kiscim0318
 

A külhoni családi vállalkozások pályázatának nyertese

kerek0218A kapcai Kerék Péter néhány éve vette át a szüleitől a családi parasztgazdaságot, s egyetemi tanulmányai után a jövőjét a mezőgazdaságban képzeli el. Mintegy 25 hektárnyi földterületükön több növénykultúrát termeszt, a gabonafélékén kívül babot és tökmagot is. A tökmag feldolgozására irányult az a projekt is, mellyel tavaly – egyedüliként a Muravidékről – a külhoni magyar családi vállalkozások pályázatán 4,4 millió forint támogatást nyert.
A Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 2017 júniusában pályázatot hirdetett – az ennek szentelt év jegyében – a külhoni magyar családi vállalkozások támogatására mintegy 890 millió forintos keretösszeggel. A pályázatokat a pályázat lebonyolítójához, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez (BGA) kellett benyújtani. A kiíráson négy családi vállalkozás indult a Muravidékről, közülük a kapcai Kerék Péter projektje el is nyerte a támogatást, aki a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával, illetve forgalmazásával kapcsolatos fejlesztésre nyújtott be programtervet.
– A mezőgazdaságba beleszülettem, így a földművelés, a vele járó munka nem idegen számomra. A természetet is szeretem, s nem tudom elképzelni földművelés nélkül az életem. Jelenleg a 25 hektárnyi földterületen többfajta gabonát vetünk, kukoricát, búzát, de termesztünk babot és olajtököt is – beszélt a jelenről Kerék Péter. Elmondta, hogy szakmai tanácsokat, segítséget édesapjától és édesanyjától kapott, s rájuk ma is mindig számíthat.
– De ha kérünk, akkor ma már kapunk külső segítséget is, akár a BGA-tól, akár a Magyar Nemzeti Kereskedőház lendvai irodájától vagy a Pro Futura Magyar Nemzetiségi Fejlesztési Intézettől. Köszönet Magyarországnak, hogy gazdasági támogatásokkal is gondját viseli a külhoni magyaroknak – fejtette ki a fiatal vállalkozó.
kerek02182A Kerék család közösen tervezi a jövő feladatait, tudatosan fejleszt és keresi a piaci lehetőségeket. Nem a meredek utat választották, lépésenként valósítják meg a kitűzött célokat, ahogy eddig: 20 éven át mindig egy-egy hektárral gyarapították a gazdaságot. Amennyire lehet, a termesztést a piachoz igazítják, átgondolva, hol lehet a termést eladni. Mint mondták, érdeklődés van a terményeikre, s már több éve a termést a Muravidéken, hazai felvásárlóknak adják el. A gépek beszerzésénél pedig ezek hatékonyságára helyezik a hangsúlyt, hiszen nagyon fontos, hogy a hétvégékre beszoruló munkát minél gyorsabban és jobban el tudják végezni, kordában tartva a költségeket.
– A használt, régi gépek mellé a pályázaton nyert támogatás segítségével a feldolgozást segítő eszközöket vásároltunk. A tevékenységünkön belül a tökmag magasabb fokú feldolgozását tervezzük, ehhez szerezzük most be a gépi felszerelést. Szeretnénk olyan tevékenységet folytatni ezáltal, amely nem csak a saját terményeink feldolgozását tenné lehetővé, de a piacon is felkínálhatnánk a kapacitásunkat. A Muravidéken nincs ilyenfajta magyar kézben lévő üzem – mondta Péter.
Az tudvalévő ugyanis, hogy a nyers tökmag nem állhat napokig, hiszen megsavanyodik, a szárítását egy napon belül el kell végezni. Péter tervei között az szerepel, hogy a saját feldolgozóüzemükben a tökmag szárításától a tökmagolaj sajtolásáig minden tevékenységet elvégezhetnek majd.
A pályázatok előtt a parasztgazdaság már rendelkezett roppantógéppel és tökmagszárítóval. A megvásárolt eszközök abban a gazdasági épületben találhatók, amelyet a Pro Futura mezőgazdasági pályázatának támogatásával építettek fel. A nemzetiségi fejlesztési intézet második körös pályázatán pedig a gumihevederes szállítószalagra kaptak támogatást, most várják a magyar gép leszállítását, beüzemelését.
– A külhoni családi vállalkozások BGA-s pályázatára júniusban jelentkeztünk, a programtervvel a tökmagpolírozógép és a garatos szállítócsiga beszerzését céloztuk meg. A csiga a nedves tökmagot a mosóba viszi, innen a billentős konténerekbe kerül, ahol lecsöpög róluk a víz. Ha ez megvan, akkor kerül a szárítóba. A polírozógépen kívül mind magyar gyártmányú gépekről van szó – részletezi Kerék Péter.
A BGA által támogatott projektet február végéig kell megvalósítani, március végéig pedig el kell számolni. A családi vállalkozásban úgy gondolják, hogy az eddigi legjobb befektetésük a tökmagszárító volt, hiszen évente hektáronként 600–700 kilogramm magot termesztenek, ami 7–8 hektáron nem kis mennyiség. A szárító kapacitása négy tonna, a szárítás 14–16 órán át tart. A polírozógép pedig eltávolítja a tökmagról a szélrosta után rajta maradt hártyát is, s a magot is kifényesíti. Ezáltal a magot csemegeként is lehet értékesíteni, sütőiparban lehet felhasználni, de az olaj is sokkal finomabb lesz így.
Külön elismerés Péterék számára a siker a külhoni magyar családi vállalkozások pályázatán, hiszen nagy volt az érdeklődés és a versengés, több nagyobb gazda mellett tudtak bizonyítani. Minden tervezett gép vásárlását meg kellett indokolni, részletesen le kellett írni, hogy miben segíti a gazdaságot. A BGA a projekt zárása után Kapcán ellenőrzi, értékeli majd a megvalósítást. Kerék Péter elmondta még, hogy a magyar pályázatok könnyebben lebonyolíthatók, mint a szlovéniaiak, amelyekre túlzott bürokrácia jellemző.
A családi vállalkozás keretében gondolkodnak még egy szortírozógép beszerzésében is, amely szenzorok segítségével a nem zöld magokat válogatja ki. Kerék Péter fel szeretné tehát állítani a tökmagelőkészítés teljes folyamatát a tökroppantástól a mosásig, a szárításig egészen a polírozásig. Az egyes műveletek közötti szállítást az ezt a célt szolgáló szalagokkal, csigákkal végzik, hogy a mag ne sérüljön meg.
– Terveink és céljaink mindig vannak, megvalósításuk az anyagiaktól, a pályázatoktól és a piactól is függ. Minden támogatás jól jön. Köszönjük Magyarországnak a lehetőséget, mi élünk is vele – mondta Kerék Péter fiatal kapcai gazda.
MCSi Design