kiscim4717
 
 

A lokális mellett globális jelentés

gonter37171Szeptember 7-én nyílt meg a budapesti Forrás Galériában, a Kárpát-haza Galéria szervezésében Göntér Endre muravidéki festőművész kiállítása. A művészt a kiállítás-megnyitóra lendvai művésztársai és barátai is elkísérték.
Szász Jenő, a Nemzetstratégia Kutatóintézet elnöke, a kiállítás védnöke köszöntőjében kifejtette: a művész azért kapja a tehetségét Istentől, hogy válságos időkben messzire érjen a fénye. Göntér Endre is ilyen ember, a Muravidék viszonylagos nyugalmában is nemzetünk sorskérdéseire keresi a választ. Látja és érzi a fenyegetést, művészetében nagy hangsúllyal jelentkezik a kényes politikai szituációk iránti érzékenység, de akár a környezet iránti problémák is.
Pisnjak Atilla lendvai művészettörténész ezt követően a kiállítási anyag részletes bemutatkozására vállalkozott, három tartalmi egységre osztva azt: – Göntér a műveiben nem a foto-realisztikus ábrázolásra törekszik, sokkal inkább a hangulatot, az atmoszférát próbálja megragadni, és a konkrétum helyett egy-egy történelmi szegmenst emel mindenkorivá. Ehhez le kellett vetkőznie az ikonográfiai közhelyeket és fel kellett építenie sajátos szimbólumrendszerét, amely – beleépülve a táj semlegességébe – a képeknek a lokális mellett globális jelentést is ad – mondta a művészettörténész.
Az első képcsoport a honfoglalást, a folyamatos hazakeresést és az őshaza elhagyását, a búcsút jelzik, majd elérünk a hét törzs egyesüléséhez és végül Pannóniához. Ezzel lezárul az útkeresés és egy fejezet a magyar történelemben. A második képcsoport képei a pogányság, majd a keresztény vallás felvétele tárgykörében készültek. Mai szemmel nézve sorsdöntő társadalmi változások mentek végbe, lerakódtak a jelen világ alapkövei. Az átmenet a pogányság elhagyása és a kereszténység felvétele, amely két festményen jelenik meg: a Jurtatemplom és a Pogányoltár címűn, melyek azt mutatják, ahogy az új vallás beleépül a régibe.
gonter37172A harmadik képcsoport egy hatalmas ugrás az időben, egészen a jelenig, pontosabban 2010-ig, a vörösiszap-katasztrófáig. Ami elindult a sztyeppék elhagyásával, folytatódott a kereszténység felvételével és a mai magyar társadalom alapkőletételeivel, annak folytatása az azt követő időszak is. Az utolsó képegység azonban, amely a megélt jelenből merít, már nem tisztelgés, hanem mementó: Göntér szemtanúja volt a számára értelmezhetetlen devecseri katasztrófának. A táj, Göntér Endre Pannóniája itt vörösbe borul, szinte már felperzseli a rajta átömlő iszap. És ha vándorlással kezdődött a kiállítás, azzal is zárul. A modernkori népvándorlás olyan kihívás elé állította Európát, amellyel nem tud megbirkózni.
A kiállítás-megnyitót Szokolay Dongó Balázs furulyaszámai, alkalomhoz illő fúvós rögtönzései tették még hangulatosabbá.
MCSi Design