kiscim2517

 
buza2517Annak ellenére, hogy a tavaszi és a jelenlegi aszály, s így a kényszerérés miatt az idei gabonatermés 10–20 százalékkal elmarad a tavalyi terméstől, úgy tűnik, a felvásárlási árak is elmaradnak a tavalyiaktól. Az árpa aratása a napokban elkezdődik, a búzát várhatóan a hó végén, július elején kezdik betakarítani.
Szlovénián belül hagyományosan a legtöbb kenyérgabonát a Muravidéken vetettek, megközelítőleg 22 ezer hektáron. A szakma szerint a gabona mennyisége nagyjából 20–25 százalékkal kisebb lesz, mint tavaly, a csökkenés oka a tavaszi aszályban keresendő, ugyanis február közepétől április végéig nem volt csapadék, de a jelenlegi aszályos időjárás is károkat okozhat, bekövetkezhet ugyanis a gabona úgynevezett kényszerérése. Ha nem lesz hűvösebb és csapadékosabb az időjárás, több helyen már Péter-Pál napja előtt megkezdődhet a gabona betakarítása.
Mint minden évben – annak ellenére, hogy van egy úgynevezett gabonalánc, amely éppen ezért alakult –, a legnagyobb problémát a búza várhatóan alacsony, de még mindig ismeretlen felvásárlási ára okozza. A malomipar és a termelők érdekképviseletei ugyanis az idén sem tudtak megállapodni. A Szlovén Mezőgazdasági Kutatóintézet számításai szerint a búzatermelés költségei az idén tonnánként 160 eurós árat indokolnának (6 tonna termés mellett hektáronként), a malomipar szerint azonban ez az ár rövid időn belül teljesen tönkretenné az ágazatot. Éppen ezért a gabonaláncon belül nagyon távol állnak attól, hogy megállapodjanak az árban, leginkább a horvátországi és a magyarországi árak kialakulását várják. A tavalyi árak 15–20 százalékkal maradtak el a tavalyelőttiektől. A 2011 óta hivatalosan is működő gabonalánc az agrártárca minden igyekezete ellenére nem igazán működik, illetve nem működhet, mert a világpiac alakítja az árakat, és igazából csak kettő világszinten rossz termés tornázhatná fel azokat. A független szakma szerint a termelők elégedettek lehetnének, amennyiben a felvásárlási ár eléri a tavalyi szintet. Ez az „A” minőség estében 155–165 euró, a „B1” minőség esetében 135–150, a „B2” minőség esetében 120–130 és a „C” minőség, vagyis a takarmánybúza esetében 110 euró körül mozgott.
Közben a szlovén gabonaárat erőteljesen befolyásoló Horvátországban és Magyarországon is érdekes helyzet állt elő, ugyanis egyszerre lesz jóval kevesebb búzatermés és esnek érdemben a búzaárak is. Mindkettő országban, hasonlóképpen Szlovéniához, jelentős vízhiány volt, illetve van, emiatt a tavalyi rekordhoz képest akár 20 százalékkal is alacsonyabb lehet a termés. Az előrejelzések szerint Magyarországon a tavalyi 42 ezer forintos tonnánkénti ár helyett az idén 40 ezer alá is csökkenhet a búza ára. A fő ok az lehet, hogy a korábbi években a tavalyi magyar rekordtermés és készletek mellett egyre növekedtek a világpiaci készletek is.
munkaero23171A tervezett munkaerőpiaci reform kimenetele még sok bizonytalanságot tartogat. Meghozza a régen várt foglalkoztatási rugalmasságot? Hoz nagyobb felhatalmazást a felügyelőség számára? Megvédi a dolgozói jogokat? A szociális partnerek az ügyben nem tudtak megegyezni az illetékes minisztériummal, így a reform most a politika kezébe került, a foglalkoztatás területén pedig addig marad minden a régiben.

tovább

lek4916A Lek Szlovénia legrégibb, de mára a legkorszerűbb gyógyszergyártó üzem Szlovéniában, melyet 1946. október 31-én alapítottak a háború előtti farmakológiai gyárak alapjain. Ma a legjelentősebb vállalatok közé tartozik az országban, 3.350 dolgozót foglalkoztat Ljubljanában, Mengešen, Lendván és Prevaljén. 20 éve a Novartis csoport, ezen belül a Sandoz csoport tagja, termékeivel több mint 180 ország piacán van jelen. Lendva a kálium-klavulanát gyártásában vezető szerepet tölt be a Sandoz csoportban.

