kiscim4617
 
 

Ráció és emóció

Huszonöt éves a szlovén–magyar kisebbségvédelmi egyezmény. A szlovén Etnikai Kutatóintézet – amelynek munkatársai, Miran Komac és Mitja Žagar Hajós Ferenc jogásszal közösen készítették a dokumentumot – az évforduló alkalmából nemzetközi tudományos tanácskozással emlékezett a két kisebbség, a szlovéniai magyar és a rábavidéki szlovén közösség számára jelentős eseményre. Az „emlékezett” szó természetesen csak részben fedi a konferencia tartalmát, és ez esetben inkább stiláris mondatszerkesztési szabály, hiszen inkább elemzésről, nézőpontváltásról, kisebbségpolitikai hatásról, a kisebbségi jelenről volt szó. A jövőképről kevésbé.
Vonalat húzva az elmúlt huszonöt év alá, az az első kérdés, mit hoz(ott) az egyezmény a két kisebbségnek és hogyan valósul(t) meg a gyakorlatban? Milyen az értelmi és érzelmi hozadéka? Milan Brglez szlovén parlamenti elnök bevezető előadásából merítve ugyanis a ráció és az emóció kölcsönhatása az egyik kulcskérdés, és ha a kisebbségvédelmi kutatói szakma, illetve bármelyik tudományos ágazat nem veszi figyelembe az emóciót, szinte törvényszerűen téved. Kisebbségben tudjuk, hogy az emóciónak nagy hatása van.
Egyértelmű és egyöntetű megállapítás (politikum, tudomány, kisebbség) és nem diplomáciai fényezés, hogy az egyezmény pozitív (értelmi és érzelmi) hatással volt/van mindkét kisebbségi térségben. Létrejöttekor egy stabilizációs elemet jelentett.
Igen, az árnyaltabb kisebbségpolitikai elemzés rávilágít arra, hogy számos dilemma még nyitott és a megváltozott társadalmi körülmények között több új is felvetődött. Hogy a gyakorlat nem tükrözi az elméletet vagy csak egy-egy esetben, hogy élet más, mint a papír, és hogy szembe kell néznünk a „Megmaradunk?” kérdéssel...
De mindezek ellenére és mindezekért: határozott az igen a kisebbségvédelmi egyezményekre.
MCSi Design