kiscim4617
 
 

A Muravidék katonai vérvesztesége az első világháborúban

veszteseg37170A rendszerváltást követően több muravidéki, elsősorban kétnyelvű településen állítottak emlékművet az első (és a második) világháborúban elesett katonák emlékére. De vajon hány katona halt hősi halált a Muravidékről az első világháborúban?
 
 
Néhány általános adat az Osztrák–Magyar Monarchia katonai veszteségeiről
 
Előre kell bocsájtanunk, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia háborús veszteségei kapcsán csak hozzávetőleges adatokkal rendelkezünk. Az 51,6 millió lakost számláló Monarchia az első világháború során a m. kir. Belügyminisztérium becslése szerint 8.321.850 főt mozgósított katonai céllal, vagyis a teljes lakosság 16,1 százalékát. A Monarchia három tagországa közül a Horvát–Szlavónországot is magába foglaló Magyarország területéről arányaiban több katona vonult be, mint Ausztriából, illetve Bosznia-Hercegovinából. Magyarország esetében a lakosságszámhoz viszonyítva 17,2 százalék bevonult katona jutott, Ausztriában 15,6 százalék, míg Bosznia-Hercegovinában 12,0 százalék volt ez az arány. A két birodalomrész közötti különbséget azonban megmagyarázza, hogy a dualista állam osztrák feléhez tartozó Galícia és Bukovina területéről a huzamosabb orosz megszállás miatt nem tudtak katonákat besorozni, ahogy az olaszok által megszállt, egyébként szintén az Osztrák Császársághoz tartozó területekről sem.
A Monarchia közös hadügyminisztériuma által összeállított kimutatás szerint a bevonultatott 8,3 millió katonai személyből 5.060.521 fő került fel a veszteséglistára. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ennyi katona halt hősi halált. Veszteséglistára került ugyanis minden olyan katona, aki időlegesen vagy végérvényesen elveszítette hadképességét. Ez történhetett elhalálozás, hadifogság, sebesülés, betegség vagy nyomtalan eltűnés miatt. Az elhalálozás, hősi halál esete egyértelmű. A hadifogságba került katonák egy része, elsősorban a rossz életkörülmények miatt (ez különösen az orosz hadifogolytáborokra volt jellemző) idővel szintén elhalálozott. A sebesültként (betegként) regisztrált katona a későbbiek során szintén a halottak listájára kerülhetett. A legtöbb gondot a nyomtalan eltűnés fogalom jelenti, hiszen itt csak annyit lehetett tudni, hogy egy bevetést követően a katona nem jelentkezett az alakulatánál.
A m. kir. Belügyminisztérium a közös hadügyminisztérium adatait kiegészítette a saját becsléseivel, melyet arra a tapasztalatra alapoztak, hogy az eltűntként kezelt személyek 1/3-a a valóságban elesett, kétharmada viszont fogságba került. Másrészt viszont a Belügyminisztérium becslése szerint a hadifogságba esett egyének 1/6-a szintén elhalálozott. A m. kir. Belügyminisztérium becslései szerint végül is a Monarchia összes elesetteinek száma 1.524.062 fő, ebből Magyarország Horvát–Szlavónországgal együtt 660.821 főt jelentett.
 
 
tab3717
 
A Muravidék háborús vesztesége
 
A szlovén településeket is magába foglaló Muravidék területéről becsléseink szerint az első világháború négy éve során hozzávetőlegesen 15.500 férfit soroztak be katonai szolgálatra. Az 1910-ben összeírt 90.513 muravidéki lakosnak ez körülbelül a 17 százaléka. Közülük az eddigi kutatások szerint legalább 2.966 személy halt hősi halált, vagyis ennyi személyt sikerült névre pontosan beazonosítani. A bevonult muravidéki katonák 19,5 százaléka halt hősi halált, vagyis majdnem minden ötödik, a háborút megjárt muravidéki életét vesztette a Nagy Háborúban. További elemzések arra is rámutatnak, hogy a száz lakosra jutó hősi halottak számát tekintve ez 3,28 százalék veszteséget jelent, ami a Magyar Királyság 3,14 százalékos veszteségén is túltesz. Vagyis a muravidékiek nagyon súlyos véráldozatot hoztak az első világháború harcterein. Egyébként a muravidéki hősi halottak névsorát az Osztrák–Magyar Monarchia közös Császári és Királyi Hadügyminisztériuma által kiállított veszteséglisták (Verlustliste), a halotti anyakönyvi kivonatok, a maribori és a muraszombati bíróságok halottá nyilvánítási dokumentumai, a muraszombati múzeum gyűjtése, valamint magánszemélyek által közölt adatok alapján kerültek összeállításra.
 
veszteseg37171
A 126. számú veszteséglista vagy lajstrom (Verlustliste) borítója (fotó: Mark Krenn, Muraszombat).
 
A cikkhez mellékelt térkép jól érzékelteti, hogy a muravidéki települések között nagy különbségek vannak a hősi halottak számát illetően. A legnagyobb véráldozatot a muraszombati (Murska Sobota) és a szentsebestyéni (Pečarovci) anyakönyvi kerületek adták, ahol a száz lakosra (a csecsemőket és az aggastyánokat is beleszámítva) jutó hősi halottak száma több mint 5 fő volt.
veszteseg37172Szintén jóval az átlag felett volt a hősi halottak aránya a battyándi (Puconci) anyakönyvi kerületben, valamint még néhány szlovének által lakott településen. A magyarok által lakott muravidéki településekről besorozott személyek szerencsésebbek voltak, hiszen a kimutatás szerint közöttük átlagban 2,0–2,9 százalék volt a hősi halottak aránya. Ez alól kivételt képeznek Szentlászló és Pince települések, amelyek átlagon felüli (több mint 4 százalékos) véráldozatot hoztak. A „legszerencsésebbek” a gyertyánosi és az alsólendvai anyakönyvi kerületekből besorozott katonák voltak, mivel arányaiban közülük estek el legkevesebben a Muravidékről (1,7–1,9 százalék).
Zárásként azonban meg kell jegyeznünk, hogy a 2.966 muravidéki hősi halott száma nem végleges, hiszen az újabb források feltárása (elsősorban a katonai ezredek halotti anyakönyvei) vélhetően tovább fogják gyarapítani a muravidéki hősi halottak amúgy is nagyon hosszú névsorát.
Dr. Kovács Attila – Šövegeš Gordana
MCSi Design