kiscim2517

 

Találkoztak a „Partizán-gyerekek”

partizan2117Régen sokkal több volt a gyerek és nem csak a falvakban, de a városokban is. Akik egy tömbben vagy egy utcában laktak, azok mind együtt játszottak. Így volt ez Lendván is, ahol az egykori Partizán utca – ma Fő utca – szinte állandóan gyermekzsivajtól volt hangos. Hosszú évtizedek teltek el azóta, és az élet a világ minden részére sodorta az egykori cimborákat. Nemrég azonban újra találkozhattak...
A gyerekek, akik a 60-as évek táján a tűzoltóotthontól a Roudi-házig tartó utcarészben laktak, felnőtt korukra szétszéledtek a világban. Az idő lassan elkoptatta a barátságokat, a szép gyermekkor emléke viszont mindenkiben megmaradt. Matko Milan és László Minka is tagja volt ennek a közösségnek, és a sok szép emléken nosztalgiázva úgy döntöttek, hogy hosszú évek múltán megszervezik az egykori „Partizán-gyerekek” találkozóját. – A szervezkedést már januárban megkezdtük, 69 társunkat sikerült megtalálnunk az egykori bandából, és mindenki nagyon örült a megkeresésnek, a találkozás ötletének – magyarázza Minka, aki még gyorsan azért hozzáfűzi, hogy az ötlet Milan fejében született meg, ő csak támogatta és segített a szervezésben, majd így folytatja: – De nem volt elég felkutatni őket, találni kellett egy olyan dátumot is, ami mindenkinek jó, és a messzebb élők is meg tudják oldani a hazautat. Lendván ugyanis csak kevesen maradtak a régi gárdából, szétszéledtek a nagyvilágba, sokan élnek Németországban, Svájcban, Ausztriában, de akadnak többen is, akiket a tengerentúlra sodort az élet. 11-en pedig sajnos már meghaltak. Végül a régi „brigádból” 36-an jelezték vissza, hogy el tudnak jönni. Először a Kitu-domban(????? Tito????) szerettünk volna a találkozót, a régi szép emlékek miatt, hiszen ott szoktunk játszani, de sajnos oda nem tudtunk bejutni. Nem baj, végül így is rendkívüli volt az esemény. Május 6-án a Ribiški domban érzelmekkel teli, megható találkozásban volt részünk. Volt sírás, volt nevetés, öröm és meglepetés. Miután elfogyasztottuk a közös ebédet, a beszélgetés, egymás újbóli megismerése volt a program. Volt is miről társalogni, többen közülünk szó szerint gyerekkoruk óta nem találkoztunk – mesélte el Minka azon fényképek mellé, amelyek a találkozón készültek és szerkesztőségünkbe is eljutottak. – Azt hiszem, mindenki nagyon jól érezte magát és felejthetetlen élményben volt része, ahogy nekem is.
A találkozó bizonyára jól sikerülhetett, hiszen a jelenlévők közül többen javasolták a szervezőknek, hogy szeretnék, ha jövőre újra ugyanígy találkozhatnának.
MCSi Design