kiscim0818
 

Magyar Értékek Tárháza: A belatinci vár

ertekeink0518Belatinc, azaz Beltinci azon többségében szlovénok lakta muravidéki települések egyike, amely annak ellenére, hogy nem tartozik a nemzetiségileg vegyesen lakott, más szóval kétnyelvű területhez, mégis ezer szállal kötődik a magyar történelemhez és kultúrához. A Muraszombat közelében elhelyezkedő várkastélya a település nyugati részén, egy terjedelmes parktól körülölelve található. A történeti Zala megye nyugati határán található középkori alapokon álló vár 1551–52-ben történt nagyobb mérvű kiépítése az alsólendvai Bánffy családhoz kötődik. A vár a Csáktornya és Muraszombat közötti út, valamint az Ižakovcin (magyarosított neve Murasziget) működő rév védelmét szolgálta elsősorban. Az erődítményt egykoron vizesárok vette körül, amelyet a Fekete-ér (Črnec) vizéből duzzasztottak fel. A Bánffy család kihalása után (1645) a várat előbb a Nádasdy, majd a Széchenyi és az Ebergényi család birtokolta, később pedig a Csáky családra szállt. 1708-ban Esterházy Antal kuruc tábornok is járt a falai között.
ertekeink05182
Később a várkastély a Gyika család tulajdonába került, akik 1838-ban egy részét lebontatták és kialakíttatták mai formáját. A Gyika család egyik tagja, Gyika Jenő az 1848-as forradalom és szabadságharc tevékeny résztvevőjeként ismert. 1848 szeptember 11-én délután 4 órakor Gyika Jenő mozgó nemzetőrségi őrnagy szalmacsutakkal befonatta, kátránnyal leöntöztette s aztán felgyújtatta az Alsólendvát Muraszerdahellyel összekötő Mura-hidat, nehogy Jellasics horvát bán serege azon átkelve a negyedórányira fekvő jelentős mezővárost kirabolja vagy feldúlja. A Gyika család után a Sina és a Wimpffen, majd a Zichy birtokos családok lakták a kastélyt egészen a kommunista egypártrendszerben történt államosításig, a 20. század közepéig. Legnevezetesebb tulajdonosa gróf Zichy Ágoston volt (Penzing, 1852. június 14. – Bécs, 1925. október 4.), aki a magyar országgyűlés képviselőjeként, fiumei kormányzóként (1883–1892), főudvarnagyként, nagy utazóként és a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként ismert. A gróf fiúörökös nélkül halt meg, ugyanis három leánya született, Teodora, Anasztázia Auguszta és Mária Ifigenia. Közülük a harmadik volt a kastély utolsó birtokosa az államosítás előtt. A belatinci kastély egykori úrnője 1977-ben Bécsben halt meg.
Az épület állapota az államosítás után nagyon leromlott, egyes részei meg is semmisültek. A négyszögletű kastély mai formáját tekintve barokk stílusú épület, amelynek négy lőréses, emeletes saroktornyából már csak három áll. A bástyákat összekötő szárnyak emeletes részei épek, és L-alakban helyezkednek el. Erről a várról is él az a legenda, hogy földalatti részei egy alagúttal összeköttetésben vannak a közeli templommal. A vár az elmúlt évek részleges felújításainak köszönhetően értékes tartalmakkal gazdagodott, a teljes felújítás azonban még várat magára. A történelmi épületben található ma a település házasságkötő terme is. Az ódon falak között járva lehetőségünk adódik, hogy megismerkedjünk a Szepessy Nikolaj által alapított A muravidéki orvoslás és gyógyszerészet története című kiállítással. Az egyik kiállított patikaberendezés például a nevezetes muraszombati Bölcs család gyógyszertárából származik.
Egykoron a kastélyt terjedelmes, 14 hektáros, hangulatos park övezte különleges fafajokkal és számos egzotikus növénnyel, látványos üvegházzal és európai hírű tormakertészettel. Az eredeti 1.600 növényritkaságból ma már csak néhány található a parkban. A szomszédságában álló, egykor az uradalomhoz tartozó magtárat 1754-ben építették, amelynek kovácsoltvassal megerősített kapuja vidékünk ritka ipartörténeti emléke, igazi műremek. A belatinci várkastély szép egységet alkot a Szent László király oltalma alatt álló plébániatemplommal, amelyet 1742-ben az Ebergényi család építtetett barokk stílusban, később pedig 1890 és 1894 között neobarokk stílusú átépítésen ment keresztül. Kápolnájában, amelyet gróf Zichy Ágoston építtetett, a Zichy család tagjai alusszák örök álmukat, vigyázzák várukat.
 
Fölső kép: Belatinc, képeslap (kőnyomat, 20. század eleje).
Alsó kép: Belatinc látképe talpalási jelenettel (Justus van der Nypoort, rézkarc, 1686).
 
MCSi Design