tovább

szolo3016Mivel az idei időjárás, a fagy, majd a jég is gondoskodott arról, hogy országos szinten kisebb szőlőtermés várható, jelentősen megemelkedett az érdeklődés a Lendva-hegyi szőlőtermés iránt. A Lendvai Mezőgazdasági Szövetkezetnél így még jóval a szüret előtt több potenciális felvásárló is jelentkezett. A szövetkezet arra kéri a termésüket eladni óhajtó termesztőket, hogy július 28-ig, csütörtökig jelentkezzenek a szövetkezetben. A felvásárlók az olaszrizling mellett sárgamuskotályt, fehérburgundit, sauvignont és szürkebarátot is felvásárolnának. A keresletnövekedés szerencsére megemelte a felvásárlási árakat, így az olaszrizlingért 50, a többi említett fajtáért pedig akár 80 centet is fizetnek kilogrammonként. A felvásárlási árak így megközelítőleg 17 százalékkal magasabbak, mint tavaly voltak. Emellett a felvásárlók az elszámolás utáni azonnali kifizetést is biztosítják.
A szövetkezet csak az említett dátumig jelentkező gazdáknak biztosítja az idei jó feltételeket. A később jelentkezők valószínűleg az eddig megszokott kétszeri kifizetés mellett tudnak szőlőt eladni.
fogl cvetka2916A Foglalkoztatási Intézet Muraszombati Egységének tájékoztatása szerint az általuk kezelt területen a Muravidéken (Gornja Radgona, Muraszombat, Ljutomer és Lendvai KE) az aktív lakosság száma 35.413 volt ez év áprilisában, ami 270-nel kevesebb (0,8 százalékos csökkenés), mint 2015 áprilisában, miközben Szlovéniában 1,4 százalékos növekedés volt.
A regisztrált munkanélküliség 2016 áprilisában a területen 17,5 százalékos volt (Szlovéniában 11,5 százalék), ami egy év alatt 1,6 százalékos csökkenést jelent. A bejegyzett munkanélküliek száma június végén 7.767 volt, ami 1.076 személlyel kevesebb, mint 2015-ben volt. Idén májustól júniusig 233 személlyel csökkent a munkanélküliek száma, s átlagban 39,2 hónapos a munkanélküliségi idejük.
Az év első felében a legtöbb álláslehetőség – összesen 2.457 – az egyszerűbb munkák területén adódott, a legtöbb a feldolgozóiparban, az építőiparban, az egészségügyben és a szociális szférában, a kereskedelemben, a vendéglátóiparban... A területi foglalkozási szolgálatnál az első hat hónapban újonnan 3.193 személy került munkanélküli státuszba, eközben 4.819 lekerült a listáról.
Sreš Cvetka, a muraszombati szolgálat igazgatója a sajtótájékoztatón többek közt ismertette a az aktív foglalkoztatási politikát is, ennek keretében a munkahelyi képesítést, az úgynevezett „Első kihívást” és a munkahelyek létrehozását – az utóbbit közmunkák formájában.
Ősszel pedig elindul a Zmorem, ker znam (Képes vagyok rá, mert tudom) nevű program. A nem formális 104 órás elméleti képzést kéthónapos gyakorlat követi a munkaadónál. A program megvalósítója a Muravidéken a MIC (vállalatok közötti oktatási központ) és a Népi Egyetemek. Már júliusban indul a targoncavezetői, a szociális gondozói és számviteli program. Augusztusban és szeptemberben több új program is elindul, információt erről az érdeklődők a foglalkoztatási tanácsadóknál kaphatók.
A foglalkoztatási szolgálat adatai szerint a Muravidéken május végén 1.295 munkanélküli kapott munkanélküli segélyt, melynek átlagos összege bruttó 660,41 euró volt (Szlovéniában 691,40 euró).
terme25163A nyári rendezvényekről, újdonságokról szólt sajtótájékoztatóján Magdič Igor, a Sava Hotels Resorts muravidéki gyógyfürdőinek végrehajtó igazgatója a Terme 3000 fürdőben. A fürdők különböző eseményekkel igyekeznek minél több vendéget vonzani magukhoz minden célcsoportból: gyerekeket, felnőtteket, szépkorúakat.

