ma is megvan!
A tízszereplős jelenetsor bevezető szakaszában a két narrátor, a Prométheusz májának „csipegetésével” megbízott Keselyű (Koša Péter) és az emberek számára a tüzet ellopó Prométheusz (Kovács Álmos) – magának a Tűznek a megtestesítője – párbeszédéből kiderül: mára mindenféle tűzzel kapcsolatos asszociáció kiveszett („Értsd meg, hogy nincs tűz! Nincs rá szükség!”), s ezzel a tábortűznek és a másfajta közösségépítésnek is „lőttek”. Nincs is minél melegedni, az atom- és lézerháborús körülményekhez igazodva a tűzoltók is „sugárvédőkké” váltak...
A társaság tagjaira hárult az a feladat is, hogy a modern kütyük, a telefonos és reklámszakma készülékeinek „ártalmas” hatására, a fiataloknál rossz beidegződésként jelentkező problémákra felhívják a figyelmet. Megoldás nélkül – ezt a nézőre bízta a rendező. A kérdőjelek és nyitva felejtett felvetések azonban jól illeszkedtek a főhős jobbító szándékú tevékenységéhez, tükröt tartva a problémának. A szűnni nem akaró taps azt jelezte, szükség lenne továbbra is az ilyen, nem hivatalos előadásokra is... (Másból van elég...)
A darabban felléptek: Végi Noémi, Požonec Róbert, Neubauer Karmen, Kovács Álmos, Czvik Csenge, Soós Sara, Kovács Botond, Koša Péter, Nađ Éva és Kocon Petra.
 
A csoport befogad, ha te úgy akarod
Soós Sara, a közgazdasági gimnázium diákja:
– Több hasonló színházi táborban voltam már, ez most a második Botcsinálta Brighella Tábora számomra. Más táborokban, például az Útra, Kamasz!-ban is hasonló drámajátékokat játszottunk. Kiskorom óta közel áll hozzám a színház és a színházi tevékenység. Ez a tábor számomra kikapcsolódás, más itt dolgozni, és más, amikor darabot viszünk színre valamelyik csoporttal. Örültem, hogy Dia játékosra fogta a dolgokat. Itt nem az a lényeg, hogy mindenkiből színészt faragjanak, hanem önmagunk megismerése, az önbizalom növelése.
Neubauer Karmen, a Dobronaki KÁI tanulója:
– Csodálatos, érdekes volt a tábor, új barátaim is lettek. Minden tapasztalat nagyon jól jön, és nekem kimondottan tetszettek a koncentrációs gyakorlatok. A legjobban az, amikor három különböző dologkra kellett figyelnünk egyszerre – a beszédre, a labdára és a helycserére. Egyedül én voltam újonc ebben a táborban, de többen vannak Dobronakról, és útközben, amikor Lendvára együtt utaztunk, mondták nekem a csoporttársaim, hogy akkor fogad be a csoport, ha ezt az illető is akarja, és én ettől a nyitástól nem féltem.
MCSi Design