kiscim4717
 
 

Magyar Értékek Tárháza: Kralj Matjaž vagy Mátyás király?

ertekeink3617A néprajzkutatók többsége nem kételkedik abban, hogy a szlovén népmesék Kralj Matjaža azonos a magyarok igazságosnak nevezett királyával, Korvin Mátyással. A kételkedők meggyőzésére a közép-európai népek hagyományában számos bizonyítékot lehetne felmutatni, mi most csak a néhány legismertebbet mutatjuk be a szlovén néphagyományból.
(Képönkön: „Kral Matiaš”, azaz Mátyás király legendája egy kaptár-előlapon (Layer Leopold műhelye, 1877, Szlovén Néprajzi Múzeum).
A magyar szájhagyományhoz hasonlóan a szlovének is számos mondát őriznek Mátyás királyról, népszerű alakja a folklórnak. Gondoljunk csak a közismert szlovén gyerekmondókára: „Križ-kraž, Kralj Matjaž, mal obečaš, dosti daš”, azaz „Mátyás király, keveset ígérsz, sokat adsz.” És ez a Matjaž hol Orpheuszként száll alá a pokolba halott feleségéért hegedűszóval, hol a Török Birodalom belsejébe vágtat lován, hogy elrabolt asszonyát kiszabadítsa, hol török fogságba esik, de kiszabadul, hol pedig barlangjában szunyókál, míg szakálla körbe nem éri az asztalt.
A Peca-hegy, a Triglav csúcsa, Ptuj, Gornja Radgona, Tolmin, Gosposvetsko Polje, Krn, Predjama olyan szlovén földrajzi helyek, amelyekhez elválaszthatatlanul hozzá tartoznak a Mátyás királyról szóló történeti mondák. Vegyük most sorra ezeket. A karintiaiak mondái szerint Mátyás, az igazságos király katonáival az észak-szlovéniai Peca-hegy alatt talált menedéket, miután a gonosz uralkodók összeesküdtek ellene és menekülnie kellett. Úgy tartják, akkor tér vissza majd e vidékre a jólét és a biztonság, ha Mátyás király felébred hosszú álmából. Ez az aranykor pedig akkor jön el, amikor a szakálla kilencszer körbeéri a hegy gyomrában lévő barlangban azt a kőasztalt, amelyen az igazak álmát alussza. Ptuj és Gornja Radgona várát a hadvezérei foglalták el, amikor Mátyás Habsburg Frigyes német-római császárt leckéztette a nyugati végeken. A mondák szerint Mátyás trónusa a Krn csúcsán volt.
A predjamai vár történetébe pedig kicsit bonyolultabban kapcsolódik be Mátyás király, de ezt a szálat is érdemes felgöngyölítenünk. E félig sziklába vájt várat az írásos források a 13. században említik először Aquileia pátriárkájának tulajdonában, majd a Habsburg-család vásárolta meg, hogy hűbéresének, a karintiai eredetű Lueger családnak adományozza. A predjamai vár legendás ura, Lueger Erasmus azonban Habsburg Frigyes és Hunyadi Mátyás viszályában az utóbbi oldalára állt. A bécsi udvarban emiatt szóváltásba keveredett a császár rokonával, párbajban megölte, a bosszú elől pedig Predjamában keresett menedéket. Titkos várából addig fosztogatta a tengerpartról Bécsbe vonuló kereskedőkaravánokat, amíg Frigyes a trieszti Raubart küldte ellene 1484-ben. Hosszú és reménytelen ostrom kezdődött, majd a leghatékonyabb korabeli hadászati fortélyt vettették be: a kiéheztetést. De hiába vették ostromzár alá a várat, a pimasz Erasmus hónapok múltán is sült ökröket és friss cseresznyét hajíttatott a támadók közé. Erasmust végül egy szolgája árulta el egy zsáknyi aranyért, aki gyertyával jelezte annak tartózkodási helyét a várban. Így az ostromlók egyetlen jól irányzott ágyúlövéssel egyenesen az árnyékszékről küldték át a másvilágra Mátyás hívét. Amikor Frigyes büntető különítménye megszállta a várat, megdöbbenve tapasztalta, hogy az valójában egy kiismerhetetlenül kusza barlangrendszer kapuja, s a termekből titkos járatok indulnak a föld alá, majd bukkannak ki a völgyek kertjeiben.
„Nekünk jóságos reneszánsz uralkodó – a szlovénoknak tündérkirály. Nekünk birodalomépítő, akinek halálát összeomlás követte – a szlovénoknak birodalomépítő, aki majd az összeomlás után építi országát” – így fejezte be a róla szóló írását Margittai Gábor a Magyar Nemzetben, amelyet segítségül hívva készült e bemutatás is.
 
 
MCSi Design