tovább

aha25162A SID Bank, a Gorenjska Banka és a Banka Koper konzorciuma annak idején 5 millió euró hitelt hagyott jóvá Mojca Lukančičnak, az AHA Mura egykori tulajdonosának a piroti Prvi maj cég megvásárlására. Mivel a vállalkozás, ahogy az AHA Mura is, csődbe ment, a bankkonzorcium Stevo Radovanovićtól, az AHA Mura csődgondnokától követeli a hitel visszafizetését a csődvagyonból. Az eddigi próbálkozások sikertelenek voltak, ezért a bankok úgy döntöttek, hogy bírósági úton hajtják be a tartozást.

tovább

mangalica2516A Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete (MMGVE) hétfőn szakmai konferenciát szervezett a Bánffy Központban „Hogyan lehet mangalicát tenyészteni a Muravidéken?” címmel. Piaci rést, megélhetési lehetőséget, kiegészítő keresetet is nyújthat a hagyományos magyar sertésfajta tenyésztése, ennek ellenére sajnos gyér volt az érdeklődés.

tovább

kertesz2416A muravidéki gabonaföldeken is már sárgulni kezdett az árpa, ami az első jele a hamarosan elkezdődő gabonaaratásnak. A szakma szerint hasonló termésmennyiségek várhatók, mint tavaly, nagyjából hektáronként 6,1 tonna búzatermést várnak.
Várhatóan jó lesz a termés minősége is, habár az idén nagyobb nehézséget okoztak a betegségek, illetve a tavaszi fagyok is. A felvásárlási árakról hagyományosan még semmit sem lehet tudni, jelenleg a világpiaci árak alacsonyabban vannak, mint tavaly, ugyanis az árak nem indultak meg felfelé, ahogy ez általában igaz a júniusi időszakra. Az agrárközgazdászok szerint ez leginkább a viszonylag nagy tavalyi gabonatartalékoknak tudható be, illetve annak is, hogy Oroszországban igencsak jó és nagy mennyiségű termés várható, ahogy tavaly is. Emiatt az idei évben az EU országai lényegesebben kevesebb gabonát tudtak exportálni. Az európai, így a hazai termelőknek is kedvezhet azonban a tény, hogy Afrikában az aszály elvitte a gabonát, így nagy mennyiségű importra lehet számtani. Az EU-ban jelenleg nagyjából 140 eurót lehet kapni a búza tonnájáért, ami jóval kevesebb, mint tavaly.
A hazai viszonyok a tavalyiakhoz képest pozitív irányba mozdultak el, mivel a mezőgazdasági tárca vezetőjének kezdeményezésére újra együttműködés van a gabona-élelmiszerlánc résztvevői, a parasztok, a malom- és a pékipar között. Ez természetesen nem írhatja felül a világpiaci trendeket, így nálunk sem várható lényegesebben jobb felvásárlási ár, mint a környező országokban. Annyi biztos, a jelenlegi árak nem fedezik a termesztés költségeit, és ha nem változik semmi, az állattenyésztési ágazatban jellemző válság átterjedhet az eddig némileg megkímélt növénytermesztési ágazatra is.
ascent2416A Petrol Geoterm, a Geoenergo és az Ascent Slovenia cégek sajnálatukat fejezték ki a Közigazgatási Bíróság döntése miatt, mellyel május 5-ével visszavonta a petesházi gáztisztítóra vonatkozó környezetvédelmi engedélyt. Arra figyelmeztetnek, hogy a döntésnek kedvezőtlen hatása lehet a helyi gazdaságra és negatív üzenet a külföldi beruházóknak.

tovább

varis2216A Varis két képviselője részt vett a dzsakartai építőipari nagyvásáron, Indonézia ugyanis érdeklődést mutat a kész fürdőszobakabinok iránt. A Varis termelési kapacitásai már most is két műszakban foglaltak, 4.770 fürdőszobakabinra már leszerződtek. Még nyáron nagyobb beruházásba kezdenek.

tovább

kamara ms2116Annak ellenére, hogy az adott körülmények között javultak a gazdasági mutatók, nem szabad leállni, több sürgős reformot el kell végezni, például az adó-, a nyugdíjbiztosítási, az egészségügyi és a munkaerőpiaci reformot is, a közfogyasztást pedig fékezni kell – fogalmaznak a szakértők. Jelentős javulás tapasztalható a Muravidéken.
Az AJPES ügynökség által közzétett adatok szerint a gazdasági társaságok 2015-ben az elmúlt hét év legjobb eredményét mutatták ki és kedvező exportkonjunktúra tapasztalható. A hazai piacon az értékesítés stagnál. Országos szinten nőtt a gazdasági társaságok száma, tavaly év végén 65 ezer volt a bejegyzett társaságok száma, ami 1.600-zal több, mint 2014-ben volt. Ezek közül több mint 22 ezernek nem volt egy foglalkoztatottja sem. Tavaly a kivitel erős növekedése volt látható, főleg az EU-s piacok felé (38,4 százalék), de nem elhanyagolható az EU-n kívüli piacokon való teljesítmény sem, főleg a gyenge rubel miatt. Idén a kivitel lelassulása várható országos szinten. A hozzáadott érték rátája Szlovéniában 4,8 százalékkal növekedett, melyre az elemzések szerint a szolgáltatási költségek és az energiafogyasztás korlátozottabb mértéke hatott. Egy foglalkoztatottra 41 ezer euró a hozzáadott érték összege, ez az EU-átlag 77 százalékát jelenti. Országos szinten 12 ezerrel megnőtt a foglalkoztatottak száma is, de még mindig 66 ezerrel kevesebb, mint 2008-ban, a válság előtt. A tiszta nyereség 2015-ben 1,64 milliárd euró volt, ami viszont a legtöbb 2008 után.
Kedvező folyamatokra utalnak az eredmények a Muravidék gazdaságát illetően is. A nettó bevétel értéke tavaly 53,2 millió euró volt, az összbevétel 3 százalékkal növekedett, amire elsősorban a 11 százalékos EU-s exportnövekedés hatott. A hazai piacon az értékesítés 1 százalékkal visszaesett, s az EU-n kívüli piacokon is 3,1 százalékkal csökkent a forgalom. A muravidéki gazdaság által egy foglalkoztatottra eső megtermelt bevétel 142.947 euró volt, ami országos viszonylatban a 10. helyre sorolja a régiót. A nettó hozzáadott érték egy foglalkoztatottra 31.488 euró volt, a bruttó bérek 1.295 eurót tettek ki, ami a régiót a ranglista legutolsó helyére sorolja. Nyereséget 1.158 társaság mutatott ki összesen 80,3 millió euró összegben, ami 5 százalékos növekedést jelent.
A régió gazdaságát illetően megállapítható, hogy az üzleti eredményekre még mindig elsősorban a nagy társaságok hatnak, melyek a tiszta bevétel 38,7 százalékát termelték meg és az összes foglalkoztatott 23,3 százalékát alkalmazták. A tiszta nyereség tavaly 25,8 millió volt, melynek legnagyobb részét – 19,4 millió értékben – a Muraszombatban működő cégek termelték meg. Leggyengébben a cankovai vállalatok gazdálkodtak, 2,3 millió veszteséget termeltek. A Muravidék a 12 szlovén statisztikai régió között a tiszta nyereség szerint a 8. helyen van.
 
Mégiscsak lent
A 2015-ös gazdasági eredményekből kiderül, hogy a gazdaság felfelé mozdult, a 2009-es és a 2013-as mélypontról 2014-ben elrugaszkodott, s ez a pozitív irány 2015-ben is folytatódott. A muravidéki társaságok kedvezőbb hozamot mutatnak ki már néhány éve, mint az országos eredmény (100 euró tőke 61 euró nettó hozzáadott értéket hoz, míg átlagban Szlovéniában 46-ot). De még mindig nagy a lemaradás a termelékenység területén, a megtermelt bevétel és az egy foglalkoztatottra eső hozzáadott érték szerint (31.488 euró, a szlovén átlag 10 ezerrel több, mintegy 22 százalékos a lemaradás). A Muravidéken az átlag bruttó fizetés 1.295 euró, Szlovéniában 1.504. Tehát azok a mutatók, amelyek legnagyobb mértékben hatnak a megélhetésre, az életszínvonalra – ennek megteremtésére vagy megtartására –, a jó általános eredmények ellenére lent vannak.
MCSi Design